Képviselőházi napló, 1881. XII. kötet • 1883. április 10–május 28.

Ülésnapok - 1881-234

254 234. országos ülés április 26. 1SS3. történik. Felkiáltások: Kisebbség!) A többség elfo­gadta a 84. §-t. Fenyvessy Ferencz jegyző (olvassa a 85. §-t). Rakovszky István: T. ház! Ha az előttem szólott Csanády képviselő ur elolvasta volna a a 84. §. után a 85-iket is, akkor aligha jutott volna azon következtetésre, a melyet az előtt kifejtett, hogy t. i. a képviselőház és bizottságainak több­sége mindent elleneznek, a mi a nép érdekeit elő­mozdítja. Ezen 85. §-t egészen újból szövegezte a pénzügyi bizottság és a mint a t. háznak alkalma volt már az előző szakaszoknál meggyőződni, ezen szakasznak is egyik lényeges előnye az, hogy az államkincstár érdeke mellett, tekintetbe veszi az adózó magánfelek érdekeit és ezen 85. §. arról gon­doskodik, a mi eddig semmi adótörvényben keresz­tül vive nem volt, hogy t. i. az adózó magánfelek­nek okozott károkért nemcsak kártérítéssel, hanem pénzbirsággal is büntettessenek az illetők, a kik a kárt okozták. Én tehát magát a §-t e szempont­ból elfogadom; azonban bátor vagyok csupán két szónak a hozzáadását indítványozni, a mely két szó azonban az én igénytelen nézetem szerint szin­tén szükséges, hogy teljessé váljék a magánfelek nek nyújtandó garantia az adóügyi közegek által elkövetett visszaélésekkel, vagy mulasztásokkal szemben. Ugyanis a szakasz első soraiban az mon­datik, hogy: „Az adókötelezettek és az adótárgyak összeírása, az adó könyvelése, nyilvántartása és behajtása alkalmával jogtalanul a pénzügyi tör­vényhatósági vagy községi (városi) közegek által okozott költségek vagy károk megtérítése fejében, a törvényesen érvényesíthető igények épségben ha­gyásával, a károsított felek javára 5—100 frtig fizetendő bírság iránt első fokban a kir. adófelü­gyelő, másodfokban a közigazgatási bizottság és harmadfokban a pénzügyi közigazgatási bíróság határoz." T. ház! Az előző szakaszokkalmegegyezőleg szükségesnek tartom, hogy kimondassék e szakasz­ban, miszerint ezen bírság nemcsak az itt elősorolt esetekben, hanem akkor is terheli az illető mulasztó vagy visszaélő közegeket, ha az adó kivetése kö­rül, valamint az adótárgyaknak nemcsak beszerzése és biztosítása, hanem beszállítása körül is követ­nek el visszaéléseket. Mert a tapasztalás azt tanú­sítja, hogy a kivetésnél is lehetnek vétkes mulasz­tások és a végrehajtás alá került adótárgyak beszál­lítása körül is számos olyan mulasztás vagy vissza­élés fordulhat elő, mely az adózó feleknek érdem­telenül és jogtalanul károkat okoz. Kérem a t. házat, hogy ezen módosításomat elfogadni méltóztassék, annyival inkább, mert ez megfelel a törvényjavaslat előbbi szakaszainál már elfogadott szövegezésnek és semmi új engedményt vagy követelményt nem tartalmaz. (Helyeslés a jobb­oldalon.) Elnök: Fel fog olvastatni a módosítvány. . Fenyvessy Ferencz jegyző (olvassa Ra­kovszky István módositványát): „A 85. §. első sorá­ban ezen szó után „összeírása", tétessék eszó: „kivetése" ; a 85. §. 2. sorában ezen szó után „be­szedése", tétessék e szó: ,beszállítása". Földes Gyula: T. ház! Az előttem szólott képviselőtársam által beadott módosítványt elfoga­dom. De ezzel a jelen szakasznak szerencsétlen szövegezése nem fog nyerni, hanem még hosszabbá s^ ennélfogva még érthetetlenebbé válik a periódus. Én igen kérném a t. házat, hogy azért, mért a törvénynek világosnak kell lenni, ezen szövegnek tisztán stylarismódosítását, a melyet ajánlok, el­fogadni méltóztassék. Itt az van mondva, hogy „behajtása alkalmával jogtalanul a pénzügyi, tör­vényhatósági vagy községi (városi) közegek által okozott költségek" stb. Ez a „jogtalanul" szó az én nézetem szerint nincs a maga helyén; ezt én innen kitörölni és a „közegek által" szók után tétetni kérem (Helyeslés a szélső balfelől) s a szöveg e szerint igy lenne: „a közegek által jogtalanul okozott". A másik pedig az, hogy a szakasznak ezen részét, „a károsított felek javára 5 —100 frtig fizetendő birság iránt első fokban a kir. adófel­ügyelő, másodfokban a közigazgatási bizottság és harmadfokban a pénzügyi közigazgatási bíróság határoz", az én nézetem szerint igy kellene szö­vegezni: „az illető károsult felek javára az illető törvénysértő közeg 5—100 frtig emelkedhető pénzbirságban marasztalandó el. Az elmarasztalás iránt első fokban a kir. adófelügyelő stb. ha­tároz". Ajánlom módosítványom elfogadását. (Helyes­lés a szélső baloldalon.) Kajuch József: T. ház! Részemről elfoga­dom Földes Gyula t. képviselőtársam módositvá­nyát és Rakovszky István t. képviselőtársam mó­dosítványának második részét, mely a beszállításra vonatkozik. A kivetésre nézve más rendelkezések vannak a törvényben, azokat ismételni és e sza­kaszszal összezavarni nem szükséges. De szükségesnek tartok még egy módosít­ványt. Nevezetesen ezen szavak kihagyását: „meg­térítése fejében, a törvényesen érvényesíthető igénj^ek épségben hagyásával" vagyok bátor indítványozni és ennek helyébe tétetnék: „meg­térítésén felül". Szükségesnek tartom ezt először azért, mert az eredeti szöveg a 36. §. egészen analóg szövegével ellenkezik, másodszor azért, mert nem tartom szabatosnak azon kifejezést, hogy károk megtérítése fejében valaki birságban elmarasztaltassák. (Helyeslés.) Fenyvessy Ferencz jegyző (olvassa Ka­juch József módositványát). Hegedüs Sándor előadó: Három módo­sítvány nyújtatott be. Ezek közül kettő ugyszól-

Next

/
Oldalképek
Tartalom