Képviselőházi napló, 1881. XIII. kötet • 1883. szeptember 27–deczember 13.

Ülésnapok - 1881-272

294 272 orsiágos ülés noT*»ml»»r 27 1883. hogy négy hónap lefolyása előtt a házassági kötelék felbontásától számítva, a nő újabban férjhez nem mehet, akkor minden körülmények közt ki volna zárva lehetősége annak, hogy az új házasságból hét hónap alatt gyermek szülessen, a ki az anya előbbi férjének vagyonára örökségi jogot formáljon. És elég- volna, hogy törvényesnek tekintessék a gyermek, ha később születik, már legalább tiz hónappal az előbbi házasság felbontása óta, mert akkor az apa iránt minden kétely ki volna zárva. Ennélfogva bátor vagyok javaslatomat ajánlani, mindazáltal tekintettel arra, hogy lehetnek rendkívüli körülmények, melyek még ezen szabályok ;,lói is az eltérést indokoltnak tüntetik fel, hozzáteendőnek vélem a következő mondatot: „Rendkívüli okoknál fogva azonban, ha a szakértők bizonyítványa szerint a viselősség nem valósziníí, a lelügyminister a felmentő engedményt megadhatja. Jelen szakasz hatärozmányainak megszegéséből a házasság érvénytelensége nem következik. " Bátor vagyok a t. háznak javaslatomat elfogadásra ajánlani. Literáty Ödön előadó: T. ház! Én az Éles képviselő ur által beadott módosítványt sem szűk Bégesnek nem tartom, sem pedig, ha az a t. ház által elfogadtatnék, abban valami veszedelmet nem látok. A tény az, t. képviselőház, hogy a törvényjavaslat ide vonatkozó szakaszának intézkedései az általános törvényhozási viszonyok által már megállapított adatokat ölelek feles ezek alapján indultak. Szak értőket nem hallgatott meg a bizottság természetesen ezen dologban, hogy az általános gyakorlattól eltérő szabályokat állítson fel, de tett egy fontos intézkedést, a melyről a t. képviselő ur megfeledkezik és a melyet javaslatában nem ölel fel, a midőn csak az elvált nőre kívánja e szabályt alkalmaztatni, mig ugyanazt a bizottság az özvegy nőre is alkalmazta, a mi nagyon szükséges és azt hiszem, hogy miután a bizottság által felállított ezen szövegezés megfelel a viszonyoknak és más törvényhozási intézkedéseknek, semmi szükség nem merül fel arra nézve, hogy más intézkedés vétessék fel. Ennél fogva ajánlom a t. háznak a bizottság javaslatát e szakaszra vonatkozólag, annyival is inkább, mert e szerint ugyanezen intézkedések az özvegynők irányában is alkalmaztatást találnak. Éles Henrik: T. képviselőház' Azt hiszem, a t. előadó ur félreértette javaslatomat, csak azért vagyok bátor felszólalni, ha méltóztatnak megengedni, (Halljuk!) Az én javaslatomban ugyanis világosan ki van téve, hogy „a házassági kötelék feloszlása esetében". Már azt hiszem, ez olyan áltatános kifejezés, mely a házassági kötelék minden feloszlását magában foglalja, akár halál által, akár ítélet által történik az. Elnök: T. ház! A 60. §-ra nézve Éles képviselő ur adott be egy módosítást. Ha a szakasz elfogadtatik, a módosítvány természetesen elesik. Megjegyem, hogy ezen szakasz elfogadása után ia vissza kell térni a tegnap függőben hagyott 7. §. 5. pontjához. Az első kérdés az lesz, hogy a 60. §-t elfogadja-e a ház a bizottság szövegezése szerint és ha az nem fogadtatnék el, akkor elfogadja-e az Éles képviselő ur szövegét, melyet azonban előbb méltóztassanak meghallgatni. Duka Ferencz jegyző (olvassa). Elnök: Kérdem a t. házat, elfogadja-e a 60. §-t a bizottság szövegezése szerint változatlanul? (Igen! Nem!) A kik elfogadják, méltóztassanak felállani. (Megtörténik!) A többség elfogadja s igy a módosítvány elesett. Most kérem a t. házat, méltóztassék meghallgatni a 7. §-nak függőben hagyott 5-ik bekezdését és arra nézve is dönteni. Duka Ferencz jegyző (olvassa a 7. %-nak 5-ik lekezelését). Elnök: Elfogadja-a t. ház? (Elfogadjuk!) Elfogadtatik. Gr. Pejacsevich Tivadar jegyző (olvassa a 61-§-t a X. fejezet csiráét és a 62. §-t, melyek észrevétel nélkül elfogadtatnak). Győrfy Pető: T. ház! A 62. §. után egy ú] szakaszt óhajtanék beiktattatni. Az előttünk fekvő törvényjavaslat szerint keresztények és izraeliták belföldön köthetnek egymással házasságot; mig ugyanezen szakasz szerint keresztények egymással belföldön nem köthetnek polgári házasságot, ellenben ha külföldön kötötték, akkor fennáll a házasság nálunk is. De kérdés támad már most, hogy ha izraelita és keresztény közt polgári házasság köttetett a jelen törvény értelmében, még pedig belföldi egyének közt belföldön s ezen személyek egyike már mint házasfél vallását megváltoztatja s az izraelita kereszténynyé lesz vagy viszont, a mikor már t. i. polgári házassságot együtt nem köthetnének, ha már házasági kötelékben nem volnának, mondom, kérdés támad, hogy ezen kötelék, a melyet megkötöttek, érvényben fog-e maradni vagy nem? Én részemről azt hiszem, hogy igen, de ezen nézetet csak okoskodások és következtetések után vontam le, t. i. abból, hogy a felbontó okok közé nincs belevonva az, hogy ha mindkét fél kereszténynyé vagy izraelitává válik; azonban ellenkezőleg abból a tényből, hogy meg vannek szabva a törvényjavaslat második részében azon feltételek, melyek között a keresztények közötti polgári házasság tekintessék itt a belföldön érvényesnek és ezek közt megint nincs előadva az, hogyha ha feraelita házasfél közben keresztyénné válik, vagy viszont. Ebből épen az ellenkezőt, azt lehet következtetni, hogy azon esetben, ha ilyen vallásváltoztatás jön közbe, akkor ez a polgári