Képviselőházi napló, 1881. XIII. kötet • 1883. szeptember 27–deczember 13.

Ülésnapok - 1881-263

263. országos ülés október 13. 1883. 123 az vezetve van, történik az összehasonlítás, hozzá­adva azon két külön fedezetet, a melyet említeni szerencsém volt, akkor az előirányzott hiány, a zárszámadásban követett mód szerint véve fel, 55.800,000 frt, a zárszámadásbeli hiány pedig a zárszámadás eredménye szerint 46.300,000 frt, tehát 9 500,000 írttal kedvezőbb. A 600,000 frtnyi különbözet, a mely a két eredmény között mutatkozik, onnan származik, hogy a zárszámadásban a budapest-zimonyi vasút építése czímén felvett összegnek csak azon része számíttatott el, a mely tényleg elköltetett, a többi az átfutó kezelésben érvényesül. A mint már fentebb említettem, kiinduló pontiul véve fel a zárszámadás eredményét a mely 9.500,000 írttal kedvezőbb, ezen összegből mindenesetre levonandó azon bevétel, a mely nem esik ennek az vnek a javára, vagyis a bevételek­nek az államjószágok nagyobbmérvű eladásából eredt többlete, a mely részben 1884-re volt elő­irányozva és érvényesült 1882-ben. Az állam­jószágok eladásánál a két összeg közti különbözet 3.400,000 frtot tesz. Ha ezen összeg az elért jobb eredményből, 9.500,000 írtból levonatik, marad az 1882. év javán;: a zárszámadás és az előirány­zat között 6.100,000 frtnyi javulás. (Tetszés jobbfelöl.) T. ház! Mióta a zárszámadások beterjesztett­nek és különösen az 1877. év óta, a mikor az elszámolási viszony módosult, 1877-ben történt meg egyetlenegyszer azon eset, hogy a zárszám­adás eredménye kedvezőbb volt az előirányzatnál. a mennyiben ekkor az eredmény jobb volt 108,000 írttal. Azóta, sajnos, a zárszámadás ered­ményei mindig nagy összegekkel hátra maradtak az előirányzott összegeknél és most először mutat­kozik Ü zárszámadásnál kedvező eredmény. (Tetszés a jobboldalon.) Ezen kedvező eredmény egyik oka kétségen kivül keresendő az év jobb terrnési viszonyaiban, de mindenesetre van része benne annak is, hogy a kormány előterjesztése alapján a pénzügyi bizott­ság és a t. képviselőház mindig a lehető legnagyobb alapossággal járt el s hogy igy, miként annak idején ki is fejeztem, az előirányzott bevételek a várható bevételeken is alul maradtak. Ezt azonban en soha nem elleneztem, mert mindig azt tartottam, hogy jobb, ha az eredmények kedvezők, mint ha előirányzat az. (Tetszés jobbfelöl.) Ha tekintjük azt, hogy a 9.500,000 frtnyi kedvezőbb eredmény miként oszlik el, akkor az 1882-ik évi rendes kiadásoknál az eredmény 2.300,000 írttal kedvezőbb az előirányzatnál; a beruházásoknál az eredmény 1.200,000 írttal ked­vezőbb ; az átmeneti kiadásoknál a kiadás nagyobb 3.400,000 írttal, mint az előirányzat, a mi onnan ered, mert a tiszai, körösi és ezzel hasonló mun­kálatokra nagyobb összegek költettek el, mint a ! mennyi előirányozva volt, a mi, minthogy a mun­kálatok meg voltak kezdve s igy azokat folytatni kellett, ebben találja indokolását. Ehhez képest a kiadásoknál az eredmény 115,000 írttal kedvezőbb az előirányzatnál. * A mi pedig a bevételeket illeti, a rendes bevételeknél a javulás 3 millió 700,000 frt, a rendkívülinél 5 millió 700,000 frt, a bevételek összes javulása tehát 9 millió 400,000 frt. De ha már most t. ház, ezen egész összegből ismét levonjuk az államjószágoknak ezen év javára nem eső eladásából történt bevételét, az eredmény javulása, miként említettem, 6 millió frt és ezen 6 millió tisztán a bevételek emelkedésére esik és pedig leginkább a három íoagazatra, t. i. a vám­jövedelemre, a dohányjövedékre és a bélyegekre. De t. ház, még egy elég örvendetes és kedvező jelenségnek tartom azt, hogy ezen egész hat millió frtnyi javulás a rendes kezelésre esik, mert míg 1882-re a rendes kiadási előirányzat 288,500,000 forint volt, a tényleges kiadás 286.200,000 frtot tett, és mig a rendes bevételi előirányzat 276.700,000 frt volt, addig a rendes bevéteí 280.300,000 frtot tett; Igy tehát szemben az előirányzott 11.800,000 frt rendes hiánynyal, a zárszámadás eredménye szerint a rendes hiány tehát 5.900,000 írttal kedvezőbb az előirányzatnál. (Tetszés.) De t. ház, talán nem érdektelen arra is tekin­tettel lenni, hogy különösen az 1882. évi hitel­müveietek utján szerzett nagy összegek hova for­ditattak. (Halljuk l) És itt méltóztassék megen­gedni: a zárszámadások alapján az 1882. évben létesített hitelműveletek utján azon évben elszá­mittatott 49.852,000 frt. Ezzel szemben áll, hogy adósság-törlesztésre költetett ez évben 12.700,000 forint, vasútépítésre i 8.200,000 frt, egyéb na­gyobb beruházásokra 2,400,000 frt és igy összesen beruházásokra és adósságtörlesztésre 33.300,000 frt. Ezen felül költetett vasutkamatgarantia czí­mén 10.600,000 frt és szintén nem a rendes keze lés és nem az administratio költségeit nyomó ki­adásra, az occupatióra költetett 14,000,000 frt. Tehát összesen ezen általam jelzett czélokra, szemben a felvett 8.000,000 államadóssággal, költetett 58.000,000 frt, a mi ezen adósság hová­fordítását kellőleg indokolja. (Helyeslés jobbfelöl.) Áttérve most t. ház, a zárszámadási ered­ményekre és összehasonlítva ezeket az 1880. és és az 1881. évvel, ebből a következő eredmény tűnik ki. Természetes, hogy az összehasonlítás czéljá­ból egyforma factorokkal kell számolni, a mely egyforma factorok akként szerepelnek, hogy a rendkívüli közös kiadások ugy vannak elszámolva, mint most és az adósság-törlesztésre felvett össze­gek szintén ugy szerepelnek, mint a költségvetési törvényben foglalt bevételek. 16*

Next

/
Oldalképek
Tartalom