Képviselőházi napló, 1881. XII. kötet • 1883. április 10–május 28.

Ülésnapok - 1881-235

272 235. országos ülés április 27. 1883. fejezzük is ki világosan, mert különben az ilyen kihágások fölötti bíráskodásnál a legérzékenyebb és legfájdalmasabb büntetések szabhatók ki. Mit mond ez a szöveg? Azt mondja, hogy a törvényszék minden egyes esetben a felett határoz, van-e, fenforog-e a kihágási ügyben a kincstár megrövidítését czélzó szándék és azt mondja, ha ilyen nem vélelmezhető, a fél a büntetés alól felmentendő. De büntető ítéletet praesumtióra, vélelemre alapítani absolute nem lehet, nem szabad a bírónak; mert a törvény intentiója és fogalma szerint kihágás esetében nem vélelmezni kell a kincstár megrövidítését czélzó szándékot, hanem annak fenn kell forogni, azt meg kell állapítani. Ennélfogva bátor vagyok indítványozni, hogy ezen szavak helyett „nem vélelmezhető", tétessék: „ha ilyen meg nem állapítható", a felet a bíróság a büntetés alól felmenti. (Helyeslés.) Hegedüs Sándor előadó: T. ház! Én hozzájárulok a Literáty képviselő ur módosítványához, azon kibővítéssel, a melyet Szilágyi képviselő ur adott hozzá; mert azt hiszem, hogy a törvény intentiójának és a büntető intézkedés czéljának az felel meg leginkább. Kérem ezen módosítások elfogadását a szöveg helyett. (Helyeslés.) Rakovszky István: T. ház! A Literáty képviselő ur által beadott módosítás tökéletesen megfelelvén azon czéinak, a melyből én tettem módosítványomat, sőt azt sokkal jobban fejezvén ki, ha a t. ház azt elfogadni méltóztatik, én a magam módosítványát visszavonom. Gr. Szapáry Gyula, pénzügyminister: T. ház! A tett módosításnak természetes következménye az, hogy a 105. §. második bekezdése elmarad. (Felkiáltások: A szakasz további része egészen elmarad! Helyeslés.) Elnök: E szerint t. ház, az ezen szakaszhoz beadott módosítások közül Rakovszky képviselő ur a magáét visszavonván, fenmarad a Literáty képviselő ur módosítása, azon változtatással, melyet Szilágyi képviselő ur indítványozott és fenmarad a Lázár Ádám képviselő ur indítványa. A Literáty képviselő ur módosítása szerint az első öt sor egészen meghagyandó és a hatodik sorból meghagyandó, hogy „alól felmenti'"', a szakasz többi részét törölni kívánja. Erre nézve kérdem a t. házat, hogy méltóztatik-e a szöveget a Literáty képviselő ur módosítványával szemben elfogadni ? (Nem fogadjuk!) Nem fogadtatott el és igy kijelentem, hogy a szöveg a Literáty képviselő ur módosítványával fogadtatott el. Kérdem már most, méltóztatik-e azon módosítást elfogadni, melyet Szilágyi képviselő ur adott be, hoffv a „nem vélelmezhető" szavak helyett tétessék: „ka ilyen meg nem állapítható" ? (Elfogadjuk !) Elfogadtatott és igy Lázár Ádám képviselő ur módosítványa elesett. Fenyvessy Ferencz jegyző (olvassa a régi 106., most 107. §4). Elnök : Ezen szakaszhoz Teleszky képviselő ur adott be két módosítást. E szerint kívánja a t. képviselő ur, hogy a második bekezdés első sorából a „kir. táblához" szó elébe tétessék: „budapesti". (Helyeslés.) Méltóztatik ezt elfogadni, igen vagy nem ? (Igen !) Elfogadtatik. Továbbá kívánja, hogy az utolsó előtti sorban e helyett: „harmincz nap alatt", tétessék ez: „harmincz nap eltelte után". Kérdem tehát, kívánja-e a ház a szöveget változatlanul fentartani, igen vagy nem? (Nem!) Azt hiszem, nem kívánja és igy Teleszky képviselő ur módosítványa elfogadtatik. Következik a régi 107., új 108. §. Fenyvessy Ferencz jegyző (olvassa). Lázár Ádám: T. ház: Ezen szakaszra nézve részint a szöveg átalakítása, részint pedig egy lényeges módosítás iránt bátor vagyok felszólalni. Ugyanis, miután ezen szakaszban a jelenleg érvényben levő büntetőtörvénykönyvekről van szó, melyekben a büntetésekre vonatkozólag mindig a „szabadságvesztés" és „pénzbüntetések" fordulnak elő, következőleg mindenütt, a hol büntetőtörvénykönyvek intézkedéséről van szó, ugyanazon kitételt kell használni. Itt ismételve előfordul a „pénzbírság" szó, mely kifejezést a büntetőtörvénykönyvek egyike sem ismeri. Első észrevételem tehát az lenne, hogy ezen szakaszban mindenütt a „pénzbírság" helyett „pénzbüntetés" tétessék. Ez felel meg a valóságnak. Ennek gyakorlati szüksége indokolására csak annyit hozok fel, hogy akárhány esetben láttam a legközelebbi napokban is a budapesti kir. Ítélőtábla határozatait, a melynél fogva csak azért küldetett vissza az első bíróság Ítélete, mert pénzbüntetés helyett pénzbirságról beszélt. Méltóztassanak ezen irányban nagyobb gondot fordítani. Emlékezem, hogy már 1881-ben a büntetőtörvénykönyvet végrehajtó törvényjavaslatban mindenütt pénzbüntetés fordul elő. Méltóztassék legalább itt is ezen kifejezést elfogadni. Ez nem valami lényeges, de a gyakorlati életre nézve fontos módosítás. Második módosításom vonatkozik ezen szakasz 6. pontjának végére, a hol az van mondva, hogy az eddigi gyakorlattól eltérőleg 5 frt után egy napi elzárás, illetőleg fogház essék. Eddig a fennálló büntetőtörvénykönyv intézkedései értelmében azon esetre, ha a pénzbüntetés behajtható nem lett volna, minden tiz forint után esett egy nap. Jelenleg a pénzügyi bizottság indokolása szerint az mondatik, hogy ez többé fenn nem tartható, I mert az nagyon enyhe, miután Ausztriában és Hor-