Képviselőházi napló, 1881. XII. kötet • 1883. április 10–május 28.

Ülésnapok - 1881-250

250 országos ülés májas 25. 1883 491 Nem kell uraim, visszariadni az áldozatoktól, midőn a közgazdasági érdekeken kivül magasabb állami érdekeink forognak szóban. (Elérik helyeslés a bal- és szélső baloldalon.) Ha nem haboztak sok és sok milliót facsarni ki idegen és ellenséges tartományoknak meghódítására: ám ne kétkedjenek a kincstárba nyúlni, midőn idehaza egy tartománynak úgyszólván meghódítására, békés, vér nélküli meghódítására van alkalom. (Igaz! Ugy van! a szélső baloldalon.) Ha tudtak teremteni pénzt, hogy Bosznia és Herczegovina hegyei közt váracsokat építsenek: ám ne szorítsák össze markukat, midőn ide benn egy élő védfalat kell emelnünk önmagunk és utódaink biztosítása végett. (Élénk helyeslés a szélső baloldalon.) A nemzet, mely csak kényszerítve áldozott ama czélokra, örömmel, szívesen fog hozni áldozatot önmagáért. (Igaz! Ugy van! a szélső baloldalon.) Használják fel e készséget, a mig tart, a lelkesedést, a mig ki nem alszik. De, hogy a vállalat teljesen sikerüljön és hogy az a nemzet javára, boldogulására vezessen, szükséges, hogy azt érett megfontolás alá vegyük; hogy megállapítsuk a feltételeket, a módokat, melyek a czélra legalkalmasabbak. Ezért indítványozom, hogy mielőtt törvény alkottatnék, hallgassák meg azon férfiakat, a kik a kérdéssel tüzetesen foglalkoztak s a kik jó tanácscsal szolgálni képesek. Á törvény, melynek alkotására felhívom, azonkívül, hogy a kincstári birtokoknak betelepítését fogná elrendelni, meg fogná engedni egyeseknek, valamint társulatoknak is telepes községeknek az alapítását. Azonban czélja nem csupán a lakosság szaporítása, hanem magasabb, ugy közgazdasági, mint politikai czéloknak a megvalósítása. Ez vezetett indítványom előterjesztésében. Ha nem sikerült meggyőznöm önöket annak helyességéről, ám pótolják érveim gyöngeségét saját bölcsességükkel. A miért a magyar ember szive s az önöké is, mert magyarok és hazafiak, oly melegen dobog, azt lehetetlen, hogy eszök is erősen ne helyeselje. (Ugy van! a szélső baloldalon.) Kérem a t. házat: méltóztassék indítványom tárgyalására napot kitűzni. (Elénk helyeslés a szélső baloldalon.) Tisza Kálmán ministerelnök: (Sálijuk! Halljuk!) Tisztelt képviselőház! Arra, hogy mindenki meggyőződjék, miszerint nálunk a telepítést ugy nemzetgazdasági, mint politikai tekintetekből kell vezetni, valamint, hogy meggyőződjék arról is, hogy a Bukovinából bejött, helyesen talán nem csángók, hanem kiszármazott székelyek, ha talán némileg elhamarkodva hozattak is be, már itt levén, ne csak megélni tudjanak, de állandó lakhelyet és jólétet találjanak : erről — mondom — meggyőzni, sokkal kevesebb ékesszólás is elég lett volna, mint az előttem szólott t. képviselő uré. (Ugy van! jobb felöl.) Hogy először a Bukovinából bejöttekről szóljak, biztosíthatom a t. képviselő urat, hogy a kormány, habár csendesen, mert nem tartotta feladatának a képviselő ur által is jelzett, némileg meggondolatlan gyorsasággal történt bejövetelt a maga részéről előmozdítani, de eddig is, miután a bejövetel megtörtént, csendesen bár, de megtette a szükséges intézkedéseket. (Helyeslés a jobboldalon.) És biztosíthatom a t. képviselő urat, hogy a kormány ugy arra, hogy a bejöttek közül nyomort senki ne szenvedjen, mint arra, hogy állandó telepeket találhassanak, még pedig ott, a hol a letelepítés nemcsak nemzetgazdasági, de politikai szempontból is kívánatos, ezentúl is mindent meg fog tenni. (Élénk helyeslés.) De megvallom, nem azon irányban, mely|nem a képviselő ur indítványában jeleztetik, de a mit némely felől hangoztatni hallottunk, hogy ajándékba adni pénzösszegeket, termőföldet, mert ezt téve, azt hiszem, nagyon eltévesztenők a ezélt és méltatlanul járnánk el a hazánkban már benlevő polgártársaink irányában, kik rosszabb helyzetben vannak. (Ugy van! jobbfelöl.) Eltévesztenők a czélt azáltal, hogy azon, minden eddigi tudósítások!szerint munkaképes és dolgozni kész népet magunk rontanók el, hogy azután a tőle várt, önmagára és a hazára nézve is áldásos működés helyett csak bajára legyen önmagának és azon vidéknek. (Helyeslés jobbfelől.) Midőn t. ház, ezen nyilatkozatot nemcsak a magam, de a kormány nevében teszem, egyúttal bátor vagyok — itt alkalmam lévén rá — a t. ház tagjait és általában az ügyért oly méltán érdeklődő egész nagy közönséget egyre nagyon kérni. (Halljuk! Halljuk!) És ez az: méltóztassanak igen nagy óvatossággal venni az azon vidékről felmerülő panaszokat. Én kötelesség szerint már eddig is igyekeztem a magam hatáskörében ezen panaszok kútforrását átkutatni. Biztosíthatom a képviselő urakat, hogy a túlzott panaszoknak egyik motora — nem akarom most megnevezni, később ki fog derülni — oly egyén, a ki ellen most is két bűnvádi kereset van folyamatban, a kinek a maga megyéjéből épen ezért el kellett pusztulni. Vigyáznunk kell tehát, nehogy az ilyen önérdek által vezetett lármák folytán egyfelől megengedjük elrontani azt a népet, a mit folyvást megkísértenek, másfelől félrevezettetni a magyar közvéleményt. (Helyeslés jobbfelöl.) Ezen nyilatkozatot tehetem azokra vonatkozólag, a kik most Bukovinából bevándorolnak. A mi az általános telepítést illeti, ismétlem, tökéletesen egyetértek, hogy a kormánynak és törvényhozásnak nemzetgazdasági, de politikai szempontok által is kell vezettetnie. Értem a politikai szempontot, miként Irányi t. képviselő ur, nemcsak