Képviselőházi napló, 1881. XII. kötet • 1883. április 10–május 28.
Ülésnapok - 1881-222
222. országos ülés április 11. 1883. 45 gyár törvényhozás egy ily mű létesítése által ennek a törvénynek koronáját fogja feltenni és egyszersmind a felekezeti tanügy terén működő férfiakat a magyar állam iránt hálára fogj a kötelezni. (Helyeslés.) Kovács Albert: T. ház! Azok után, miket Csiky Kálmán t. barátom ezen kérdésre nézve mondott — reménylem, a minister nr maga sem fog ellen mondani — nekem nagyon kevés mondani valóm van. A közoktatásügyi bizottságban én voltam bátor a minister urnak ezen körülményt figyelmébe ajánlani és ő azt szívesen és jóakarattal fogadta. Itt is kérem a t. házat, méltóztassék jóakarattal fogadni ezen indítványt, mert az a próba, melyet a népiskolai nyugdíjintézeteknél megtett az állam, bebizonyította, hogy oly kevés pénzzel, mint a mi itt szükséges, sehol és semmiféle formában a közoktatásügynek az állam nagyobb szolgálatot nem tehet, mint épen itt, ha a tanároknak megadja azon biztosítékokat, hogy jövőjük felől aggódniok nem kell s hogy a magyar nemzet, melynek szolgáltak árváiról és özvegyeiről is gondoskodni fog. Igaz, hogy itt főkép a felekezeti iskolák tanárairól van szó, azokra vonatkozik ezen indítvány, de hiszen a felekezeti gymnasiumok tanárai épen azon magyar nemzet, épen azon közművelődés ügyét szolgálják, melyet az állami gymnasiumok tanárai szolgálnak 5 ez ezekre nézve épen oly méltányos, mint az állami középiskolai tanárokra nézve. Különben is ezen intézkedés által az állani a felekezeti tanárokat igen nagy mértékben magához fogja kapcsolni. Még egy másik körülményt kell említenem indokolásul. Nem lehet tagadni, hogy ezen törvényjavaslat által a felekezeti intézetek viszonya az államhoz változik, a különbség köztünk csak az, hogy némelyek e változást helyesnek tartják és szívesen megszavazzák — azokhoz tartozom én is — némelyek ellenzik. Nem lehet tagadni, hogy oly jogok mennek az állam kezébe, melyeket addig a protestáns főhatóságok gyakoroltak és ezt én helyeslem, megszavazom. Sajnálom, hogy oly kis mértékben kell megszavaznom, de viszont áll az, hogy ezen jogok fejében az állam a protestánsoknak semmiféle recompensátiót nem ajánl fel a törvényben, pedig ezen az utón recompensátiót a legkevésbé onerosus és a leghasznosabb módon nyújthatna az állam a protestáns intézeteknek. E kérdés tekintetében többet felhozni nem akarok, azonban szükségesnek tartom még is ezt egy határozati javaslatban kifejezni, mely szerint: „Utasittatik a vallás- és közoktatásügyi minister nr, hogy a középiskolai tanárok nyugdíjának ügyében minél előbb oly törvényjavaslatot terjeszszen be, mely a népiskolai tanítók nyugdíjintézetéhez hasonlóan, ugyanazon, vagy más pénzügyileg kivihető alapon, a hazai összes nyilvános középiskolai tanárokra kiterjedjen, hogy nyugdíjaztatás tekintetében minden nyilvános középiskolai tanár az államhoz ugyanazon viszonyban álljon." Elnök: Fel fog olvastatni a határozati javaslat. Fenyvessy Ferencz jegyző (olvassa). Trefort Ágoston, vallás- és közoktatásügyi minister : T. ház! A hitfelekezetek által íentartott középiskolák egyik árnyékoldala, hogy a tanárok jövőjéről gondoskodva nincs. Én tehát valamint a tanítók, ugy a tanárok érdekében is kedves kötelességemnek fogom tartani az iránt az előmunkálatokat megindítani és egy tervet készíteni egy ilyen nyugdíj-alapnak megteremtésére, melyet a maga idejében a ház elé fogok terjeszteni. Epén azért, miután e nyilatkozatom úgyis belejön a naplóba, talán egy formulázott határozat nem szükséges. (Helyeslés.) Én mirélelőbb megfogom indítani az előmunkálatokat. (Helyeslés.) Kovács Albert: T. ház! A magam részéről megelégszem a minister ur nyilatkozatával és azt ránézve épen oly kötelezőnek tartom és hiszem, hogy ő maga is s a t. házban mindenki, mintha a t. ház maga utasítaná arra, sőt bátor vagyok azt mondani, hogy még nagyobb mértékben kötelezőnek tartja, miután a ház határozata már a jövő esztendőben a minister urat nem kötelezné, saját Ígérete pedig reá nézve holta napjáig kötelező. így állván a dolog, én határozati javaslatomat szívesen visszaveszem. (Helyeslés a baloldalon.) Dobránszky Péter: T.ház! Egész röviden kívánok szólani, hogy ajánljam a t. háznak, hogy a törvényjavaslat szerkezetében létesíttessék azon logieai összefüggés, mely a törvényjavaslat intézkedésének természetében fekszik. A 35. §. ugyanis igér egy nyugdíjtörvényt és azután a 36. §. a a nyugdíjtörvényen túlmenve, megállapítja a fegyelmi eljárás eseteit és végül minden tulaj donképi összefüggés nélkül egy utolsó pontban azt szabja meg, hogy az olyan tanárok ellátása iránt is a nyugdíjtörvény intézkedik, a kik hivatalos teendők teljesítésére önhibájukon kívül váltak végleg képtelenekké. Bátor vagyok a t. ház figyelmét felhívni, hogy ez az intézkedés a logieai összefüggésnél fogva ebbe a szakaszba tartozik és ezért egész röviden vagyok bátor indítványozni, hogy a 36. §-nak ezen utolsó pontja toldassék a 35. §-hoz következőkép: „A nyugdíj-, valamint a pótlékrendszer külön törvényben állapittatik meg. A nyugdíjtörvény intézkedik oly tanárok ellátása iránt is, kik Önhibájukon kívül váltak végleg képtelenekké tanári tisztük teljesítésére". Rakovszky István jegyző (olvassa Bdbránszhy Péter módosítását). Elnök: Meg kell jegyeznem t. ház, hogy a
