Képviselőházi napló, 1881. XII. kötet • 1883. április 10–május 28.

Ülésnapok - 1881-250

250, orfzágos ülés mAjus 25. 1SS. 505 vétetik, vájjon a turjáni vagy őrjegi csatornától, ez egyik évben így, a másikban máskép lehet, szóval ez nagyon relatív dolog; e tekintetben positiv adatokkal kellene birni és egyáltalában szükséges, hogy gyökeres, tervszerű, rendszeres, nem egyes vidékek érdekében számított vizszabályozások történjenek. És mire van szükség, arra, hogy azon keserű helyzet a kormány tagjairól elmúljék, a minőt a minister ur említett ? Mi által vehetjük annak egyszerűen elejét? Nem más által, mint a mit Hermán Ottó t. képviselőtársam már itt e házban megpendített, visszaemlékezvén ama gyászos időkre, a mikor általában véve mindnyájan éreztük az országunk nagy részét és egy virágzó várost elpusztító vésznek hatását, a mikor mi képviselők pártkülönbség nélkül összejővén egy magánjellegű értekezletre, egy határozatot hoztunk, a mely határozatot b. Bánffy Béla képviselőtársam e házban is bemutatott, a mely el is fogadtatott. E határozatban egy hydrographaiintézet felállítása volt hangsúlyozva, Hermán Ottó képviselő ur indítványára, a melynek elfogadásához csekélységem is hozzájárult külföldi számos példákra hivatkozva, a melyeket akkor is és más közlekedésügyi viták alkalmával is felhoztam. És én meg vagyok győződve és a íenforgó példa is mutatja, hogy midőn ily calamitások mutatkoznak itt-ott és mindenütt bizonyos kapkodás mutatkozik, e calamitásokon rendszeresen segíthetünk, másképen nem, csak egy hydrographiai intézet felállításával, a mely intézet az adatokat nemcsak egy bizonyos időben, hanem nedves és száraz évben gyűjtvén, ez adatok egybevetéséből egy közép calcnlust von le és a belvizek lebocsátására csatorna- vagy másnemű tervezetet csinál. A t. minister ur azt mondja, hogy igenis ő is nagy súlyt helyez egy hydrographiai intézet létrehozására. Nem is képzelek Magyarországon közlekedésügyi ministert, a ki erre súlyt nem helyezne. Erre súlyt kell helyeznie minden közlekedési ministernek; azonban midőn a t. minister ur mondja, hogy súlyt helyez rá, mégsem tesz semmit ezen nagyfontosságú intézmény létrehozatalára. Évek multak már el azóta is, mióta ez megpenditteíett és factum est nihil, ugy, hogy eszembe jut e tekintetben Petőfinek egy ismeretes verse, a melyben Pató Pál ur, ezen országosan ismert alak mindenre azt szokta mondani: „Hejh, ráérünk arra még!" Engedelmet kérek, ilyformán van a t. minister ur a vizszabályozások tekintetében, mint Pató Pál és igy vagyunk akár a matyéri, akár az Ivánka t. képviselő ur által említett akasztói belvizekkel. Ezen bajon egyes községek, ugy, a hogy segíthetnek, de elposványosoclása a Tisza-Duna közének mind tovább halad és az ország többi részeinek vizi calamitásai is mind nagyobbakká lesznek s e részben minden év veszteségnek tekintendő. Ennélfogva felhasználom az alkalmat arra, hogy a KÉPTH. NAPLÓ. 1881 — 84. XII KÖTET. gyors megoldást tartva szem előtt, felkérjem a minister urat, méltóztassék a ház legközelebbi ülésszakában a felállítandó országos hydrographiaiintézet életbeléptetése iránt az előterjesztést megtenni. Addig Mocsáry Lajos képviselőtársam ellenindítványát, mint a fenforgó kérdés gyorsabb megoldására szolgálót pártolom. (Helyeslés a szélsőbalon.) B. Kemény Gábor, közmunka- és közlekedésügyi minister: Egy kis reetificatióra kérek egy pár szót. (Halljuk!) Nem 350,000, hanem, mint most a kimutatásból látom, 358,000 holdról van szó. Most azonban, ha már felszólaltam, felvilágosításul arra nézve, hogy miért nem intézkedtem rögtön az iránt, hogy az előterjesztés a ház elé kerüljön, van szerencsém jelenteni, hogy akkor, mikor a 358,000 holdra vonatkozó megjegyzést tettem, e számban egyszersmind oly területek is foglaltatnak, melyeket abból kihagyandónak véltem. Mihelyt e része a kérdésnek tisztába hozatik, méltóztassanak meggyőződni, hogy haladéktalanul megteszem a szükséges intézkedéseket. Elnök : Szólásra senkisem lévén feljegyezve, a vitát bezárom s miután az előadó ur nem kivan szólási jogával élni, felteszem a szavazásra a kérdést ; előbb azonban fel fog olvastatni Mocsáry Lajos képviselő ur ellenindítványa. Fenyvessy Ferencz jegyző {olvassa az dlenindítványt). Elnök: Kérdem most már a t. házat, méltóztatik-e a bizottság javaslatát elfogadni? Ha nem fogadtatik el, akkor Mocsáry képviselő ur ellenindítványára fogom feltenni a kérdést. A kik a kérvényi bizottság javaslatát elfogadják, méltóztassanak felállani. (Megtörténik.) A többség a kérvényi bizottság javaslatát elfogadja, ezzel az ellenindítvány elesett. Rakovszky István jegyző (olmssa).- 3954. ikt. szám. Budapest főváros közönségének kérvénye, az osztrák-magyar bank községi pótadójának hovaforditása tárgyában. Berzeviczy Albert előadó: T. ház! A budapesti közmunkákköltségeinekfedezéséről szóló 1870: X, t.-cz. megjelölvén azon bevételeket, melyek elsősorban fordítandók a budapesti közmunkák létesítésére felvett kölcsönjáradékainak törleszté sere, a 4. %.d) pontjában a következőket mondja: „Ezen kölcsön évi járadé-kainak fedezésére kijelöltetnek: ä) azon pénzintézetek, biztosító - társulatok, gyárak és gyárminőségű vállalatok községi adópótléka, melyeknek igazgatási székhelye az osztrák állam területén van, de a melyek üzletüket fiókvagy mellékintézeteik által Magyarországra is kiterjesztik". E törvény rendelkezése következtében, az akkori osztrák nemzeti bank budapesti fiókjának községi pótadója a sorsolási kölcsön járadékainak 64