Képviselőházi napló, 1881. XII. kötet • 1883. április 10–május 28.

Ülésnapok - 1881-239

239. országos ülés mäjas 2. 1883. 333 De azt is mondja at. képviselő ur, hogy uta­síttassák vissza a javaslat^ ezek pótlása végett a pénzügyi bizottsághoz. Én azt tartom, hogy a bizottságoknak nem csak a mondottaknál fogva nem lehet ezen kérdésre kiterjeszkedniük, de ha a pénzügyi és igazságügyi bizottságok, melyek együttesen tárgyalták ezen javaslatot, máskép akarták volna e bíróságot szervezni, a bizottságok többségének alkalma lett volna ekkor is más elő­terjesztésre. A visszautasításnak tehát ezen bizott­ságokhoz gyakorlati eredménye nem lenne és sok­kal helyesebb lett volna, ha a bizottság azon t. tagjai, kiknek az nem elég, a mi a javaslatban foglaltatik, hanem a bíróság hatáskörét más irány­ban is ki akarták terjeszteni, ez iránt külön véle­ményt terjesztettek volna a ház elé. Akkor a t. ház azon helyzetben lett volna, hogy két előterjesztés közt válaszszon és határozzon. De most visszauta­sítani e javaslatot, mondom, nem tartom helyesnek és gyakorlatilag eredményre vezetőnek. A határozati javaslat másik része szól arról, hogy a kormány tegyen előterjesztést egy általános közigazgatási bíróság felállítására vonatkozólag. Erre bátor vagyok először is megjegyezni, hogy ha ezt kívánja a t. képviselő ur és ezt kívánja azon párt, melyhez ő tartozik, akkor nem úgy kellett volna formulázni ezen határozati javaslatot, mert az nem szól általános közigazgatási bíróságról, hanem egy legfőbb hatóságról, mintegy állam­tanácsról, mely bizonyos egyes kérdésekben dönt a ministertanács helyett az iránt, hova tartozik vala­mely kérdés: közigazgatási, vagy törvénykezési térre. Ha tehát at. képviselő ur azt kívánja, hogy egy általános közigazgatási bíróság iránt tétessék előterjesztés, akkor nem azt kellene mondania, a mi javaslatában foglaltatik, hanem sokkal tágabb kört kellett volna határozati javaslatában kijelölnie. De maga az általános közigazgatási bíróság­ról szóló törvényjavaslat előkészítése nem oly könnyű dolog^ hogy azt legközelebb elő lehessen terjeszteni. Összefüggésbe kell azt hozni összes administrativ szervezetünkkel, összeegyeztetni kellene törvényhatósági önkormányzatunkkal, melyre épen a t. képviselő urak a túloldalon leg­több súlyt fektetnek és hogy ezeknek összeegyez­tetése nem oly könnyű, azt magok a t. képviselő urak is elismerik. Ha tehát ezen általános köz­igazgatási bíróságot most nem lehet életbe lép­tetni, felfogásom szerint helyesen cselekedett a kormány akkor, ha addig is ezen javaslat beter­jesztése által lehetővé teszi, hogy a legégetőbb kérdések megoldassanak. (Helyeslés jóbbfelől.) Lits képviselő ur kiterjeszkedett az adófel­ügyelői intézményre és a közigazgatási bizottsá­gokra. Én, t. ház, azt hiszem, hogy az adófelügye­lői hatáskörről itt e törvényjavaslatban nincsen szó. Ha a t. képviselő urnak az adófelügyelői in­tézményre és hatáskörére valami észrevétele volt, azt megtenni alkalma lett volna az adókezelésrő!, szóló törvényjavaslat tárgyalása alkalmával; de itt nem lévén szó az adófelügyelői hatáskörről, ezen felszólalásnak itt nem volt helye. (Helyeslés jóbbfelől.) Egyébként én azt hiszem t. ház, hogy a köz­igazgatási bizottság tagjai nehezen fogják meg­köszönni a t. képviselő urnak azon nyilatkozatát, hogy a közigazgatási bizottságban vannak ilyen amolyan tagok, kik ezen kérdésekhez tulaj donkép nem értenek. Én, t. ház, ugy tudom, hogy a tör­vény szerint a közigazgatási bizottságban vannak a törvényhatóságnak is választott tagjai. Ezeket kik választják. A törvényhatósági közgyűlés, tehát az adófizető közönség képviselői. Hogy ezek ne is­mernék az adófizetők érdekét, a kik őket választják s a kiket ők ott képviselnek, ezen váddal, azt hi­szem, a közigazgatási bizottság tagjait illetni nem lehet. (Élénk helyeslés jóbbfelől.) A t. képviselő ur azt mondja, hogy megüt­közéssel fogadja ezentörvényjavasdatotésazt álta­lánosságban sem fogadja el. Én azt hiszem, hogy a megütközésnek épen ezen törvényjavaslat­nál nincs helye ; mert az épen az adófizető kö­zönség érdekében alkottatik meg és ha ezen tör­vényjavaslat nem fogadtatik el és törvényerőre nem emelkedik, annak más következménye nem lenne, mint a status quo fentartása, hogy pedig a status quo ennél jobb volna, azt hiszem, nem lehet állítani. Ha tehát megtörténnék az, a mit a t. kép­viselő urak akarnak, hogy e törvényjavaslat ne fogadtassék el addig, mig azon kérdések, melyek az Irányi t. képviselő ur határozati javaslatában foglaltatnak, el nem döntetnek : akkor, ha más akadály nem lenne is, legalább is hosszú idő tel­nék el s azon időig a status quo fenmaradna, a mi mindenesetre csak hátrányos lenne. (Helyeslés a jobbon.) T. ház! Szó volt arról, vájjon ezen bíróság fel van-e ruházva a kellő hatáskörrel és nem oly szük-e azon hatáskör, mint Helfy t. képviselő ur mondotta, hogy nem tesz eleget az általános kí­vánalomnak, tehát semmiféle positiv előnyt nem nyújt. Oly bíróságról, mely a bírói függetlenség összes attribútumaival van felruházva, mely bíró­ságnak tagjai sem el nem mozdíthatók, sem át nem helyezhetők, mely bíróság tehát mindenesetre bir az önállóság minden kellékeivel, azt mondani, hogy nincs semmi hatalom kezébe adva és csak tisztán eszköze a pénzügyministernek, azért, mert tagjai kinevezés végett általa terjesztetnek fel, teljesség­gel nem lehet, mert az annyi lenne, mint a birák függetlenségét azért kétségbe vonni, mert az igaz­ságügyi minister által történt felterjesztés alapján neveztetnek ki. (Helyeslés jóbbfelől.) De a mi magát a hatáskört illeti, méltóztas­sanak megtekinteni a javaslatot, ugy a mint az a kormány hozzájárulásával megállapittatott, az adók

Next

/
Oldalképek
Tartalom