Képviselőházi napló, 1881. XII. kötet • 1883. április 10–május 28.

Ülésnapok - 1881-236

236. országos ülés április 28. 1883. 291 beszélek személyekről, én intézményekről beszélek. Egyébiránt nem kívánom elhallgatni, hogy hallottam, hogy kérdeztetett: vájjon a főkapitány sem ? hát azt mondom, hogy én ez alatt a főkapitányt nem értettem; nem értettem pedig azért, mert ő igen sok jeles tulajdonnal bir, de baj az, hogy egy idő óta nagyon elbetegesedett. Ezt meg kívántam mondani, ha épen tudni akarja a t. képviselő ur. (Mozgás.) Ezt megjegyezve t. ház, Thaly képviselő ur szives volt a feletti bosszúságának is kifejezést adni, hogy ezek a zsandárok mindig ott járnak az indóházakban és gőzhajóknál, a hol csak lábatlankodnak. (Derültség.) Megvallom, régen volt, mikor Svájczban jártam; hogy ott járnak-e rendőrök ily helyeken uniformisban, nem tudom. De egyet tudok s ez az, hogy ha Svájczban vagy másutt szerencsétlenség, lopás, vagy más hasonló dolog történik, sohasem halljuk azon nagy lármát: „természetesen rendőr nem volt száz ölnyire". Már kérem, ha itt azt követeljük, hogy a rendőr mindig ott legyen, de másrészt azt kívánjuk, hogy ne járjon közöttünk és ne lábatlankodjék, akkor egyáltalán mit akar a t. képviselő ur? (Hosszan tartó derültség a jobboldalon. Halljuk! Egy hang a szélsőbaloldalon : Álljon meg !) T. ház! Ha a rendőr, vagy csendőr egy nagy indóházban, melyben néhány száz ember fordul meg, nehogy valakinek alkalmatlankodjék, meghúzza magát a maga szögletében, fog-e ő praeventive intézkedhetni, fog-e lehetséges lenni, hogy ott legyen, a mikor épen szükség van rá és ha ott állna a szögletben és az indóház másik végén valami történnék, a képviselő ur volna az első, a ki azt mondaná, hogy oly rossz a csendőrség, ott tátja a csendőr a száját, a helyett, hogy a helyszínén lenne. {Ugyvan! Ugy van! jobbfelöl. Derültség.) Különben t. ház, miről van szó ezen törvényjavaslatban? Szó van arról, hogy a mutatkozó hiány ideiglenesen fedeztessék a honvédségből, egy —• elismerem — terhesebb szolgálat kívánása által, mint az, a mely különben reájuk hárul. De épen, mert terhesebb szolgálatról van szó, vannak a törvényben azon kedvezmények, a melyek szerint a szolgálati idő kétszeresen beszámittatik, tehát egész védkötelezettsége rövidebbé lesz, a mi igen sok ember előtt nem megvetendő kedvezmény és megvan azon kedvezmény is, hogy ha egy esztendőt ezen szolgálatban eltöltött, mozgósítás esetén kivül, gyakorlat czéljaira többé behivatni nem fog, tehát azon időben is, a míg a védkötelezettség keretében marad, további megzavartatástól menekül. Nem hiszem, hogy ez oly semmibe vehető és csekély kedvezmény volna, mint a képviselő ur feltüntetni szereti, vagy mint, a hogy ezen kedvezmény adását, ha jól fogtam fel — Ernuszt képviselő ur kivételével — el is hallgatták, mert mindig csak a terhekről beszéltek, de a szembetűnő kedvezményeket felemlíteni nem tartották szükségesnek. Én, t. ház, azon meggyőződésben vagyok, hogy a csendőrségnek a még hátralevő kerületben most fel nem állítása igen nagy hiba volna és azon 1 vidékek érdekével homlokegyenest ellenkeznék. (Helyeslés jobbfelől.) Épen azért, midőn kérem a t. házat, hogy ezen törvényjavaslatot az okvetlen szükség alapján, mely nem oly csekély indokolás, ^ mint azt egy képviselő ur feltűntetni akarta, hanem ) a legerősebb indokoknak egyike széles e világon, elfogadni méltóztassék. Ha egyes részeiben történhetik megnyugtatásul oly valami, a mi az egésznek czélját nem veszélyezteti, azt hiszem, barátommal, a honvédelmi ministerrel is, hozzá fogunk járulni; minden esetre megbeszélendők azok akkor, midőn az egyes pontoknál előfordulnak. Most még csak egyet akarok megjegyezni és ez az, hogy én igen nagy tisztelője vagyok ugy az ügyvédi, mint a tanári karnak, de legyen meggyőződve a képviselő ur, hogy ha az én barátomnak, a honvédelmi ministernek valaha eszébe jutna zsandárnak csak egy ügyvédet vagy tanárt is besorozni akarni, én ugyan el nem fogadom. (Élénk derültség. Zaj a szélső baloldalon.) És uraim, ennek igen egyszerű oka van, a mit megmondok; bár nem értem, hogy elébb az fájt, hogy megtörténhetik, hogy besorozzák, most meg az a sérelem, hogy nem. (Derültség.) Ézt nem értem és nem hiszem, hogy a ki ugy az ügyvédnek, mint a tanárnak, valamint a csendőrségnek teendőit ismeri, ebben bárkire nézve valami sértőt találhatna és én is csak azt mondom, hogy ügyvédnek, vagy tanárnak egészen más qualificatióra van szüksége, mint közcsendőrnek. Az egyik szobára van utalva, ott szokta munkáját végezni, csendőrnek pedig oly ember kell, a ki minden időben és minden utón testi fáradságot kiállani képes; tehát a hivatások különbözősége zárja ki alkalmaztatásukat. Ajánlom a törvényjavaslat elfogadását. (Helyeslés jobbfelöl.) Elnök: Szólásra többen levén még feljegyezve, miután az idő már előre haladt, a tárgyalás folytatása hétfőre halasztatik. Méltóztassék most meghallgatni a szavazás eredményét. Rakovszky István jegyző (olvassa).- A Deák-siremlék bizottság egy tagjára beadatott 132 szavazat, ezek közül egy üres volt, a legtöbb szavazatot nyerte, 13l-et,Dániel Pál; a közgazdasági bizottság egy tagjára beadatott 133 szavazat, a legtöbb szavazatot, 132-őt,nyerte gróf Apponyi Albert; a közoktatásügyi bizottság egy tagjára beadott 132 szavazat közül nyert Mészáros Nándor 131 szavazatot; a gazdasági bizottság egy tagjára beadott 135 szavazat közül kapott 134 szavazatot Ferenczy Miklós. Elnök: E szerint tehát a Deák-siremlék bizottság tagjává Dániel Pál, a közgazdasági bizott37*