Képviselőházi napló, 1881. XIII. kötet • 1883. szeptember 27–deczember 13.

Ülésnapok - 1881-275

"-•:75. ori»&5-«s Illés november 30. iSS i. 319 hogy biztosítást e tekintetben senki sem vállalhat a jövőre és ő csak kívánatosnak jelenti ki, hogy a jövőre újabb adófelemelésekkel ne lépjünk a közönség elé. De hisz ilyen biztosítást vállalni ez­iránt, bajos is lett volna. Maga a minister ur szá­mította ki, hogy 1884 ben is 39 millió lesz az összeg csak a költségvetés szerint, a mennyit saját bevételeinkből fedezni nem tudunk. Ezen hiány részint az államjavak eladása utján, részint újabb kölcsönök által lesz fedezendő. 27 millióra szá­mította a költségvetés adatai szerint azon össze­get, melyet effective kölcsön utján kell beszerez­nünk. Ezen effectiv összeg a járadékok mostani árfolyama mellett körülbelül 32 millió frtra tehető és ehhez fognak még a póthitelek járulni. Hi?z már most is be van terjesztve egy tör­vényjavaslat a szabadka-bajai vasút építése iránt • és exposéjában a t. pénzügyminister ur kilátásba helyezte a munkács-stryi vasút költségeit, melyek szintén az i 8b 4-iki költségvetést terhelik. Azon­kívül folyton olvassuk, hogy közös ministeri tanács­kozások ü.rtatnak, melyeknek nevezetes tárgya bizonyos közös vasutak építése. Kern lehet tudni, hogy e tanácskozásokból nem fog-e egy újabb követelése a kormánynak kikerülni és az ismét költségvetésünket fogja terhelni. Ha tehát állna is t. ház, a mit a t. pénzügy­minister ur mond, hogy ezen adóemeléssel és még a szeszadó emelésével az egyensúly a rendes költ­ségvetés keretén belül helyreállítható lesz : vájjon a renkivüli kiadások folytán nem fognak-e mindig oly terhek felmerülni, melyek az államadóssági kamatok növekvése következtében ismét fel fogják billenteni az egyensúlyt és folyton azon alterna­tíva előtt fogunk állni, hogy vagy egyre emelni államháztartásunkban az adókat, vagy az egyen­súly nem lesz rövid időre sem helyreállít!]ató. Ez tehát az a fényes kilátás, melyet a t. kormány az egyensúly helyreállítása utáni időre nyújtani ké­pes az országnak. Ha már most magát a törvényjavaslatot kö­zelebbről tekintjük, kétségtelen, hogy a pénzügyi bizottság azon tetemes javításokat tett, javított rajta az által, hogy egyrészt a bonyolultságot megszüntette, mely eddig pótadótörvényünket jel­lemezte és melyet a kormány beterjesztett törvény­javaslata is feltüntet. Ezen javítás azonban határozottan formális természetű. Lényeges módosításai a törvénynek, a pénzügyi bizottság részéről azok, melyek az ideiglenes adómentességgel biró házak és föld­birtokok pótadójára vonatkoznak. Ezen pótadók a pénzügyi bizottság által 30°A,-ról 20%-ra szál­líttattak le. A nyilvános számadásra kötelezett vállalatok és egyletek pótadója leszállittatott 357 L-ról 30%-ra és a harmadosztályú kereseti adónál bizonyos különbség tétetett a közt, vájjon az alapadó mennyit tesz A fővárosban négyszáz forintnál, • vidéken háromszáz forintnál kevesebb harmadosztályú kereseti adót fizetők ezentúl bizo­nyos kedvezményben fognak részesülni. Kétségte­len, hogy ezen változtatások a kormányjavaslat­nak határozott javításai. De még a pénzügyi bi­zottság szerkezetében is sok alapos kifogást lehet az ellen felhozni, mert a pénzügyi bizottság javas­lata a kormányjavaslattól lényegében nem tér el. Fölhozatik ezen javaslat előnyére, hogy bizonyos arányosságot akar az egyes adók között létesíteni és hogy névszerint a földadót leszállította három millió forinttal. A t. pénzügyminister ur épen most elmondott beszédében szintén hivatkozott erre és azt állította, hogy mindössze nyolczszázezer forint új teher rovatik most a földbirtokra. Ezen állítás igazságát határozottan kétségbe vonom, mert az 1881 :XL. t.-cz. csak mint ideális számot említette a 29 milliót, mint oly számot, a meddig esetleg menni lehet a földadó kivetésében. Ezen intézke­dés czélja nem volt más, mint megnyugtatni a közönséget azon szempontból, hogy a katasteri munkálatokat nem fogják szerfölött emelni s hogy tehát az bátran elősegítheti azokat. Meg is tudnám nevezni azt a képviselő urat, a kinek nyugtalan­kodása következtében akkor, mikor a katasteri törvény módosíttatott, ezen intézkedés fölvételét a kormány szükségesnek látta. Azonban, ha a zár­számadásokat tekintjük, vagy a jelenlegi költség­vetést, világos, hogy 29 millióra a földadó a föld­tehermentesítési járulék nélkül soha sem emelke­dett. Az 1862. évi zárszámadás szerint volt az Magyarországon 24 millió, Horvátországon 37« millió, összesen 27 1 /' 2 millió. A pótadó pedig tett eddig 5.040,000 forintot a földadó után és a pénzügyi bizottság számítása szer'nt ezentúl fog tenni 9.350,000 irtot. Világos tehát, hogy a pótadó 4.300,000 frttal több lesz. Ha ebből azon l 1 /* milliót, mely a 277* millióból elengedtetik, leszámítjuk, marad 2.800,000 forint tehertöbblet. És ez az, a mennyivel a földbirtok ezentúl többet fog fizetni, mint eddig. Előnyéül hozatik fel a javaslatnak továbbá, hogy a földbirtok kamatterhet is figyelembe veszi. Ez t. ház, nem valami új intézkedés, mert az 1875: XLVII.t.-cz. egyik szakaszában világosan kimondatik, hogy az ingatlan birtokra, keblezett adósságból még le nem rótt tőke egy évi kamatjának összege az adóköte­les jövedelemből levonatik. Ha a törvény ezen intézkedése nem hajtatott kellőleg végre, annak nem a törvényhozás, vagy a törvény az okozója s ha ezen intézkedés újból bevétetik a törvénybe, ez nem különös érdeme a jelen javaslatnak. Az mondatik továbbá, hogy méltányosságot kivan a javaslat gyakorolni az egyes osztályok közt, miután az ingatlan tőke nagy mértékben van terhelve, méltányos tehát, hogy most már az ingó tőke is nagyobb mértékben adóztassék meg. A pénzügyi bizottság ki is számítja, hogy az új ter-

Next

/
Oldalképek
Tartalom