Képviselőházi napló, 1881. XII. kötet • 1883. április 10–május 28.

Ülésnapok - 1881-221

221. országos ülés április 10. 1883. gj hogy Magyarországon nem létezik csak 28 reáliskola, pedig 20 reáliskolának a székhelyén van egy-két-három gymnasiuni is, ugy hogy a reáliskolák nagyobb részére nem áll az ellenvetés, hogy oda kellett az ifjakat küldeni, mert ott nincs gymnasium! Húsz reáliskola székhelyén gymnasium is van, de azon nyolcz reáliskola, melyeknek székhelyén gymnasium nincs, kivétel nélkül állami. E törvényjavaslat értelmében az illető iskolai főhatóságnak, az államiakra nézve tehát az államnak jogában áll a tantervet megállapítani és abban gondoskodni a nem köteles tantárgyakról is. Ezen tehát igen könnyen lehet segítem; gondoskodjék a minister nr arról, hogy ezen nyolcz reáliskolára nézve, melyeknek székhelyén nincs gymnasium, a latin nyelv legyen rendkívüli tantárgy, hogy azoknak, kik a tudományos egyetemre akarnak képeztetni, alkalmuk legyen a latin nyelvet elsajátítani. Gyakorlati szempontból tehát nehézség e tekintetben nem lesz. Én sem didacticai, sem practicus szempontból nem látván érvet, miért hagynók meg e szakasz második bekezdését, kérem a t. házat, méltóztassék elhatározni, hogy a második bekezdés kihagy assék. Trefort Ágost, vallás- és közoktatásügyi minister: T. ház! (Halljuk!) Ugy látszik a t. képviselő ur a bifurcatio felett szeretné ismét a vitát előidézni, hogy vájjon az ifjút lehet-e egy vagy két irányban nevelni s azt mondja, hogy e szakasz úgyis halomra dönti a bífurcatiót. Ez absolute nem áll. A bifurcatio e szakasz mellett is fentartatik -és mi e szakasz daczára nevelni fogjuk az ifjakat a humanisticus tárgyak és a classicus nyelvek segélyével egy irányban, a mathematica, természettudomány és modern nyelvek segélyével más irányban a műveltség magasabb fokára. De vannak kivételek, midőn a 18—20 éves fiatal ember érzi, hogy eltévesztette az irányt és máshoz van hivatása, miért zárjuk el előle az utat, hogy a tudományos egyetemre át ne mehessen. Nem áll az, hogy a pótvizsga nem ér semmit, mert ha a 18—20 éves fiatal embernek kedve van az egyetemre átmenni és komoly szándéka van a latin és görög nyelvet megtanulni, erre képes lesz s nem lesz szükség gymnasiumba menni, fog találni módot és tanárokat. Egyébiránt az esetek valamint eddig ritkák voltak — ugy gondolom eddig 15 ilyen eset fordult elő — ezentúl is ritkák lesznek s én azt hiszem, hogy e 25. §., a mint formulázva van, minden kár nélkül fentartandó. Kérem tehát, méltóztassék Zay Adolf képviselő ur módosítványát elejteni. (Helyeslés.) Fenyvessy Ferencz jegyző (olvassa Zay Adolf módosítványát). Hermán Ottó: T. ház! E szakasz második bekezdésének ötletéből bátor vagyok felhozni azt, hogy ha valami tanúságot tett egy egységes középiskola lehetőséfférői, akkor mindenesetre e szakasznak második bekezdése az. En ugyan nem osztozom azon nézetekben, melyeket Zay Adolf t. képviselő ur táplál, hogy t. i., ha egy fiatal ember, a ki a reáliskolát tanulta, csakugyan át akar menni az egyetemre, csak 3—4 hónapot fordít és fordíthat a görög és latin nyelv elsajátítására, minthogy itt nincs kimondva, hogy mily módját és idejét a tanúimánj-ozásnak kell, hogy kimutassa, vagy arra szentelje, hanem a ki komolyan akar átmenni a reáliskolából az egyetemre, annak épen annyi időt kell e tárgyakra szentelni, mint a mennyi szükség, hogy a két nyelvet elsajátítsa, a mit magában véve az, hogy itt csupán csak nyelvi pótló vizsgára van fektetve a súly, mutatja, hogy a mi contempláltatik, az nem egészséges alapon contempláltatik. Mert hiszen mi mondatik ? Az, hogy a reáliskolai tanulónak, a ki a tudományos egyetemre akar menni, a classicus nyelveken kivül pótolnia kell a humaniórák azon hiányát, a mely reá nézve a reáliskolai tanterv következtében előállott, tehát a humaniórák hiánya pótlandó egyáltalában a reáliskolai tanulónál. Csak ez az én megjegyzésem egész röviden. Végezve szavaimat Zay képviselő urnak azon megjegyzésével, a melyet a minister ur ellen koczkáztatott, hajói értettem, a?, archaeologiai tanszék betöltése ötletéből, mindenekelőtt azt kérdem magától Zay képviselő úrtól, hogy midőn az archaeologiai tanszéket felemlítette, Torma Károly személyét értette-e, mert más archaeologiai tanár nincsen? (Közbeszólás: Nem, hanem Hampeltl) Ha Torina Károlyt értette, ugy bátor vagyok kijelenteni, hogy Torma Károly egyike a legjobb hellenistáknak, a kiket ismertem. Ezt tartottam szükségesnek megjegyezni. Szathmáry György előadó: T. ház! Zsilinszky képviselő ur által tett és most már elfogadott módosítványok a javaslatnak 22. és 24. §§-aira vonatkoznak, a 23. §-t nem alterálták és a ház e 23-ik §-t nem is tárgyalta. A szakaszok folytonossága tekintetéből azt indítványozom, hogy a még nem tárgyalt 23-ik §. tétessék a 25-ik §. helyére és most vétessék tárgyalás alá, a 25-ik §. pedig legyen 26. §. A mi Zay képviselő urnak módosítványát illeti, én azt mellőztetni kérem. Elnök: T. ház! Az előadó ur a most tárgyalás alatt levő 25. §. előtt kívánja tárgyaltatni a még nem tárgyalt 23-ik §-t akképen, hogy az lenne 25. szakasz, az eredeti 25. §. pedig lenne 26. §. Méltóztassék ehhez is hozzá szólni, mert ez is megitélendő. Wolff Károly: Bátor vagyok néhány megjegyzést tenni, kivált a t. vallás- és közoktatásügyi minister úrral szemben. Természetes az és