Képviselőházi napló, 1881. XII. kötet • 1883. április 10–május 28.

Ülésnapok - 1881-251

52.S 251. országos ü'.és május 26. 1883. ä t. háznak a mentelmi bizottság javaslatának elfo­gadását, mert itten zaklatásról szó sincs. (Helyeslés jóbbfelöl.) Elnök l Szólásra többé senki sem lévén fel­jegyezve, kérdem a t. házat, méltóztatik-e a men­telmi bizottság javaslatát elfogadni? Azok, a kik elfogadják, méltóztassanak felállani. (Megtörténik.) A többség elfogadja a mentelmi bizottság javasla­tát, e szerint Bartha Miklós képviselő ur mentelmi joga ez ügyre vonatkozólag felfüggesztetik. Következnek a ministeri válaszok. Minthogy ministerelnök ur nincs jelen, talán a fóldmívelés-, ipar- és kereskedelmi minister ur lesz szíves vála­szát megadni Irányi képviselő ur interpellátiójára. Gr. Széchenyi Pál, földmívelés-, ipar­és kereskedelmi minister: T. ház! Mielőtt a választ megadnám, felolvasom az interpellátiót (olvassa) : „A múlt napokban a sütősegédek egyebek közt azt a panaszt hangoztatták némely munkaadók ellen, hogy elégtelen térfogatú és alig szellőztet­hető szobákban összezsúfolva szállásolják el, illetőleg hálatják és hogy 16, 18 sőt 20 órán át is nagyrészt éjjel dolgoztatják őket, ezen és más panaszok miatt, miután nem orvosoltattak, a mun­kát meg is szüntetvén. Minthogy pedig az 1872: VIII. t.-cz. 65. sza­kasza azt rendeli, hogy azon iparos, ki segédjeit lakással is ellátja, e czélra egészséges és lakható helyet tartozik kijelölni, az 57. §. értein?ében pedig csak oly mérvű munkát kívánhat segédjeitől, mely testi alkotásuknak és erejöknek megfelel. Ámbár a legújabb hirek szerint a sütősegé­dek és munkaadók közt egyezség jött is létre, de mivel hasonló állapotok más iparágakban is létez­hetnek s ezek azonkívül, hogy az idézett törvény­nyel ellenkeznek, ugy a közegészség szempontjából, mint annálfogva, mert a társadalom alapjait fenyegető socialismus és communismusnak tápanya­got szolgáltatnak, az államhatalom figyelmét fel­hívják. Kérdem a t. minister úrtól: Hajlandó-e addig is mig az ipartörvény megvizsgálása bekövetkezik s a munkások érdekében is hozott és hozandó tör­vények foganatosításának ellenőrzése netalán külön iparfelügyelőkre bizatik, a törvényhatóságokat felszólítani, hogy az 1872: VIII. t.-czikkben foglalt s ugy a műhelyekben alkalmazott tanonczok és segédek, mint a gyárakban dolgozó gyermekek, nők és munkások javára szolgáló rendelkezések, miként való foganatosítása iránt időközönként szoros vizsgálatot tartassanak s az eredményről a t. minister urnak jelentést tegyenek?" Az 1872: VIII. t.-cz. 65. §-a ekként szól: „ Azon iparos, ki segédeit lakással is ellátja, e czélra egészséges és lakható helyet tartozik kijelölni. A segéd által egészségtelen lakás miatt beadott panaszok az iparhatóság részéről mindig a hely­j színén a tiszti orvos közbejöttével vizsgálandók j meg és haladék nélkül orvoslandók". E szerint tehát az idézett 65. §. nemcsak azon j szabályt állapítja meg, mely szerint a munkaadók | munkásaiknak egészséges lakást kötelesek adni, j hanem egyúttal megállapítja azon utat és módot is, a melyen esetleges panaszok esetében a vissza­élések orvosolhatók. Ha panasz van, az iparható­ság köteles a törvényben előirt vizsgálatot elren­delni és a panaszokat orvosolni. Hogy a sütők munkaszünetelésének és elége­detlenségének a lakások egészségtelensége volt egyik oka, erről a hírlapokból én is értesültem, de hogy e miatt illetékes helyen panasz emeltetett volna a sértett felek által és ezek alapján meg­indittatott volna a vizsgálat, erről nincs hivatalos tudomásom. A ministeriumban ily panasz nem emeltetett, különben kötelességemnek tartottam volna a vizsgálatot rögtön megindítani. Arra pedig, hogy panasz nélkül a munkások lakásának meg­vizsgálása iránt intézkedjék az iparhatóság, vagy a ministerium, a törvényben intézkedés nem fog­laltatik. Igaz, hogy az idézett törvénynek 75. §-a azt mondja, hogy az iparhatóság köteles a gyárakat kiküldöttjei által időnként megszemlélni és a tör­vény rendeleteinek megtartásáról meggyőződést szerezni. Ezen szakasz tehát a szemléket az ipar­hatóságoknak teszi kötelességévé. Azonban ez az interpelláló képviselő ur által is idézett 57. §-nak úgyszólván csak toldaléka, a mely azt mondja, hogy a munkaadó segécleitőí, ha másként nem egyezkedtek, csakis az ipar üzéséhez tartozó munkát kívánhatja és ezt is csak oly mérvben, a mely a segéd testi alkatának és erejének megfelel. A vizsgálat tehát, a mely a 75. §. szerint az iparhatóságok kötelessége, leginkább annak ellen­őrzésére vonatkozik, hogy a gyári munkások munkaidejének felhasználásában visszaélések ne történjenek a munkaadók által és a mennyiben ezen szakaszok ugy az iparhatóságokat, mint a kormányt arra kötelezik, hogy ellenőrzést gyako­roljanak, annyiban én nem fogom elmulasztani kötelességem teljesítését és az iparhatóságok figyel­mét felhiva kötelességükre, el fogom rendelni a szükséges vizsgálatot. (Helyeslés jóbbfelöl.) Egyúttal bátor vagyok bejelenteni azt is, hogy a jövő ülésszak kezdetén lesz alkalmam jelentésemet beterjeszteni agyáraknál a munkások részére létesített segély-, ápoló- és egyéb humanis­ticus intézmények felől. Az interpelláló képviselő urnak a költségvetés tárgyalása alkalmával kije­lentett kívánsága folytán a kereskedelmi kamarák­tól bekért adatok alapján fogom ezen jelentést összeállítani. Ezen adatoknak legnagyobb része már meg is érkezett. Még csak két-három kamara jelentése van hátra, melyeknek területén a legtöbb gyár van. Ezek jelentésüket nem térj esztették még

Next

/
Oldalképek
Tartalom