Képviselőházi napló, 1881. XII. kötet • 1883. április 10–május 28.

Ülésnapok - 1881-251

520 251 országos ülés május 26. 1883. történt volna. Ezen kölcsön-kamatozása és törlesztése miből eszközöltetik? Eszközöltetik első sorban azon jövedelmekből, melyeket az azon kölesönből alkotott tárgyak hoznak, a hiányt pedig fedezi az államkincstár. Tehát mindazon jövedelmek, melyek azon művek után befolynak, melyek a kölcsönből létesíttettek. a kölcsön törlesztésére fordíttatnak. Sokkal egyszerűbb volna mondani, hogy vonjunk el onnan több bevételi forrást és a mi hiány van, azt az államkincstár fizesse. Ez az értelme a kérelemnek. Én semmikép sem fogadom el azon álláspontot, hogy a főváros érdeke az állam érdekétől el volna különíthető. De én azt hiszem, hogy az államkincstár eleget tesz, elég áldozatot hoz, sok milliókat költött a főváros emelésére. De átlátom, hogy ha akarjuk, hogy önálló állami intézményekkel bírjunk, kell bírnunk megfelelő fővárossal is. Én nem akarom külön választani az állam érdekét a főváros érdekétől. De ha méltányosságot kivan a főváros az országtól, legyen a főváros is méltányos az állam irányában. {Helyeslés jobbfelöl.) Vagy méltányos mind a kettő, vagy a merev jogi álláspontot foglalja el mind a kettő. És ha az utóbbi fogna történni, kinek lenne oka ezt megbánni ? Azt hiszem, inkább a fővárosnak, mint az államnak. (Élénk helyeslés jobbfelöl.) Méltóztassanak megengedni, hogy szólj ak arról is, hogy ezen kérdésnél mily összegről van szó. A bank által fizetett összes pótadó 24,000 frtot tesz. Ebből azon összeg, mely nem a fővárosi, hanem az egyéb fiókoktól fizettetik és melyet ugy hiszem, a főváros csak nem követel, 14,000 frtot tesz. Tehát marad évenkint 10,000 frt. Már most méltóztassanak megmondani, hogy tekintettel azon áldozatokra, melyeket az államkincstár a főváros érdekében hoz, nem szűkkeblű felfogásra mutatna ez? (Helyeslés jobbfelöl.) Én épen a főváros érdekében tartom helytelennek azok álláspontját, a kik az ez iránti indítványt a főváros képviselőtestületében megtették és a kik a kérvényt támogatták, mert a fővárosnak nem áll érdekében így állítani fel a kérdést, mivel könnyen megtörténhetnék, hogy igy a törvényhozás kebelében is szűkkeblű felfogás fogna tért nyerni. (Helyeslés.) Ha egyáltalán szükséges volna ez ügyben valamit tenni, én kész volnék egy álláspontot elfoglalni és ez az, hogy az 1870. évi X. és 1878. évi XXV. törvényczikkek között némi ellentét lévén — csak szó szerint, mert a dolog érdemére nézve nincs ellentét — szükséges törvény által szabályozni az ügyet. De ha törvény által volna szabályozandó, én részemről csak azon irányban tehetném az előterjesztést, hogy ne a fővárosnak fizettessék azon összeg, hanem fizettessék ugy, hogy épugy, mint 1870 óta fennállott, ezentúl is a fővárosi alapba. Ezt hajlandó volnék megtenni, de ez ismét nem az, a mit a kérvényezők óhajtanak. Mindezeknél fogva kérem a t. 'házat, méltóztassék elfogadni a kérvényi bizottság véleményét. (Élénk helyeslés a jobboldalon.) Busbach Péter: Személyes kérdésben kérek szót. (Halljuk!) Hivatkozhatom a t. házra, hogy én a kérdést a lehető legobjectivebb módon minden szenvedélyesség nélkül tárgyaltam. És miután az igen t. pénzügyminister ur azon kérdést, hogy az 1870. évi X. és az 1878. évi XXV. t.-cz. alapján az osztrák-magyar bank hova köteles befizetni községi adóját, engem egy párthoz utasított, kénytelen vagyok a t. minister ur figyelmét felhívni arra, hogy itt mi nem egy pártot, hanem a házat szoktuk capacitálni és ez irányban egy párthoz sem hagyom magamat utasíttatni és ha jövőben felszólalok, azon értelemben szólalok fel, hogy capacitálni akarom az egész házat és nem egy pártot. (Zajos helyeslés balfelöl. Mozgás jobbfelől.) Elnök: Kénytelen vagyok megjegyezni, hogy a képviselő ur az által, hogy egy vagy más kérdésben felvilágosítás (végett ide vagy oda utasíttatott, személyesen megtámadva nem volt. (Ellenmondás és mozgás balfelöl. Helyeslés jobbfelöl.) Helfy Ignácz: T. ház! (Halljuk!) Én mindenek előtt constatálni óhajtom azt, hogy valóságos élvezettel hallgattam végig a t. pénzügyminister ur beszédét, mert a mig ő beszélt, világosan eszembe jutottak azon érvek, melyekezen oldalról felhozattak, mikor ezen úgynevezett osztrákmagyar bank felállításáról szó volt s a t. túloldal annyira tiltakozott ily felfogás ellen, (Ugy van! a szélső baloldalon) hogy mindnyájunknak csak őszinte satisfactióul szolgál az, hogy ha már maga a pénzügyminister ur a kormányszékről kijelenti, hogy igenis az nem egyéb, mint a létezett osztrák bank fiókja. (Hosszantartó zajos helyeslés a szélső baloldalon.) Jegyzékbe veszem a t. pénzügyminister urnak, valamint Országh Sándor képviselő ur ez iránt tett nyilatkozatait és majd hasznát fogjuk venni azon időben, mikor ezen kiegyezés megújításáról lesz szó. A mi magát a kérdést illeti, én különös helyzetben találom magamat ezen kérdéssel szemben. A kérvényi bizottság javaslatához nem járulhatok azon egyszerű oknál fogva, mert itt törvénymagyarázatról van szó. Ez kétséget nem szenved. Arról van szó, hogy az 1870-iki törvény szerint a közmunkatanácsot, avagy a fővárosi pénztárt illeti-e meg a pótadó? Ez attól függ, mily magyarázatot adunk az 1870: X. és az 1878-iki banktörvénynek; törvénymagyarázatot pedig én a ministerre sohsem bízok, mert ez kizárólagos joga magának a törvényhozásnak. Ezen oknál fogva nem fogadhatom el a kérvényi bizottság javaslatát, de még kevésbé járulhatok Busbach Péter képJ viselő ur javaslatához, mert ez nem felel meg a