Képviselőházi napló, 1881. XII. kötet • 1883. április 10–május 28.

Ülésnapok - 1881-251

251. országos üli's május 26. 1883. 525 egyfelől a főváros pénztári kérdése, másfelől pedig bizonyos mértékben magának az államhitelnek kérdése. Én legalább azt hiszem, hogy ha egy törvény hozatik, mely az állam által felvett kölcsön fedezésére bizonyos forrásokat jelöl ki, ezen bevételi forrásokat egyszerűen megszüntetni nem lehet, ez legalább az állam hitele tekintetéből kívánatos nem lenne és csakis ugy volna lehetséges az ilyen bevételi források megszüntetése, ha azok helyébe egyúttal más források jelöltetnének ki. Nézetem szerint tehát, a mint ezt előbbi indokolásomban is kifejtettem, a pénzügyminister ur eljárása törvényes és helyes. É felfogásból kiindulván, a törvény magyarázatának szükségességét nem látom. Ha azonban e kérdés a fővárossal való további érintkezés folyamán netalán ugy fejlődnék, hogy a törvény-magyarázat kívánatos volta mégis bebizonyulna: akkor a kérvényi bizottság javaslatában meg van adva annak lehetősége, hogy a törvény magyarázata, illetőleg a kérdésnek törvényhozási eldöntése megtörténjék. (Helyeslés.) Ajánlom újólag a kérvényi bizottság javaslatának elfogadását. (Helyeslés jóUbfélöl.) Gr. Szapáry Gyula pénzügyminister: T. ház! Helfy Ignácz t. képviselő ur azt jegyezte meg beszédében, hogy élvezettel hallgatta azokat, a miket a bankra vonatkozólag mondottam és hogy annak idején a bankkérdésnek tárgyalásánál nyilatkozatomra figyelmeztetni fog. Nem mondtam mást, mint a mi a törvényben van. A bankkal szemben más álláspontot nem foglaltam el, mint a mely a törvényben rejlik. Annak adtam világos kifejezést és így a törvénytől, a mint mondom, nem tértem el. Szilágyi t. képviselő ur azt állítja, miszerint igyekeztem volna bebizonyítani, Logy a törvény által a banknak viszonya nem változott volna semmiben az előbbi állapottal szemben. Az kétségtelenül áll, hogy e viszony nagy mértéken megváltozott, a mennyiben a banknak hatásköre tágult és a mennyiben a bank nagyobb mérvű dotatiót nyújt szemben az előbbi állapottal. Ezek vívmányok és előnyök tagadhatatlanul, de ezen előnyökből nem következik az, hogy ez a bank budapesti főintézetének teljes önállóságát vonná maga után. Szilágyi képviselő ur azt állítja, hogy ime ezen kérdés is mutatja, mennyire szükséges a közigazgatási bíróság felállítása. Engedelmet kérek t. ház, ha ezen kérdés incidenséből akarnák a közigazgatási bíróságot felállítani: ugy ezt tökéletesen feleslegesnek tartanám, mert ha e kérdésben szükséges a törvény magyarázata, a törvényhozás maga intézkedik a nélkül, hogy szükséges volna a közigazgatási bíróságok felállítása. Hogy a törvénymagyarázata a törvényhozásnak fő jogát képezi, ezt senki kétségbe nem vonja és legkevésbbé én. A törvény magyarázata ez esetben két módon történhetett volna: ha a kérvényi bizottság ugy szólott volna, hogy a pénzügyminister eljárását helyesli, ez maga képezte volna a törvény-magyarázatot. De történhetik a törvény magyarázata más módon is és az semmi esetre sincs kizárva a kérvényi bizottság véleményében: mert ugy kivánja áttétetni a kérvényt kormányhoz, hogy ha a kormány sziikségesneklátja, igyekezzék a törvénynek szószerinti ellentététtörvény alkotása által kiegyenlíteni. Nekem t. képviselőház, miként már első felszólalásom alkalmával kijelentettem, az ellen, hogy ezen kérdés törvényhozás által döntessék el, semmi kifogásom nincs és ha a t. képviselőház elfogadja a kérvényi bizottság véleményét, minthogy a bizottság is azt mondja, hogy helyes volna ezen kérdést a törvény által magyarázni: késznek nyilatkozom e kérdésnek végleges elintézésére törvényjavaslatot benyújtani. Ezen törvénynek más ezélja nem lehet, minthogy az eddigi statusquo fentartassék és hogy a bank a közmunkatanács pénztárába fizeti pótadóját. Minthogy felfogásom szerint a kérdés ily eldöntése nincs kizárva a kérvényi bizottság véleményében, kérem annak elfogadását. (Helyeslés a jobboldalon.) Elnök: T. ház! A tanácskozást befejezettnek nyilvánítom; következik a szavazás. Az első kérdés az lesz, elfogadja-e a t. h £tZ cl kérvényi bizottság által betérj'esztett határozati javaslatot, igen, vagy nem'? Ha az elfogadtatik, akkor Busbach képviselő ur indítványa elesik. Mielőtt feltenném a kérdést, méltóztassanak meghallgatni az indítványokat. DukaFerencz jegyző (olvassa a kérvényi bizottság javaslatát és Busbach Péter ellenindítványát). Elnöki Kérdem a t. házat, méltóztatik-e elfogadni a kérvényi bizottság véleményét, igen vagy nem? (Igen! Nem!) kérem azon képviselő urakat, a kik elfogadják, méltóztassanak felállani. (Megtörténik.) A kérvényi bizottság véleménye elfogadtatott és ezzel Busbach képviselő ur ellenindítványa eleset. Következnek a további kérvények. Rakovszky István jegyző (olvassa). 3977. szám. Körmöcz szabad királyi és főbányaváros közönségének kérvénye, melyben a közoktatási budgetbe felvett és Körmöcz városa által az ottani királyi főreáltanoda s ahhoz kapcsolandó szakiskola tanszereinek beszerzésére fizetendő évi 400 forintnyi járuléknak időleges elengedéseért esedezik. Berzeviczy Albert előadó: Ezen ^figyelemre méltó kérvény a vallás- és közoktatásügyi ministernek adatik ki. Elnök: A kérvényi bizottság véleménye elfogadtatik. Rakovszky István jegyző (olvassa) .4037. szám. Bodnár Gábor kérvénye, melyben a községi és körjegyzők nyugdíjintézetének levelezéseire a portomentességet kiterjesztetni kéri. Berzeviczy Albert előadó: Kiadatik a közmunka- és közlekedésügyi ministernek.