Képviselőházi napló, 1881. XIII. kötet • 1883. szeptember 27–deczember 13.

Ülésnapok - 1881-257

257. országos Ülés október 6. 1SS8. 37 mint részben alkotmányellenest, részben a magyar korona méltóságát sértő eljárást, a leghatározot­tabban rosszalja. 2. Ho»y a magyar korona országai, jelesen Magyarország s Horvát-Szlavonországok közt tör­vényesen fennálló államegység okvetlenül meg­követeli, hogy az az állami jelvényekben kifejezve legyen, miért is utasítja a kormányt, hogy a Horvát-Szlavonországok területén létező minden közös hivatali helyiségre a magyar korona országai­nak közös jelvényét magyar-horvát felirattal tüzessé ki. 3. Hogy miután kétségbe nem vonható tények bizonyítják, mikép a legújabb események igazi oka nem a czímerkérdésben, hanem sokkal mélyeb­ben rejlik, ugy hogy a czímer-kérdés elintézésével az ügy lényege eldöntve még sem lesz: nehogy a magyar állam bármely részében is újabb meg újabb nyugtalanságoknak legyen kitéve, a képviselőház elérkezettnek látja az időt arra, hogy az 1868-iki XXX. törvényczikk, mely 15 évi tapasztalatok szerint czéljának úgy sem felelhet meg, revisio alá vétessék akként, hogy mig egyfelől Horvátország dos autonóm jogai jövőben is tiszteletben tartassanak, másfelől a Szt.-István birodalmához való tartozása, valamint a magyar korona fensége minden eshetőséggel szemben s minden kételyt kizárólag biztosítva legyen." Szilágyi Dezső : (Halljuk ! Halljuk !) T. ház , Igaza van a képviselő urnak, ki beszédét befejezte abban, hogy a magyar országgyűlés és jelenleg mi, az alsóház, sajátságos helyzetben vagyunk;saját­ságos helyzetben akkor, midőn maga a kormány felszólítása folytán hivatva vagyunk a horvát zavargások folytán előállott kormányintézkedé­sekre nézve politikai ítéletet mondani és a jövőre nézve kér tőlünk felhatalmazást. Az egész horvát zavargásoknak kiindulás-pontja a kormánynak egy cselekménye, a czímereknek Zágrábban való felfüggesztése, a végső pontja, a mint ma áll előt­tünk az ügy, a bán hatáskörének Horvátországra nézve felfüggesztése és báró Ramberg lovassági tábornokra való ruházása és ezen a törvény alóli kivételes áll?pótnak jelenlegi fentartása. A kor­mány ezen két cselekménye közt egy egész soro­zata fekszik az eseményeknek; és ma, midőn a kormány felszólít bennünket arra, hogy a múltra nézve eljárását, nyilatkozatait helyeseljük, a jövőre nézve felhatalmazást adjunk eljárására nézve, a kormány azt, a mit tett és annak indokait hiteles alakban a ház elé terjeszteni érdemesnek nem tartja, (ügy van! a bal- és szélső baloldalon.) Sőt ha uraim, azon közbeeső eseményeket nézzük, a me­lyek a kormány ezen két ténye között felmerültek: akkor még egy harmadik kérdés is áll elő a kor­mányra nézve. T. í. arra nézve, mit szándékozik jövőre tenni, felvilágosítani, megnyugtatni a nem­zetet. Mik ezen események? Augusztus lb-én Zágrábban a magyar czimereket leszaggatják. Nem váratlanul történt ez, öt napon át folyt a demonstratio ellene, öt napon át kísérlettek meg a zavargást ellene, az ötödik napon sikerült letépni és lábbal taposni. Azok a czímerek nem maguktól repültek oda, azoknak feltételét elrendelték és úgy irták a lapok, felfüggesztették a czimereket akkor, mikor a horvát autonóm kormánynak főnöke, a bán távol volt és ennek előleges érte­sítése nélkül. Ezen czímerek felfüggesztésének, vagy fel nem függesztésének kérdése nem rögtön merült fel; azt mondják, két évig tartó értekezés és alkudozások tárgya volt, a melyeket különösen a pénzügyminister ur vezetett. Ha a t. ministerelnök urnak azon adatok ellenében, melyeket felhozok,kifogása van, kétség­kívül sietni fog a házat felvilágosítani; de midőn a kormány egy oly cselekménynek okait és azon cselekményre következő eseményekről hiteles jelentést elénk nem terjeszt, a mely nélkül eljárá­sát helyeselni és megítélni nem lehet, hanem ben­nünket a hírlapokra utasít: akkor fogadja el a kormány az önmaga által választott alapon való megbirálást. (Élénk helyeslés- Ugy van! a bal- és szélső balfelöl.) A horvát bán és a í. ministerium felmennek Bécsbe ; a horvát bán vállalkozik ezen a csőcselék által tüntetőleg letépett czímerek visszahelyezé­sére, de egyszersmind lemondását beadja; azután visszamenve Zágrábba, visszavonja előbbi vállal­kozását és kijelenti azt, hogy alkotmányos esz­közökkel nem képes annak foganatosítására. Meg­vallom, hogy lemondásának oka én előttem és az, „hogy alkotmányos eszközökkel nem képes", nem egészen világos, mert én egy zendülés leve­rését, egy zendülés által elkövetett jogtalan cse­lekménynekjóvátételét katonai erővel is eszközölni, az alkotmányos eszközök keretébe esőnek tartom. (Ugy van! Ugy van! balfelöl.) A horvát bán ezen leköszönésére nem az tör­ténik, hogy kerestetik egy másik horvát bán, a ki vállalkozik arra, a mi kötelessége lett volna az elsőnek, hanem felfüggesztetik a törvény hatálya, mely a báni hivatal betöltését rendeli és a rend­kívüli hatalommal, rendkívüli joggal Ramberg lovassági tábornok küldetik ki. A horvát képviselők, azok a képviselők, akik­ből annak a bánnak pártja áll, akitat. ministerium felelősségére és ajánlatára neveztek ki, a kinek ennélfogva a ministeriummal egy közös politikájá­nak kellett lenni; ezen képviselők egy nyilatko­zatot adnak, a melyben helytelenítik ugyan a le­tépést, de megadják erkölcsi hátterét ez eljárásnak az által, hogy a magyar kormánynak tettét nem­csak a leginopportunusabbnak, de alegjogtalanabb­nak is nyilvánítván, a czímerek visszahelyezését Horvátország biztosított jogai és a közös alkotmány I egyenes megsértésének jelentik ki.

Next

/
Oldalképek
Tartalom