Képviselőházi napló, 1881. XIII. kötet • 1883. szeptember 27–deczember 13.

Ülésnapok - 1881-260

108 260. országos ülés október 10. 1883 tehát administrativ utón el lehet intézni, valamint igen sok az olyan kérdés is, melyeket a horvát tartománygyülésen nehézség nélkül meg lehet oldani, végre vannak dolgok, melyeket egyedül a magyar országgyűlés intézhet el törvényhozási utón. Van tehát több olyan kérdés, melyet a regnieolaris deputatiók apparátusa nélkül meg lehet oldani. Nincs tehát e tekintetben szavaimban ellenmondás. De megengedem, lesznek egyes kérdések, melyeket sem administrativ, sem törvényhozási utón, sem a horvát tartománygyülésen, sem itt a magyar országgyűlésen regnicolaris deputatiók közbejötte nélkül elintézni nem lehet. Meglehet, hogy a deputatiók kiküldése iránt kívánság fel fog merülni vagy a horvát országgyűlésen, vagy itt a képviselőházban. Ezen kérdés elől a kormány kitérni nem fog. És itt engedje meg a t. ház, hogy Helfy képviselő ur nyilatkozatára reflectálva. megjegyezzem, hogy nem hiszem, hogy a képviselő ur az 1868 : XXX. t.-cz. revisióját egyoldalúkig kívánná keresztülvitetni. Ha a revisio szükséges, ez csakis az érdekelt két factor hozzájárulásával történhetik meg. A képviselő ur a revisiót, a mint hiszem, ugy akarja létesíteni, hogy Magyarországnak a horvát ügyekre nagyobb befolyása legyen, azaz hogy a revisio Magyarország érdekében történjék. Erre a horvát képviselőknek a hozzájárulása szükséges; de erre azt hiszem, az idő most kedvezőtlenül volna megválasztva és ha ez iránt a tárgyalások most ily hangulat mellett indíttatnának meg, a kedvező eredményre kevés volna a kilátás. (Helyeslés jobbfelöl.) Azt mondták többen, köztük Apponyi képviselő ur is, hogy a kormány ezen intézkedése folytán ki nem kerülhető a teljes visszavonulás. Mindenekelőtt megjegyzem, hogy nem látom be, hogy miért volmi szükséges feltétlen visszavonulás, mert azon állapot, a mely ott egy hónap óta fennáll, ha szükségét látja a törvényhozás, tovább is fentarthatja. A kérdés az, mi helyesebb: engedni ez ügyben, vagy pedig fenhagyni, hogy ezen kényes nyelvi kérdés szolgáljon az izgatóknak okul, hogy az ingerültség Magyarország irányában ne enyhüljön, de még inkább fokozódjék? A kettő közt én előttem könnyű a választás. Ha ez teljes visszavonulásnak mondatik, a mit én részemről el nem ismerek, ez esetben is ne méltóztassanak különbséget tenni a ministerelnök és a pénzügyminister közt. A visszavonulásnak ezen indokból történt módjához én teljes mértékben hozzájárulok. (Élénk helyeslés jobbfelöl.) Helfy képviselő ur arra hivatkozik, hogy ha a kormány a visszavonulásra kényszeríttetik, teljesítse azon kötelességét is, hogy azon helyeket tovább ne tartsa meg. Méltóztassanak megengedni, ezen kormány és annak minden egyes tagja ismeri parlamentáris kötelességét. Hogy ha a képviselőház és a törvényhozás többsége okot szolgáltat arra, hogy ezen kötelességének eleget tegyen, ez elől nem fog kitérni. De másrészről legyen meggyőződve a t. képviselőház, hogy a kormány ismeri azon kötelességét is, hogy a kisebbség részéről történő bármely és még oly erős támadás következtében álláspontját védelmezze, de ezen helyeket ez okból el ne hagyja. (Élénk helyeslés jobbfélől.) De t. ház, nem fogadom el azon állást semhogy azon intézkedés, mely a kormány által javasoltatik, teljes feladása volna a situatiónak shogy ez által érvényesül a horvát felfogás és igazság adatik azoknak, kik a czímereket erőszakkal levették. Engedelmet kérek, de ez nem történik; mert ha ez történnék, nem lehetne mást tenni, mint a czímereket horvát felírással feltenni, mert ez az, a mi a horvát részről eddig kívántatott. A mit a kormány kíván, az, hogy tétessék oly intézkedés, hogy a törvény, bármiként magyaráztassék is egyik vagy másik részről, vagy bármi volt is a gyakorlat eddig, végrehajtható legyen ugy, hogy annak helyességét kétségbe vonni semmi oldalról se lehessen; mert végrehajtatik a 62. §. akként, a mint az szól, t. i. hogy abban a czímerről van ugyan szó, de a felírásról nincs. E között és a horvát kívánság teljes kielégítése között nagy különbség van és épen azért kérem a t. házat, méltóztassék a határozati javaslatot elfogadni (Helyeslés a jobboldalon.) Szilágyi Dezső: T. ház! A három napi vita óta, a mely a kormány határozati javaslata felett e házban folyt, lassanként lehullott a lepel azon titokzatosságról, a melylyel a kormány eljárásának indokait és határozati javaslatának czélját fedezni a vita megindításakor jónak látta. E lepel lehullását a t. kormány két tagja nyilatkozatának köszönjük, mert a t. túloldal — és felfogom ezt a helyzetet — Horváth Gyula t. képviselőtársam kivételével tényleg azt mutatta, hogy ugy véleke • dik, hogy ebben az ügyben elérkezett az a nap, a mikor a vita bezárása előtt hallgatni, annak bezárása után szavazni a legildomosabb politika. Á t. kormánynak két tagja azonban felvilágosítást adott a határozati javaslatnak más-más részeire nézve. A pénzügyminister ur részletesen előterjesztette a kettős feliratú czímerek felrakásának okait és az eljárási körülményeket, könnyedén átsikolva azon, hogy miért szükséges most azokat levenni. A t. ministerelnök ur részletesen, tüzetesen indokolta a levételnek szükségét és kikerülhetlenségét, a maga részéről könnyeden átsikolván azon, hogy mi volt oka és szükségessége a czímerek felrakásának. A kétnemű felvilágosítás után már most i ház, újólag vizsgálat alá vehetjük, helyes-e az álláspont, a mit e vita elején elfoglalánk, vájjon fentarthatjuk elhatározásunkat, melylyel azon határozati javaslatot visszavetjük.