Képviselőházi napló, 1881. XII. kötet • 1883. április 10–május 28.
Ülésnapok - 1881-250
280. országos ülés május 25. 1883. 513 a t. igazságügyminister ur legalább nagyjából vett-e magának értesítést azon tettekről, melyek a nevezett közjegyző által elkövettettek? Ismétlem, nem az ő személye miatt, hanem a közérdek és a teendő intézkedések szempontjából akarok ezzel foglalkozni és akarok egy oly esetre hivatkozni, mely különösen megérdemli a t. ház és mindenekfelett a tisztelt igazságügyminister ur figyelmét. Ez az eset történt egy becsületes jóravaló ráczkevi kereskedővel, a neve Berger Jakab. Ez 1877-ben lépéseket tett arra, hogy a kereskedése beczégeztessék s az eljárás fáradsága és költségei fedezve legyenek, fizetett érte Nyírinek 70 frtot. Három évig mindig sürgette kívánságának teljesítését. Az mindig ígérte és sohasem tett egyebet, minthogy a pénzt elköltötte. Akkor 1880-ban folyamodott a budapesti kir. közjegyzői kamarához, az sem cselekedett két évig az ő tudtával semmit. Akkor 1882. év végén, tehát két év múlva ezen egyén hozzám fordult, hogy tegyek országgyűlési interptllátiót. Én a sok interpellátiónak, különösen olyanoknak, melyek magánérdekben látszanak történni, nagy barátja nem vagyok, de érdekében is azt tartottam helyesebbnek, hogy szorgalmaztassák az ügy ott, a hová tartozik, t. i. a budapesti kir. közjegyzői kamaránál. Az újabb szorgalmazásból kitűnt, hogy a kamara is mulasztást követett el, mert két év alatt semmi egyebet nem tett, minthogy Nyiry Aladárnak ezen vádat felelet végett még 1880. szeptember 25-én kiadta, de elnézte, hogy Nyiry Aladár a harmadik évben sem felelt ezen panaszos feljelentésre és kiadványri,; elnézte hogy nem felelt oly panaszra, melyre, miután ezen újabb szorgalmazás történt, tehát 1883. január 8-án azt mondja a budapesti közjegyzői kamara, hogy ez oly súlyos beszámítás alá eső panaszos feljelentés, hogy ebben a kamara nem is határozhat, hanem egyenesen a budapesti kir. törvényszéket illeti. Akkor csakugyan oda terjesztette az ügyet. Hogy aztán a kir. törvényszék, melyhez az ügy 1883. január 8-án került, tett-e valamit, arról semmi tudomásunk sincs. Ezekből méltóztatik a t. ház és a t. minister ur az esetet megítélhetni. Azt hiszem, ilyen esetek számosan fordultak elő. Ennél fogva bátor vagyok a t. minister úrhoz következő iuterpellátiót intézni : „Interpellátió az igazságügyi minister úrhoz, Nyiry Aladár esetének alkalmából. Az előadottak után következő kérdéseket vagyok bátor az igazságügyi minister úrhoz intézni. 1. Minthogy a kir. közjegyzők a kormány által kinevezett, az ő felügyelete s felelőssége alatt működő hivatalos közegek, az általuk elsikkasztott tárgyakért, pénzösszegekért, a mennyiben az ő vagyonukból nem teMk, adatik-e és miként kártérítés? KÉPVH. NAPLÓ. 1881—84. XH. KÖTET. 2. Miként történhetett az, hogy Nyiry Aladár kir. közjegyző, mint azt az általam felhozott eset, Berger Jakab kereskedő esete is igazolja, melyhez hasonlók bizonyosan nagy számmal léteznek, évekig háboríthatlanul űzhette visszaéléseit? 3. Az általam felhozottakról és az ehhez hasonlókról bir-e az igazságügyi minister ur tudomással és szándékozik-e akként intézkedni, hogy a közönséget megkárosító, a kormányt s magát a közjegyzői intézményt is compromittáló hasonló botrányos esetek többé elő ne fordulhassanak?" Elnök: Közöltetni fog az igazságügyi minister úrral. Következik a vallás- és közoktatási minister válasza Thaly Kálmán interpellátiójára. Trefort igost, vallás- és közoktatásügyi minister: Thaly Kálmán képviselő ur több héttel ezelőtt interpelláti ót intézett hozzám a múzeumi építkezések tárgyában. Bocsánatot kérek, hogy erre eddig nem válaszolhattam, de ebben akadályozott a középiskolai törvényjavaslat tárgyalása. Az interpellátió abból áll, hogy fognak-e nagyobb átalakítások, különösen a folyosókon a nemzeti múzeumban eszközöltetni ? E tekintetben megnyugtathatom a t. képviselő urat és kijelenthetem, hogy nagyobb átalakítások nem fognak történni és a folyosók nem fognak befalaztatni. Hogy a jövőre mi fog történni, a mikor a gyűjtemények nagy dimensiókat fognak nyerni, ez nincsen a napirenden; de az akkor szükséges átalakítások budgettételt fognak képezni és így azokat sem maga a minister, sem a kormány nem fogja elhatározni, hanem az országgyűlés fog felettök dönteni. Kérem a t. házat, méltóztassék válaszomat tudomásul venni. Thaly Kálmán: En szintén oly röviden fogok njdlatkozni, mint a minő röviden válaszolt a minister ur. Tudom méltányolni, ha egy államférfi vagy egy minister, a némelykor előfordulandó és egyesek kényelmére szolgálandó intézkedéseket hajlandó jóváhagyni: de ha később figyelmessé tétetik azon általános és tudományos érdekekre, a melyek azon építés keresztülvitelét ellenzik, előbbi elhatározásától elállva, az országos érdekeknek ad előnyt a netalán tervbe vett más természetű intézkedések felett. Ezt oly eljárásnak tekintem, a mely iránt teljes méltánylatomat fejezem ki. Interpellátióm nem volt alaptalan és azt annak idején oly okokból tettem, a melyek iránt kellő tájékozással birtam. Nagy örömmel constatálom, a mit a minister ur kijelentett, meg levén róla győződve, hogy neki is oly melegen fekszik szivén a Nemzeti Múzeum ügye, mint nekem és hogy ezen minden tekintetben sikerült épület nem fog holmi befalazásokkal a maga szerencsés egészében megzavartatni. Ezt örömmel veszem tudomásul s azt hiszem, a ház is hasonlóan veszi tudomásul a ministeri választ. (Helyeslés.) Elnök: A ház a minister ur válaszát tudo65
