Képviselőházi napló, 1881. XII. kötet • 1883. április 10–május 28.

Ülésnapok - 1881-235

235. országos ülés április 27. 1883. 261 vényi bizottságának tárgyalás és jelentéstétel végett. Az elnökségnek egyéb előterjesztése nincs. Más bejelentés nem lévén, következik a közadók kezeléséről szóló törvényjavaslat részletes tárgyalásának folytatása és pedig a 90. §. Rakovszky István jegyző (olvassa). Horánszky Nándor: T. ház! Ezen szakasz második pontjának 3. bekezdéséhez bátor vagyok egy módosítványt benyújtani. (Halljuk!) Ezen bekezdés második része t. ház, egészen új intézkedést tartalmaz, olyan intézkedést nevezetesen, mely az 1876: XV. t.-ezikkben nem foglaltatik. Kimondatik ugyanis, hogy azon esetben, ha az adóbehajtás körül a közegek vétkes mulasztást követnek el, ezen mulasztás folytán a behajthatlanná vált összes adókért másodsorban a község mint ilyen, mint erkölcsi és jogi személy, szintén felelőssé válik, vagyis rajta vétetik meg. Én, t. képviselőház, ez en elvet nem fogadhatom el. Nem pedig azon oknál fogva, mert én azt jogtalannak, igazságtalannak és semmiféle egészséges jogi princípiummal összeegyeztethetőnek nem tartom, hogy oly mulasztásért, melynek elhárítására a község, mint ilyen, mely semmi hatáskörrel nem birt, hogy mondom, ezen mulasztásért a község felelőssé tétessék. De felfogásom szerint erre gyakorlati szükség sincs. Ezen törvény a kormány közegeinek kezébe adja a hatalmat, hogy a városok és községek közegeit kötelességük teljesítésére szoríthassák, ezen törvény elég szigorú intézkedéseket, büntetési és birsági szabványokat tartalmaz, melyek által az állam közegei elérhetik azon czélt, hogy a községekben ily vétkes mulasztások elő ne forduljanak, nincs tehát ok arra, hogy a község felelősségre vonattassék. De t. képviselőház, e törvény nem is mér egyenlő mértékkel. Már az igen t. előadó ur, midőn e törvényjavaslatot általánosságban indokolta, azon nézetének adott kifejezést, hogy szükséges, miszerint ezen törvény ne csak az állam érdekeit, hanem az egyesek érdekeit is parallel fogja fel és mindkettő részére egyenlő mértékkel mérjen. Midőn pedig azt látjuk, hogy az állam mint ilyen, saját közegeinek mulasztásaiért és tetteiért felelősséget nem vállal és kizárólag csak az illető közeg ellen engedi érvényesíteni a kártérítés jogát, esetleg csak ezen közeg ellen engedi meg a bírság kiszabását, akkor azt gondolom, hogy a viszonosság azt hozná magával, hogy hasonló eljárás követtessék szemben a községekkel is, nevezetesen hogy azok közegeik mulasztásaiért és tetteiért, melyekre mint ilyen, a jelen javaslat szerint rendelkező befolyással nem bírnak, mert a hatalmi kör a község képviselete számára e törvényben megszabva nincs, felelőssé ne tétethessenek. Ebből kifolyólag, annak megemlítése mellett, hogy ha módosítványom elfogadtatik, a 4. §. 11. I) pontjában foglalt intézkedés ezzel szintén összhangba lesz hozandó, bátor vagyok azon módosítványt benyújtani, hogy ezen szakasz utolsó előtti pontjának második része e szavaknál kezdődőleg: „ha a mulasztást elkövetett" stb. egész végig hagyassák ki. Ajánlom módosítványomat. (Helyeslés.) Duka Ferencz jegyző (olvassa a módosítványt). Hegedüs Sándor előadó: Én egyetértek Horánszky t. képviselőtársammal abban, hogy a törvényjavaslatban elég dispositió van arra nézve, hogy az illető mulasztó közegek ellen a kincstár, illetőleg közvetlen a felébbviteli hatóság eljárjon, a mennyiben bírságolás is van. Es minthogy itt a mulasztás kiigazításáról van szó, hozzájárulok ahhoz, hogy a szigorú intézkedés, mely a bekezdés második felében van, kihagyassék és kérem a t. házat, ha ez elfogadtatnék, ennek megfelelőleg a 4. §. 11. b) pontjában az idézetet ugy méltóztassék megváltoztatni, hogy az „és 90. §." kihagyassék. (Helyeslés.) Horánszky Nándor: A 4. §-ban az idézeten kivül ki kell hagyni ezen szavakat is: ,és a közadó-tartozásoknak vétkes mulasztás folytán bekövetkezett behajthatlansága." (Helyeslés.) Widliczkay József: T ház! A 90. §-ban szó van az elévülésről és máskép állapittatik meg az államra és máskép a magánosokra nézve. Ezt nem tartom igazságosnak. (Helyeslés a szélső baloldalon.) Ha helye van az elévülésnek, akkor az elévülési határidőnek egyformának kell lenni az államra és a magánosokra nézve. Ha kissé mélyebben kívánnék bocsátkozni ezen thema fejtegetésébe, tulaj donkép azt kellene mondanom, hogy az államnak adók kérdésében nincs joga hivatkozni az elévülésre. Az elévülés a magán-viszonyokra vonatkozik, de nem oly viszonyokra, melyek nem magánviszonyok, mint az adózás, szemben az állammal. Megengedem, hogy az állam, ha a magánjog terén van, például ingatlan birtok kérdéseiben, szintén hivatkozhatik az elévülésre, de az adózás kérdése nem magánjog. De nem akarok tovább menni annál, a mit jeleztem, t. i. hogy haván elévülés, akkor az mind az államra, mind a magánosokra nézve egyforma legyen és miután három év van megszabva az adózókra nézve, legyen az államra nézve is három év az elévülési idő. Ehhez képest bátor vagyok a következő módosítványt elfogadásra ajánlani: A 90. §. 1. és 2. pontjában 5 év helyett tétessék 3 év. (Helyeslés a szélső baloldalon). Teleszky István: T. képviselőház! Bár belátom, hogy az elévülésre és különösen az illetékek elévülésére nézve a szakasz némi módosítást