Képviselőházi napló, 1881. XIII. kötet • 1883. szeptember 27–deczember 13.

Ülésnapok - 1881-276

326 27e- wsíágos ülés deczei/ber 1. 188S. T. ház! Irányi Dániel képviselőtársam indít­ványát Móricz t. képviselő ur elfogadni szükség­telennek tartotta. Indokolja ezt azzal, hogy a kataszteri munkálatok most folyamatban vannak, a miben az országnak köszönete nem lesz, majd meg fogják látni az urak, hogy jelentékenyen fog­ják a földadót felemelni — és már maga ezen munkálat sem egyéb, mint adórendszerünk átala­kítása, tehát minek bizottságot kiküldeni. Tehát Móricz t. képviselő urnak ezen indítvány nem tet­szett, nem is fogadta el. De 1873-ban a jelenlegi ministerelnök ur vezérlete alatt itt e padokon igenis indítványozták a bizottság kiküldetését, pedig akkor még nem voltak oly ziláltak a viszo­nyok, mint ma, s akkor épen az ők gorombaságúk, udvariatlanságuk és különösen a ministerelnök úr­nak — nem is találok kellő szót — legkíméletle­nebb megtámadására igenis az akkori Deák­párt érezve erkölcsi önérzetét, érezve mint párt büszkeségét, azt mondta: igenis, küldjünk ki egy bizottságot. Kiküldték a 2l-es bizottságot és az adórendszer átalakítását egész komolyan tár­gyalták. És ma ezen urnak, ki akkor hangosan lármá­zott, (Élénk helyeslés a szélső balon) ma nem kell a bizottság kiküldése. Nem kell pedig azért, mert ugy látszik, jobban állnak a viszonyok. Ezen kö­rülmény kiderítésére bátor vagyok egy pár szám­adattal szolgálni, habár nem vagyok annyira jár­tas a számokban, mint a t. előadó ur, aki mint egy bűvész, ki golyókkal játszik, folytonosan jobbra-balra dobálva a számokat, még is kideríti, hogy deficit lesz; bár azzal a számdobálással, melyet a t. előadó ur gyakorolt, azt is ki lehetett volna mutatni, a mint Horánszky Nándor t. kép­viselőtársam felemlítette, hogy nincs is deficit. A pénzügyek rendezésére alakult, úgynevezett 75-iki honmentő kormány idejében az összes kiadá­sok a zárszámadás szerint tettek 201.615,000 frtot; ma fokozatosan emelkedvén, szerencsések vagyunk a t. pénzügyminister ur szájából hallani, hogy a kiadások a jövő évben 329.200,000 frtot fognak tenni, tehát emelkedtek alig 8 év alatt 124 millió 685,000 frttal. 1875-ben az egyenes ; dók 71 mil­lió 170,000 frtot tettek, most pedig 1884-re 92 220,000 frttal irányoztatnak elő. Tehát emelte a honmentés 8-ik évében kormány, a mely a pénzügyek rendezésére vállalkozott, 21 millió 50,000 frttal csak az egyenes adókr.t, és most a mint látjuk, a végeredmény az, hogy ugyanannyi a költségvetésben a hiány, mint volt 75-ben. Mert ignz, a pénzügyminister ur beismeri, hogy a hiány 20 millió, de azt a 10 milliót, a melyet kölcsön utján akarnak beszerezni, azt a 10 millió forintot, a melyet az államjavak eladásából bevesz és ezen adóemelést oda számítva, mely most tárgyaltaíik, ott vagyunk, mint 1875-ben, s a deficit 42—43 millió lesz. De azt mondja a t. pénzügyminister ur, hogy igen, emelkedtek a költségvetés tételei, mert sokat fordítunk producíiv beruházásokra s e czímen 642 milliót számít ki, mióta e honmentő kormány át­vette a pénzügyek rendezését. Mióta a t. szabad­elvű párt megalakult, melynek egy ideig én is szerencsés voltam tagja lenni, (Felkiáltások balfélől: Szerencsétlen!) csináltak 800 millió adósságot, eb­ből 662 milliónyi befektetést könyen lehet tenni, I még rebach is le z rajta. (Élénk derültség balfélől.) Móricz Pál képviselő ur az imént indignatióval azt adta elő, hogy az adó, melyet megszavazunk, őket is terheli, mert hisz a háznak kétharmada földbirtokos, és ő még kevesli, mert azt hiszi, hogy sokkal nagyobb teher fog még a nyakunkba sza­kadni. Nem csodálom a t. képviselő urat, mert vala­mivel közelebb ül a ministeri székekhez, mint 75-ben; de csodálkozom, hogy daczára annak, hogy a ház kétharmada, vagy ennél több földbirtokosok­ból áll, mégis a pénzügyi bizottságban csak egyet­len egy tag találkozott, ki a földbirtobosok érde­kében felszólalt és itt a t. előadó ur és társai Wahr­mann Mór és Láng Lajos képviselő urak azt mond­ják, hogy ne kedvezzünk a földbirtoknak. Ezen urakon én nem csodálkozom, mert a nyilvános számadásra kötelezett intézetekkel, ugy látszik, valóban oly érdekösszeköttetéseik vannak, hogy az adófelemelés talán rájuk nézve is kellemetlen le­hetne. (Derültség balfélől.) Szemben a pénzügyminister ur felszólalásá­val constatálok egy másik körülményt. Azt mondja a t. pénzügyminister ur tegnapi fényes beszédében, hogy daczára annak, hogy megalkották ezelőtt pár hónappal a nyilvános számadásra kötelezett inté­zetek betéteiről szóló adótörvényt, az mégis oly csekély, hogy csakugyan nem is volt érezhető. Én azt ajánlom a t. pénzügyminister urnak, hogy ne csak az állam hitelezőivel conferáljon, hanem kér­dezze meg az itteni pénzintézetek igazgatóit, és lehetetlen, hogy ne értesüljön arról, hogy attól a percztől fogva, a mint a betétek után az adót fel­emelték Budapesten legalábbis három vagy négy­szer annyi váltói vannak a bécsi intézeteknek a piaczon, mint volt ezelőtt. Ennek mi az oka ? Mert az intézetek egy negyed vagy fél perczenttel f lemelték a kamatlábot, nagyon természetesen a kereskedő és iparos oda fordul, a hol olcsóbban kap pénzt és mert a jelenlegi kormány még csak azt sem tette, hogy legalább a szomszéd kormány­nyai egyforma adót állapítson meg, a hol daczára annak, hogy sokkal több a pénz, mint nálunk Magyarországon, még sokkal alacsonyabb az adó is. (Ugy van! a szélső halon.) Már az elmondottakban röviden ecsete'tem t. ház azon megfoghatatlan dolgot, hogy mily cse­kély lelkiismerettel iparkodik a jelenlegi kormány azon óriási hátamat, mely kezében van, az ország javára érvényesíteni, és a t. többség, mely talán tud

Next

/
Oldalképek
Tartalom