Képviselőházi napló, 1881. XII. kötet • 1883. április 10–május 28.

Ülésnapok - 1881-240

240. országos ülés május 4. 1883. 345 tassanak felállani. (Megtörténik.) A többség nem fogadta el. Az utolsó bekezdéshez Horánszky és Teleszky képviselő urak adtak be módosítványokat. Kérdem a t. házat, méltóztatik-e az utolsó bekezdést ezen módosítványokkal szemben elfogadni? (Nem fogadjuk!) Azt hiszem, kijelenthetem, hogy az nem fogadtatott el. Kérdem már most, elfogadja-e a ház a Horánszky képviselő ur módosítványát ? (Elfogadjuk!) Azt hiszem kijelenthetem, hogy ez elfogadtatott és ennek következtében a Teleszky képviselő ur módosítványa is elfogadtatott. Berzeviczy Albert jegyző (olvassa a 8. §-t). Vuchetich István: T. ház! Nem kívánok e szakaszhoz sem indítványt, sem módosítványt benyújtani, csak a t. pénzügyminister úrhoz vagyok bátor két kérdést intézni. Az első az, hogy itt a harmadik szakaszban a pénzügyi bíróság tagjainak kinevezésénél nincs megemlítve az, hogy Horvátország részére egy biró fog kineveztetni; már pedig kétségtelen, hogy egy területről, a mely majdnem két millió lakost számlál, bizonyára fog aránylag annyi felebbezés történni e bírósághoz, mint Magyarországból. Minthogy erről a törvényben provideálva nincs, bátor vagyok kérdeni a t. pénzügyminister urat: fog-e ezen bírák kinevezésénél ezen körülményre is figyelemmel lenni? A második kérdés a következő : az 1868 : XXX. t.-cz. 58. szakasza azt rendeli, hogy a horvát-szlavón előterjesztések és beadványok Horvát-Szlavonországokból a közös ministerium által is elfogadandók és azokra a válasz ugyanazon nyelven adandó. Minthogy ezen bíróság egy új intézmény, természetesen erről már előre provideálni nem lehetett ; tehát bátor vagyok kérdeni a t. pénzügyminister urat, hogy a Horvátországból beérkező beadványokra horvát nyelven fognak-e az ítéletek kiadatni ? Ezt azért kérdem, mert azt hiszem, hogy a törvényjavaslat jelen szövegezése félreértésekre szolgáltathat okot; de ha meghalljuk, hogy a t. pénzügyminister ur milyen véleményben van ez iránt, az mindenesetre megnyugtatókig fog hatni. Teleszky István: T. ház! Kötelességem jelezni, hogy a 3. szakasz szövegezésére nézve a pénzügyi és igazságügyi bizottságok szövegezése között eltérés van. Nevezetesen, míg a pénzügyi bizottság szövegezése szerint az elnököt és itélő bírákat a pénzügynunister előterjesztésére és ellenjegyzése mellett ó'Felsége a király nevezi ki, addig az igazságügyi bizottság szövegezése szerint az első bekezdés a következőleg hangzik: „Az elnököt és az itélő bírákat, a pénzügyministernek az igazságügyministerrel egyetértő előterjesztésére KÉPVH. NAPLÓ. 1881—-84. XII. KÖTET. \ és az utóbbinak ellenjegyzése mellett ő Felsége a I király nevezi ki." Ha elvi szempontból tekintjük e kérdést, akkor kétségtelen, hogy miután itt itélő bírák, az igazságszolgáltatás egy fujában ntííködő birák kinevezésérőlvan szó, a kinevezés keretébe az igazságügyminister bevonása szükséges, sőt talán első rendű szerep illetné meg őt; hanem azon indokok folytán, melyek a 2. szakasz tárgyalásánál már itt felhozattak, melyek szerint a Horvátországgal fennálló viszonyunkból folyólag, mig a pénzügyminister közös ininister, kinek intézkedési köre Horvát-Szlavonországra is kiterjed, addig az igazságügyminister nem közös minister, ennélfogva a törvény végrehajtása, ha azigazságügyministernek activ szerep jutna, némi akadályokba ütköznék: én kijelentem, hogy a felhozott indokok alapján a pénzügyi bizottság szövegéhez annál inkább hozzájárulok, mert tudjuk, hogy mindazon kinevezések, melyek ő Felsége által eszközöltetnek, ministeri tanács határozatának tárgyát képezik. Ennélfogva azt hiszem, hogy ez teljes megnyugvást nyújt, miért is kijelentem ismételten, hogy a pénzügyi bizottság szövegezéséhez hozzájárulok. (Helyeslés.) Horánszky Nándor: T, ház! A mi az igazságügyi bizottság előadójának ezen szakasz első alineajára vonatkozó észrevételét illeti, ahhoz részemről készséggel hozzájárulok s e tekintetben én is a pénzügyi bizottság javaslatát fogadom el. Felszólalásom oka azonban más, nevezetesen ezen szakasz második s illetőleg utolsóelőtti bekezdésére vonatkozólag beadandó módosításaimban rejlik. Ezen szakasz második és utolsóelőtti bekezdése, mely egyfelől az elnökre és bírákra, másfelől a kezelő személyzetre vonatkozólag a minősítést megállapítja, határozza meg azon minősítést, mely úgy az elnökre, valamint bírákra vonatkozólag ezen szakasz második alineajában contempláltatik. Az első minősítés nevezetesen a bírói qualificatio, melyet részemről elfogadok, mely ellen semmi észrevételem nincs. A második azon qualificatio, mely a második bekezdés második sorában ezen kifejezésben foglaltatik: „vagy pedig oly egyének sorából, kik a pénzügyi szakmában gyakorlati jártasságot szereztek stb." Nem tudom mit értett ez alatt a t. pénzügyminister ur és a t. bizottság. Értette-e nevezetesen azt, a mi a minősítési törvény 31. szakaszában állapittatik meg, hogy t. i. ugy az elméleti, mint a gyakorlati téren kitűnő szakavatottságot tanúsító egyének is, habár alaki qualificatióval nem urnak, ha t. i. ő Felsége e tekintetben a qualificatio kellékelt elengedi, kinevezhetők. Ha ezt értette, nincs ellene észrevételem, hogy ez kellő világossággal e szakaszban is kifejezésre hozassák. Ha azonban azt értette, hogy a, 44