Képviselőházi napló, 1881. XII. kötet • 1883. április 10–május 28.

Ülésnapok - 1881-239

239 országos ülés május 2. I8S'J. 337 val változatlanul, igen vagy nem ? (Igen! Nem!) Kérem azon képviselő urakat, a kik elfogadják, méltóztassanak felállani. (Megtörténili.) A többség elfogadta és igy az Irányi képviselő ur módosítása elesett. Következik az 1. §. Berzeviczy Albert jegyző (olvassa). Porubszky Jenő: T. képviselőház! Az 1. §-t, mely a pénzügyi közigazgatási bíróság hatás­körét szabályozza, a pénzügyi bizottság szövege­zése szerint fogadom el s észrevételeim csupán a 4-ik pont szövegezésére szorítkoznak. Az első §. 4-ik pontjában ugyanis a pénzügyi közigazgatási biróság hatásköre kitérjesztetik a közigazgatási hatóságok azon határozataira, me­lyekkel a felebbezési határidő elmulasztása foly­tán beadott igazolási kérelmek eltitasittattak. Ebből tehát azt lehet és kell következtetni, hogy a pénzügyi közigazgatási bírósághoz intéz­hető felebbezés határidejének elmulasztása esetén beadott igazolási kérdésien a közigazgatási ható­ságok tárgyalnak és határoznak s a pénzügyi köz­igazgatási biróság akkor avatkozand az igazolás kérdésének eldöntésébe, ha az a közigazgatási hatóság által elutasittatván, ahhoz fölebbeztetik. T. képviselőház! Nem ez az intentiója a tör­vényjavaslatnak, mely 7. szakaszában az igazolás körül a pénzügyi közigazgatási bíróságnak na­gyobb s kizárólagos hatáskört biztosít. E szakasz ugyanis két esetet sorol elő s a jog­orvoslatnak két nemét különbözteti meg, úgymint: 1-ör, ha a kellő időben beadott felebbezés a közigazgatási hatóság által visszautasittatik, ezen visszautasító végzéa ellen a felebbezést engedi meg és 2-or a felebbezési határidő vétlen elmulasz­tása esetén az igazolást, de mindkét esetben, azt rendeli e szakasz, hogy ugy a visszautasító végzés elleni felebbezés, mint az igazolási kére­lem záros határidő alatt a pénzügyi közigazgatási bírósághoz terjesztessék fel. Ebből ismét az concludálható, miszerint mind­két esetben, de főleg az igazolási kérdésben a pénz­ügyi közigazgatási biróság a közigazgatási ható­ságok kizárásával, első s utolsó fokban határoz. Világos tehát, hogy a 7. szakaszban körvona­lozott s a pénzügyi közigazgatási biróság részére fentartott hatáskör az 1. §. 4. pontijában nincs kel­lőleg körülírva, a mennyiben: 1-ör a felebbezési visszautasító végzések, mint olyanok, melyekre a 7. szakasz szerint a pénzügyi közigazgatási biróság hatásköre kiterjesztetik, nin­csenek elősorolva ; és 2-or ugyancsak a 7. szakasz szerint a pénz­ügyi közigazgatási biróság kizárólagos hatáskörébe utalt igazolási kérelmek helyett, az ezeket vissza­utasító végzések említtetnek. Véleményem szerint egyrészt a biróság hatás­KÉPVH. NAPLÓ. 1881—84. XH. KÖTET. körébe utalt esetek taxativ elősorolása kedveért, de másrészt, hogy az említett két szakasz közötti összhang helyreállittassék, szükséges, hogy az 1. §. 4. pontjában foglaltak helyett az nyerjen kifejezést, miszerint a pénzügyi közigazgatási biróság hatás­köre kiterjed: 1-ör a közigazgatási bíróságok afelebbezést viszszautasító határozataira, 2-or a felebbezési határidő vétlen elmulasztása esetén beadott igazolási kérelmekre ; s végre külön pont alatt felsorolandók lennének az 1-ső fokú ha­tóságok azon határozatai, melyekkel az igazolási kérelmek elutasittattak. (Helyeslés.) Van szerencsém ennélfogva egy ily értelem­ben szerkesztett módosítást beterjeszteni, kérvén a t. házat, méltóztassék azt elfogadni s ehhez képest a 4-ik pontot módosítani. (Helyeslés.) Fenyvessy Ferencz jegyző (olvassa Po­rubszky Jenő módositványát): Az 1. §. 4. pontja ki­marad és a helyett következők vétetnek fel a 4. pont alatt: „ A törvényhatósági közigazgatási bizottságok­nak, a kir. adófelügyelőnek és a kir. pénzügyigaz­gatóságnak a kellő időben beadott feíebbezései, visszautasító határozataira és a felebbezési határidők elmulasztása ellen beadott igazolási kérelmek." Teleszky István: T.képviselőház! Azokra nézve, a miket közvetlenül előttem szólott t. kép­viselőtársam előterjesztett, bátor vagyok meg­jegyezni, hogy ezen törvényjavaslat 1. §-ában a bizottság, igaz, abból indult ki, miszerint a pénz­ügyi közigazgatási bíróságnak azon hatásköre, mely a közadók kezeléséről szóló törvényjavaslat­ban'és az illetékekről szóló 1881 : XXXIV. t.-cz.­ben részletesen és tüzetesen megállapítva van, mintegy összefoglalva reproducáltassék. De tud­ván a bizottság azt, hogy az ilyen reproductio min­dig csak hézagos, hogy ha csak az összes szaka­szokat ide újból egészen beilleszteni nem akarjuk, akkor a teljes öszhang egy extractus és a kivona­tolt törvényhelyek közt alig állítható helyre. Ezért az 5-ik pontba felvette mindkét bizottság azt, hogy a pénzügyi közigazgatási biróság hatásköréhez tartozik a felek s a pénzügyi igazgatás közt az egyenes adó- és illeték-ügyekre vonatkozólag fenn­forgó mindazon vitás kérdések eldöntése, melyeket a törvény ezen bírósághoz utasít s ennélfogva, ha igaza van az előttem szólt t. képviselőtársamnak annyiban, hogy az 5-ik pontot megelőző 4-ik pont nem különbözteti meg egészen következetesen a felebbezések visszautasítását és az igazolási kér­dések eldöntését, ha az változatlanul maradna is, abból semmi semmi baj nem lenne, mert az 5-ik pont szerint a pénzügyi közigazgatási biróság ha­tásköre ugy is kétségtelen lenne. Ha azonban már a 4-ik pontot reetificálni és kibővíteni akarjuk, akkor — mint t. barátom is je­lezte — még tovább kell menni, mert nem két 43

Next

/
Oldalképek
Tartalom