Képviselőházi napló, 1881. XII. kötet • 1883. április 10–május 28.
Ülésnapok - 1881-234
250 234. országos ülés április 26.1883. I) alosztályok megszűnnek, a 9. és 10., nem különben a 12. és 13. bekezdéseket összevonni. Duka Ferencz jegyző (olvassa Földes Gyula módosítását). Hegedüs Sándor előadó: A képviselő úr mődosítványa azt czélozza, hogy először, ha a zálogolásnál jelen meg a végrehajtó, akkor a zálogolási illeték ne fizettessék ha az adóköteles rögtön kifizeti az adót. Másodszor azt kívánja, hogy ha megjelen végrehajtás végett a végrehajtó és ha akkor fizet az adóköteles, az illetéktől mentes legyen. T. ház ! Ez egy oly kívánság, mely a végrehajtást nemcsak költségessé és terhessé tenné az államra nézve, de egyszersmind a pontos adófizetőket is terhelné. Mert ha bármely oknál fogva marad valaki hátralékban, ha késedelme által szükségessé teszi a végrehajtást, vagy zálogolást, ez költséggel, napidíjjal, fuvarral van összekötve. A költségek fedezésére egyszerű és fokozott illeték van proponálva, mely a régi törvényben is megvolt más név alatt. Ha méltóztatnak a zárszámadásokat tekinteni, meggyőződhetnek arról. hogy az illetékek egyáltalán nem fedezik a költségeket, melyek a behajtás által igényeltetnek. Ha tehát elfogadtatnék Földes Gyula képviselő ur mődosítványa, ez által nem az államot fosztanók meg egy jövedelemtől, hanem egyenesen azon költségeket, melyeket a pontatlan adófizetők okoznak, áthárítanék a pontos adófizetőkre. Nézetem szerint ez sem az igazsággal, sem a méltányossággal össze nem egyeztethető. Kérem a t. házat, méltóztassék a szöveget elfogadni. (Helyeslés jóbbfelől) Orbán Balázs: Nem fogadhatom el az előadó ár ezen indokolását, mert tudjuk, hogy igen gyakran követelnek és felhajtanak oly tartozásokat és illetékeket, melyekkel az ember jogszerűleg nem tartozik és a melyeknek elengedése, vagy leszállítása iránt felfolyamodott. E közben kijön a végrehajtó és a költségeket megfizeti az adóköteles, a mely költségek gyakran fölülmúlják az adóösszeget. Én különben a behajtási illetéket az egyszerű eljárásnál minden forint után 3 krban és a fokozott eljárásnál 5 krban sokkal magasabbnak tartom, mint a mennyit a szegény nép elviselni képes. Ennek következtében hozzájárulok FöldesGyula t. képviselőtársam módosítványához. Elnök: Ha szólni senki sem kivan, következik a szavazás. A 75. §-hoz Földes Gyula képviselő ur két módosítvänyt nyújtott be. Az első nyolcz bekezdéshez módosítvány nincs, ennélfogva azokat elfogadottaknak jelentem ki. A 9., illetőleg 10. bekezdéshez, melyhez az a) betű tartozik, szól az első módosítvány, melyből kihagyandó volna a » va gy" szócska és azután az egész h) alatti pont. A kik a szöveget változatlanul elfogadják, méltóztassanak felállani. (Megtörténik.) A többség el fogadta s igy a módosítvány e része elesett. A 12. bekezdéshez nincs észrevétel. A 13. és 14. bekezdésre az a módosítvány, hogy a „vagy" szócska itt is hagyassák ki és e két kikezdés egyesittessék és a következő a) pont akkor kimaradjon. Kérdem tehát, méltóztatik-e a t. háznak fentartani az eredeti szövegben a 13. és 14. bekezdést? (Igen!) A t. ház fentartja. Következik a 76. §. Fenyvessy Ferencz jegyző (olvassa a 76—78.§§-at, mélyeit észrevétel nélkül elfogadtatnak) olvassaa79. §-t). Hegedüs Sándor előadó: T. ház! E szakasznak végén az idézésben a I. kihagyandó minthogy a 8. §-ban a szöveg megváltozott. (Hé_ lyeslés.) Elnök: E szakasz tehát a I. kihagyásával elfogadtatott. Fenyvessy Ferencz jegyző (olvassa a 80— 81. §§-okat, melyek észrevétel nélkül elfogadtatnak ; olvassa a 82. %-i). Földes Gyula: T. ház! Ha valaki kárt tesz és költséget okoz, természetszerűleg ő felelős érte minden tekintetben. E szakasz azonban megfordítja a dolgot és azt mondja, hogy ha községi elöljáróság mulasztást követ el és ebből költség származik: akkor mindenekelőtt egyenesen a községre mennek és azt exequálják. Ez is az osztrákból a magyarba ojtott igazságtalan eljárás. Legtöbb esetben akkor a mulasztást elkövetett községi elöljárónak még volna elegendő vagyona s mégis a községet exequálják. Elveszik a községi bikákat, vagy másféle községi vagyont, épen a községi bírónak mulasztása miatt. Es azután azt kívánja, hogy az a bíró, mint a községnek feje, maga ellen procedáljon. Ez, azt hiszem, már egy kissé angyali természetet feltételez; ennek folytán én megfordítom a dolgot és indítványozom, hogy a 82. §. 8. sorában e szó után „illető", tétessék „elmarasztalttól", vagy ha ennél elegendő fedezet nem találtatik stb. — maradna a szöveg — ekkor menne át a végrehajtás a községi vagyonra. Elnök: Fel fog olvastatni Földes Gyula képviselő ur mődosítványa. Duka Ferencz jegyző (olvassa). r Hegedüs Sándor előadó: T. ház! En e módosítvány tnem fogadhatom el, nem fogadhatom el pedig azért, mert először ez az eljárást nagyon bonyolulttá tenné a kincstárra nézve; de másodszor nem az önkormányzat iránti tiszteletből, mert a község közegeivel szemben első sorban természetesen a községet illeti meg nemcsak a felelősség, de egyszersmind az eljárásjoga is. Ha ezen törvényjavaslat egészen más elvekből indult volna ki, akkor Földes Gyula képviselő urnak igazsága volna; de ez esetben elejétől végig keresztül kellene a törvényjavaslaton vezetni azt az elvet, a melyben van logica és rendszer is, hogy t. i. minden községgel szemben nem csak a fe-
