Képviselőházi napló, 1881. XIII. kötet • 1883. szeptember 27–deczember 13.

Ülésnapok - 1881-263

122 26S. országos ülés október 13. 1885. gr. Andrássy Aladár, Angelics Germán, gr. Bánffy j Miklós, gr. Cziráky Béla, b. Dőry Lajos, gr. Erdődy István, Haynald Lajos bibornok, Ipolyi Stummer Arnold püspök, gr. Keglevich István, Kussevich Szvetozár, b. Miske Imre, gr. Nemes Vincze, őrgróf Pallavicini Sándor, b.Kudnyánszky József,gr. Szápáry Gréza,gr.Széchen Antal, Szlávy József, gr. Zichy Ferencz, gr. Zichy Henrik rendes; gr. Khuen Héderváry Károly, b. Pongrácz Emil, b. Nyáry Jenő, b. Andreánszky Gábor, gr. Hugonnay Béla, b. Inkey Nándor, póttagoknak. Tudomásul vétetik. Az iga zságügyminister urnakvan előtérj esztése. Pauler Tivadar igazságügyminister: T. ház! A közönséges bűntettesek kiadatása iránt Brazíliává] kötött államszerződésről szóló törvényjavaslatot azon kéréssel mutatom be a t. képviselőháznak, méltóztassék annak kinyomatását és szétosztását elrendeli és előzetes 'tárgyalás végett az igazságügyi bizottsághoz utasítani. Elnöki A törvényjavaslat az indokolással együtt ki fog nyomatni, a t. ház tagjai közt szét fog osztatni és előzetes tárgyalás végett az igazságügyi bizottsághoz utasittatik. Következik az indítvány- és interpellátiós könyv felolvasása. Rakovszky István jegyző:" Jelentem, hogy sem az indítvány, sem az interpellátiós könyvben újabb bejegyzés nem foglaltatik. Elnök: Következik a könyvtári bizottság jelentése a képviselőház könyvtárának költségvetése tárgyában a harmadik ülésszakról. Lánczy Gyula előadó: T. ház! Van szerencsém az ezen jelentésben a könyvtári bizottság részéről indítványozott javadalmazási tételt kegyes elfogadásra ajánlani. Elnök: Azt hiszem, méltóztatik beleegyezni, hogy valamint az első és második ülésszak alatt, ugy a harmadik ülésszakra is 450 frt legyen a könyvtári bizottság havi dotatiója. (Helyeslés.) Tisza Kálmán ministerelnök: T. ház! Van szerencsém benyújtani a magyar korona országainak az 1882-ik évről szóló zárszámadását, az állami számvevőszék arra vonatkozó részletes jelentésével együtt, azon kéréssel, hogy ha netalán — mit nem hiszek — a kormánynak észrevételei volnának, azokat később az elnökségnél beadhassa kinyomtatás végett Nem tartottam ugyanis czélszerűnek, késni a zárszámadás beadásával, minthogy azt hiszem, igen szükséges-, hogy a pénzügyi bizottság tagjai, a mikor a budgetet tárgyalják, bírják a zárszámadásokat. (Helyeslés.) Továbbá ugyancsak van szerencsém benyújtani a magyar kir. állami főszámszék jelentését a Magyarország és Horvát-Szlavonországok között eszközölt 1881. évi leszámolás megvizsgálásáról. Kérem, liogy mindkettő iránt a szabályszerű intézkedéseket megtenni, a zárszámadásokat pedig előzetes tárgyalás végett a zárszámadási bizottsághoz utasítani méltóztassék. (Helyeslés.) Elnök: Az állami főszámvevőszék jelentése Magyarország és Horvát-Szlavonország közt eszközölt 1881-iki leszámolás megvizsgálásáról ki fog nyomatni, szétosztatni és a zárszámadási bizottsághoz utasittatik. Hasonlókép ahhoz utasittatik az 1882. évről szóló zárszámadás, melyhez az illető jelentés ki fog nyomatni. Maga a zárszámadás ki levén nyomatva, szét fog osztatni s a zárszámadási bizottsághoz utasittatik. A mennyiben a ministcrium részéről később észrevételek adatnának be, azok szintén ki fognak nyomatni. Következik a pénzügyminister ur előterjesztése az 1884. évi államiköltségvetésről. Gr. Szapáry Gyula pénzügyminister: (Halljuk!) T. ház! Midőn az 1884. évről szóló költségvetési előirányzatot a t. háznak benyújtom, azt hiszem, leghelyesebb, hogy azon sorrendet követem, a melyet eddig is a költségvetési előirányzatok benyújtásánál követtem, hogy t. i. szóljak először az 1882-ik évi zárszámadás eredményeiről, a melyek épen most nyújtattak be a házhoz a t. ministerelnök ur által; szóljak továbbá a folyó 1883. évnek 8 havi eredményeiről, összehasonlítva azokat a inuít év hasonló időszakáéival és végre szóljak magáról az előterjesztendő költségvetésről. (Helyeslés. Halljuk !) Midőn t. ház, az 1882. évi zárszámadás eredményeiről íeszeni előterjesztésemet, választanom kell a közt, mit akarok kiinduló pontul venni: az 1882. évi költségvetési törvényt-e, vagy pedig az 1882. évi zárszámadás eredményét? Mert a kettő közt annyiban van különbség, hogy bizonyos fedezetek, nevezetesen a budapest-zimonyi vasút építésére, valamint az államadósság törlesztésére szükséges összegek az államköltségvetési törvényben mint fedezet fordulnak elő, a zárszámadási jelentésben pedig ezek külön vétetnek fel s igy a hiány ezen összegekkel nagyobbnak mutatkozik. Én azonban t. ház, épen azért, hogy minden szemrehányásnak elejét vegyem, helyesebbnek látom a zárszámadás eredményét venni fel alapul, mert ez már bizonyos tényezőkkel számol, holott a másik, a költségvetési törvény bizonyos tekintetben suppositiókon alapszik, (Helyeslés) mindazonáltal, hogy a t. ház tájékozva legyen, fel fogom említeni mind a két eredményt. (Tetszés.) Kiinduló pontul véve fel a költségvetési törvényt, az utólag megállapított póthitelekkel együtt az előirányzott hiány összesen 31 millió 875 ezer forintot tesz ki; ezzel összehasonlítva a zárszámadás eredményét, ez 22 millió 973 ezer frt volt: az eredmény tehát 8 millió 900,000 írttal kedvezőbb az előirányzatnál. Ha pedig t. ház, tisztán a zárszámadás eredményével, ugy, a mint