Képviselőházi napló, 1881. XII. kötet • 1883. április 10–május 28.

Ülésnapok - 1881-250

250- országos ölés ni.íjus 25. 1883. 497 kérelmező város a házszabályok 176. §-a értelmé­ben értesíttetik, a kérvény pedig visszavétel czél­jából az irodába tétetik le. Elnök: Méltóztatik elfogadni?(Elfogadjuk!) Elfogadtatik s a kérvényező város a házszabályok 176. §. értelmében értesíttetik, a kérvény pedig a visszavétel czéljából a ház irodájába tétetik le. Rakovszky István jegyző (olvassa) .* 3382. ikt. szám. Kis-Kun-Halas város képviseleti közgyűlésének kérvénye, melyben a város határá­ban létező betömött belvízcsatornák kinyittatásáért folyamodik. Berzeviczy Albert előadó: T. ház! A Pest-Pilis-Solt-Kiskunmegyéből, különösen Kis­Kun-Halas városa környékéről a Csongrádmegye és Szeged város területére leözönlő belvizek által veszélyek és károk idéztetvén elő, a veszélyezte­tett vidék panaszt emelt e miatt, kérte a szabá­lyozási társulat és terv létesítését, illetőleg a tör­vényellenesen létesített s a belvizek lefolyásának gyorsítására szolgáló csatornák és árkolások megszüntetését. A közmunka- és közlekedési minister ur, mi­után a belvizek szabályozását czélzó társulat és tervezet létesítésére az 1874 : XI. t.-czikk értel­mében megindított lépések eredményre nem vezet­tek, szükségesnek látta a 1871 : XL. t.-czikk 31. §-ának rendelkezéséhez képest kormánybiztost küldeni ki az érdekelt vidékre a tényállás meg­vizsgálása s a szükséges intézkedések megtétele végett. Miután a kormánybiztos által eszközölt hely­színi vizsgálat alkalmával Kiskun-Halas városa azt, hogy a szóban forgó, összesen 14 csatorna és árkolás törvényes alapon jött létre, nem igazol­hatta: a kormánybiztos elrendelte ezen csatornák­nak — három kivételével — betömetését, ezen háromnak ügyét egyelőre függőben tartván azért, mert azoknak nyitva hagyása a Halas város vé­delme s a pest-zimonyi vasút biztosítása érdeké­ben még teljesítendő munkálatok eszközléséig szükségesnek mutatkozott. Halas városa ez ellen felebbezett aközmunka­és közlekedési minister úrhoz, a minister ur pedig a kormánybiztos ezen eljárását helybenhagyta. Most Halas város közönsége a t. képviselőházhoz fordul kérelmével; kéz-vényében régi jász-kun­kerületi közgyűlési határozatokkal, továbbá mér­nöki jelentésekkelés bizonyítványokkal igyekszik a szóban forgó csatornák törvényes létesültét és a minister és kormánybiztos eljárásának jogtalan voltát bizonyítani; kéri, hogy a t. képviselőház a ministeri és kormánybiztosi határozat megsemmi­sítése és mindennek a régi állapotba visszahelye­zése iránt intézkedni méltóztassék. Miután, mint az előadottakból is kitűnik, a belvizek lefolyásának gyorsítására szolgáló csa­tornák által a szomszéd vidékeken veszélyek és KÉPVH. KÁPLÓ. 1881— 84. XR KÖTET. károk támadtak, ezen vidékek ez ellen panaszt emeltek, miután a megtartott tárgyalás alkalmával a szóban forgó csatornák törvényes létrejötte nem igazoltatott, miután a belvizek szabályozását czélzó társulat létre nem jött és végre minthogy azon bi­zonyítékok, melyeket a csatornák törvényessége mellett Halas város jelen kérvényében felhoz, inkább csak a nitva hagyott csatornákra, de nem a betömöttekre vonatkoznak, a bizottság a kor­mány eljárását törvényesnek és helyesnek találta. De a mennyiben kívánatos, hogy azon bajok, me­lyek Halas városra nézve a kérvény szerint a csa­tornák betömetése folytán keletkeztek, a szom­széd vidékek érdekének épen tartása mellett a törvényes úton mielőbb orvoslást találjanak, e szempontból a kérvényi bizottság e kérvényt, mint figyelemreméltót véli a közmunka- és közlekedési ministernek kiadatni. Ajánlom a t. háznak e határozati javaslatot elfogadásra. (Helyeslés jobbfelöl.) Mocsáry Lajos: T. képviselőház! Halas városának kérvénye teljes mértékben megérdemli a t. ház figyelmét. Fontos érdeke forog fenn nem­csak Halas városának, hanem azon egész nagy területnek, mely a Duna és Tisza között Pest-Kis­Kunmegye és részben Csongrád megye keretébe van befoglalva. Belvizek szabályozásáról van itt szó és tudjuk, hogy ez egyik legfontosabb cultu­rális érdekét képezi az illető vidékeknek. A kérvény tárgyát az képezi, hogy Halas város panaszt emel a közmunka- és közlekedési ministerium azon eljárása ellen, hogy egy minis­teri biztost küldött ki Jankovits Miklós ur szemé­lyében, ki a Halas város határában e század eleje óta létező rendszeres vízlevezető csatornákat, melyek a belvizeknek gyors levezetésére szolgál­tak, behuzatta, vagy a ministeri curiális stylus szerint betömette. Halas város e miatt a ministerium­hoz folyamodott, a ministerium azonban a maga kormánybiztosának eljárását helyeselte. Első hallásra, t. ház, ezen egész eljárás, ezen megakadályozása annak, hogy a felesleges vizek lefolyjanak, azt hiszem, csodálatosnak látszik. Valóban csodálatos eljárás azt követelni egy nagy vidéktől, hogy ne igyekezzék tovább adni nyaká­ról azon kártékony vizeket, melyeket másutt folyók, patakok szoktak mint feleslegeseket a maguk me­denczéjébe felvenni. Nagyon csodálatos arra kár­hoztatni akarni egy nagy vidéket, hogy maradjon meg a maga ősállapotában és nélkülözze a cultu­rának legelső nélkülözhetetlen feltételét, a bel­vizektői való szabadulást. Ezen eljárás egyszers­mind némi hadüzenetet is jelent maga a természet által elrendelt helyzet ellen. A Duna és Tisza közt ugyanis t. ház egy víz választó fut végig, mely ezen terület kisebb részé­nek vizeit jobbra a Dunába, balra a Tiszába téríti. Ezen egész területen azonban, elkezdve a Tápió G3

Next

/
Oldalképek
Tartalom