Képviselőházi napló, 1881. XIII. kötet • 1883. szeptember 27–deczember 13.
Ülésnapok - 1881-268
186 268. or-z gos ülés «OTember 2'J líiS.'S. való betöltése iráníi intézkedés, megtételéért kérelmeznek. Csanádmegye közönségének feliratát, melyben Sáros megyének felterjesztését pártolván, az j 1875. évi V. t. ez. 27. §-ának módosítását kéri. Komárom megye közönségének feliratát, melyben Torontál megye felterjesztésének pártolása mellett a betelepített csángó-magyaroknak megtelepítése iránt törvényhozási intézkedés megtételét kérelmezi. Kassa, Pozsony és Szatmárnémeti szab. kir. városok közönségeinek feliratát, melyekben Győr szab. kif. város felterjesztését pártolván, kérik, hogy a közigazgatási hatóságok által kihágási ügyekben kiszabott büntetés-pénzek az illető közigazgatási hatóságok pénztárát illessék. Pozsony szab. kir. város közönségének feliratát, melyben Pozsony megyének felterjesztését pártolván, a nyilvános gyógybetegápolási és szülházi költségeknek, nemkülönben a katona-beszálläsolási pótaäónak fedezetére, országos alap léte- ' sítése tárgyában kérvényez. Kritsa Lukács volt honvéd-hadnagynak Helfy Ignácz képviselő által beadott kérvényét,melyben tiszti állásától való megfosztásának ügyét megvizsgáltatni, tiszti állásába magáit visszahelyeztetni s sérelme okozóit megbüntettetni kéri. Vukán Mihály zenkéni lakosnak Ernuszt Kelemen képviselő által beadott kérvényét, melyben az általa 1879. évben Frankó János botonszi közjegyző Ziskó György apósa osztályelkülönítési ügyben való jegyzőkönyvek aláírásánál aláirt 4 okmány visszaadatását kéri. A gyulafehérvári kir. törvényszék tagjainak Lukács Béla képviselő által beadott kérvényét, a vidéki kir. törvényszékek és járásbíróságok tagjai és tisztviselői fizetések és lakbérek kedvezőbb szabályozása, a nyugdíjrendszer és szolgálati pragmatiea megállapítása s a bíróságok végleges szervezése tárgyában. Ezen kérvények kiadatnak a pénzügyi, illetve kérvényi bizottságnak. Bemutatom Karczag városa képviselő-testületének Zsilinszky Mihály képviselő ur által beadott kérvényét, melyben a karczagi törvényszék fentartásáért esedezik. Kiadatik az igazságügyi bizottságnak. Az elnökségnek egyéb előterjesztése nincs. Csávossy Béla, a gazdasági bizottság előadója: T. ház! Van szerencsém a gazdasági bizottság jelentését a képviselőház november havi költségvetési előirányzatáról és a pénztári kimutatásokra vonatkozólag beterjeszteni. Bemutatom egyszersmind a múlt hóban tartott ülés jegyzőkönyvét. Kérem a t. házat, méltóztassék ez utóbbinak a ház irodájában leendő elhelyezését, az előbbinek pedig kinyomatását és napirendre tűzését elrendelni. Elnök: A jegyzőkönyv leküldetik a ház I irodájába, a jelentés pedig kinyomatik, szétosztatik s annak idején napirendre tűzetik. Következik a napirend: a keresztény és izraelita közt, valamint a külföldön kötött polgári házasságról szóló törvényjavaslat általános tárgyalásának íoly tatása. Mandel Pál: T. ház! A szőnyegen levő törvényjavaslat elvetése mellett fölhozható érvek között leggyöngébbnek tartottam azon érvet, mely a polgári házasság általános behozatalának szükségességén alapul és mégis tegnap nagy beszédet hallottunk itt & képviselőházban, a Győry Elek képviselő úrét, mely a törvényjavaslat elvetését kizárólag ezen érvvel, az általános polgári házasság behozatalának szükségességével indokolja. Miután pedig magam is a polgári házasságnak hive, egyik szerény bajnoka vagyok, álláspontomból azonban, melyet elfoglalok, azon eredményre, hogy a javaslatot elvessem, nem jutok: szükségét érzem annak, hogy a Győry képviselő ur által felhozott érvekkel néhány szóban foglalkozzam . (Halljuk!) Győry Elek t. képviselő ur azt mondja a szőnyegen levő törvényjavaslatról, hogy az sérti a jogegyenlőséget, fentartja az elnyomást, t. i. annyi| ban, hogy nem esik a zsidó, tiszta zsidó házassága I e gy szempont alá a másik házassággal; továbbá előre is odiosussá teszi a polgári házasságot és mint decadence, a lej tőn lefelé haladva, megakadályozza a polgári házasság általában való behozatalát. Indítványában pedig alkalmasnak mondja ezen törvényjavaslatot arra, hogy a polgári házasság intézményét népszerűtlenné tegye. És miért mindezt ? Azért, mert, a mint ő érvelése culrainatiójaként ezélzatosan mondja, a szőnyegen levő javaslat nem egyéb, mint speciális zsidótörvény. Azonban én a javaslatnak ezen jellegét el nem ismerhetem és egyáltalában nem tartom helyesnek azt, hogy a javaslat ezen jelleggel czélzatosan, mintegy gúnyosan ruháztassék fel és az mondassák róla, hogy képes lenne a polgári házasság intézményét népszerűtlenné tenni. Speciális zsidótörvénynek pedig ezen javaslatot már csak azért sem lehet mondani, mert hiszen az e szerint kötendő házassághoz szükséges lesz egy zsidó és egy keresztény fél. A törvény tehát sem speciális zsidótörvény, sem speciális kereszténytörvény, hanem keresztények és zsidók számára alkotott közös törvény. A jogegyenlőséget sem sérti a javaslat, mert ha megengedem is azt, hogy a zsidó csakis az esetben élhet e törvénynyel, hogy ha kereszténynyel lép házasságra, de másrészt a keresztény csak akkor lesz e törvénynek alávetve és csak akkor élvezheti annak kedvezményét, ha viszont zsidóval lép házasságra: tehát quod uni justum, alteri aequuia.
