Képviselőházi napló, 1881. XIII. kötet • 1883. szeptember 27–deczember 13.
Ülésnapok - 1881-275
"-•:75. ori»&5-«s Illés november 30. iSS i. 319 hogy biztosítást e tekintetben senki sem vállalhat a jövőre és ő csak kívánatosnak jelenti ki, hogy a jövőre újabb adófelemelésekkel ne lépjünk a közönség elé. De hisz ilyen biztosítást vállalni eziránt, bajos is lett volna. Maga a minister ur számította ki, hogy 1884 ben is 39 millió lesz az összeg csak a költségvetés szerint, a mennyit saját bevételeinkből fedezni nem tudunk. Ezen hiány részint az államjavak eladása utján, részint újabb kölcsönök által lesz fedezendő. 27 millióra számította a költségvetés adatai szerint azon összeget, melyet effective kölcsön utján kell beszereznünk. Ezen effectiv összeg a járadékok mostani árfolyama mellett körülbelül 32 millió frtra tehető és ehhez fognak még a póthitelek járulni. Hi?z már most is be van terjesztve egy törvényjavaslat a szabadka-bajai vasút építése iránt • és exposéjában a t. pénzügyminister ur kilátásba helyezte a munkács-stryi vasút költségeit, melyek szintén az i 8b 4-iki költségvetést terhelik. Azonkívül folyton olvassuk, hogy közös ministeri tanácskozások ü.rtatnak, melyeknek nevezetes tárgya bizonyos közös vasutak építése. Kern lehet tudni, hogy e tanácskozásokból nem fog-e egy újabb követelése a kormánynak kikerülni és az ismét költségvetésünket fogja terhelni. Ha tehát állna is t. ház, a mit a t. pénzügyminister ur mond, hogy ezen adóemeléssel és még a szeszadó emelésével az egyensúly a rendes költségvetés keretén belül helyreállítható lesz : vájjon a renkivüli kiadások folytán nem fognak-e mindig oly terhek felmerülni, melyek az államadóssági kamatok növekvése következtében ismét fel fogják billenteni az egyensúlyt és folyton azon alternatíva előtt fogunk állni, hogy vagy egyre emelni államháztartásunkban az adókat, vagy az egyensúly nem lesz rövid időre sem helyreállít!]ató. Ez tehát az a fényes kilátás, melyet a t. kormány az egyensúly helyreállítása utáni időre nyújtani képes az országnak. Ha már most magát a törvényjavaslatot közelebbről tekintjük, kétségtelen, hogy a pénzügyi bizottság azon tetemes javításokat tett, javított rajta az által, hogy egyrészt a bonyolultságot megszüntette, mely eddig pótadótörvényünket jellemezte és melyet a kormány beterjesztett törvényjavaslata is feltüntet. Ezen javítás azonban határozottan formális természetű. Lényeges módosításai a törvénynek, a pénzügyi bizottság részéről azok, melyek az ideiglenes adómentességgel biró házak és földbirtokok pótadójára vonatkoznak. Ezen pótadók a pénzügyi bizottság által 30°A,-ról 20%-ra szállíttattak le. A nyilvános számadásra kötelezett vállalatok és egyletek pótadója leszállittatott 357 L-ról 30%-ra és a harmadosztályú kereseti adónál bizonyos különbség tétetett a közt, vájjon az alapadó mennyit tesz A fővárosban négyszáz forintnál, • vidéken háromszáz forintnál kevesebb harmadosztályú kereseti adót fizetők ezentúl bizonyos kedvezményben fognak részesülni. Kétségtelen, hogy ezen változtatások a kormányjavaslatnak határozott javításai. De még a pénzügyi bizottság szerkezetében is sok alapos kifogást lehet az ellen felhozni, mert a pénzügyi bizottság javaslata a kormányjavaslattól lényegében nem tér el. Fölhozatik ezen javaslat előnyére, hogy bizonyos arányosságot akar az egyes adók között létesíteni és hogy névszerint a földadót leszállította három millió forinttal. A t. pénzügyminister ur épen most elmondott beszédében szintén hivatkozott erre és azt állította, hogy mindössze nyolczszázezer forint új teher rovatik most a földbirtokra. Ezen állítás igazságát határozottan kétségbe vonom, mert az 1881 :XL. t.-cz. csak mint ideális számot említette a 29 milliót, mint oly számot, a meddig esetleg menni lehet a földadó kivetésében. Ezen intézkedés czélja nem volt más, mint megnyugtatni a közönséget azon szempontból, hogy a katasteri munkálatokat nem fogják szerfölött emelni s hogy tehát az bátran elősegítheti azokat. Meg is tudnám nevezni azt a képviselő urat, a kinek nyugtalankodása következtében akkor, mikor a katasteri törvény módosíttatott, ezen intézkedés fölvételét a kormány szükségesnek látta. Azonban, ha a zárszámadásokat tekintjük, vagy a jelenlegi költségvetést, világos, hogy 29 millióra a földadó a földtehermentesítési járulék nélkül soha sem emelkedett. Az 1862. évi zárszámadás szerint volt az Magyarországon 24 millió, Horvátországon 37« millió, összesen 27 1 /' 2 millió. A pótadó pedig tett eddig 5.040,000 forintot a földadó után és a pénzügyi bizottság számítása szer'nt ezentúl fog tenni 9.350,000 irtot. Világos tehát, hogy a pótadó 4.300,000 frttal több lesz. Ha ebből azon l 1 /* milliót, mely a 277* millióból elengedtetik, leszámítjuk, marad 2.800,000 forint tehertöbblet. És ez az, a mennyivel a földbirtok ezentúl többet fog fizetni, mint eddig. Előnyéül hozatik fel a javaslatnak továbbá, hogy a földbirtok kamatterhet is figyelembe veszi. Ez t. ház, nem valami új intézkedés, mert az 1875: XLVII.t.-cz. egyik szakaszában világosan kimondatik, hogy az ingatlan birtokra, keblezett adósságból még le nem rótt tőke egy évi kamatjának összege az adóköteles jövedelemből levonatik. Ha a törvény ezen intézkedése nem hajtatott kellőleg végre, annak nem a törvényhozás, vagy a törvény az okozója s ha ezen intézkedés újból bevétetik a törvénybe, ez nem különös érdeme a jelen javaslatnak. Az mondatik továbbá, hogy méltányosságot kivan a javaslat gyakorolni az egyes osztályok közt, miután az ingatlan tőke nagy mértékben van terhelve, méltányos tehát, hogy most már az ingó tőke is nagyobb mértékben adóztassék meg. A pénzügyi bizottság ki is számítja, hogy az új ter-
