Képviselőházi napló, 1881. XII. kötet • 1883. április 10–május 28.

Ülésnapok - 1881-234

246 234- országos üléä április 26. 1SSS. ha az ily módon lefoglalt ingóságok becsértéke nem nyújtana elegendő fedezetet a hátralékos adótartozásra nézve." Ezen módosítványomnak indokolására csak azt vagyok bátor felhozni, hogy az állami végrehajtás czélja mindenesetre első helyen az, hogy az adóhátralék biztosittassék és illetőleg annak kielégítésére elegendő alap szereztessék. Ha ezen czél el van érve azon módon, hogy az adókötelezettnek vagyonából kellő fedezet van nyújtva, nem lehet, hogy az adóvégrehajtó önkényére bizassék az, hogy az adókötelezettnek kellemetlenséget, alkalmatlanságot okozzon az által, hogy másnemű oly ingóságait foglalja le, a melyeket igen könnyen lehet, hogy az adóhátralékos sokkal nehezebben nélkülözhet. Már pedig az által, hogy az adóvégrehajtónak az adókötelezett elegendő biztosítékot nyújt, oly biztosítékot, mely esetleg nem fizetés esetén árverelés utján értékesíthető: az állam a maga követeléséhez hozzájuthat. Ezt tehát nem szabad az adóvégrehajtó önkényére bizni, hanem határozottan kötelességévé kell tenni az adóvégrehajtónak, hogy ily esetben minden további végrehajtási lépések megszüntessenek. Azért én azt óhajtanám, hogy mig e javaslat előbbi részei csak elvi megállapodásul tűzi ki az ott megállapított dolgokat, addig a törvényjavaslatnak ezen része ne tartalmazzon elvi megállapodásokat, hanem határozott utasításokat az illető végrehajtó közegek számára. (Helyeslés a szélső baloldalon.) Elnök: Fel fog olvastatni a módosítvány. Duka Ferencz jegyző (olvassa Ferenczy Miklós módositványát), Hegedüs Sándor előadó: T.ház! Amódosítványt nem fogadhatom el, mert nem nyújt kellő és több biztosítékot, mint a szakasz eredeti szövege, a mellett burkoltabb és a becslést épen ugy a végrehajtó önkényére bizza, mint a szöveg teszi. Az eredeti szövegben is benne van az, hogy a kéznél levő tárgyak közül mindig azok foglaltassanak le, melyeket az adózó jelöl ki. Ezatulajdonképeni biztosíték, ezt a szöveg megadja. Ha most megkülönböztetést teszünk arra nézve, hogy melyik tárgyak értékesíthetők nyilvános árverés útján, melyek nem, ez ismét oly rendelkezés, melyben komolybiztosíték nincs, mert a végrehajtótól függ azt mondania, hogy ezt értékesíthetőnek tartom nyilvános árverés útján, ezt meg nem. Tehát a végrehajtó tetszésére van bizva a döntés és igy akár teszsztik bele ezt, akár nem, több biztosítékot nem adunk az adózónak. A másik kikötés, melynél fogva azt mondja a módosítvány, hogy csak annyi foglalandó le, a mennyiből a követelés, illetőleg hátrélék kielégíthető, ez is benne van az eredeti szövegben, csakhogy a módosítvány több szóval mondja el ugyanezt, és ismét a végrehajtó tetszésére bizza az egészet. Akárhány szóval, többel vagy kevesebbel mondjuk is ki azt, hogy a választás a végrehajtóra van bízva, több biztosítékot nem fog adni; a mi tulajdonképeni biztosíték nyújtható, az benne van az eredeti szövegben, t. i. hogy a hátralékos maga jelölje ki az illető tárgyakat. Kérem tehát, méltóztassék mellőzni a módosítványt, mint a mely semmi komoly biztosítékot nem nyújt többet, mint az eredeti szöveg és méltóztassék az eredeti szöveget megtartani. {Helyeslés.) Elnök: Ha senki sem kivan szólani, következik a szavazás. Kérdem a t. házat, elfogadja-e az 59. §. eredeti szövegét Ferenczy Miklós képviselő ur rnódosítványa ellenében? A kik az eredeti szöveget elfogadják, méltóztassanak felállni. (Megtörténik.) A többség az eredeti szöveget fogadja el, ennélfogva Ferenczy képviselő ur rnódosítványa elesett. Rakovszky István jegyző (olvassa a 60. §-t). Hegedüs Sándor előadó: Minthogy a Teleszky t. képviselő ur által az 58. §-hoz beadott módosítványban egy szakasz, mely ott idézve van, a bizottság eredeti szövegében idézve nincs, t. i. a 64. §. a végrehajtási törvényből át van véve az 58. §-hoz és a ház e tekintetben még nem határozott, kérem a t. házat, hogy ezen idézetet, t.i. ezen szakasz negyedik sorában a 64. §-t függőben tartani méltóztassék, mert az 58. §. szövegétől fog függeni, szükséges-e ez idézet vagy felesleges. (Helyeslés.) Földes Gyula: T. ház! Ezen szakasz 3. bekezdése biztosítani akarja a gazdát, hogy földei vetetlen ne maradjanak s biztosítani akarja az államot, hogy jövőre is meglegyen az adó alapja. Ezen elvet én igen hely esnek tartom. Azon rendelkezést is helyesnek tartom, mely szerint az őszi vetőmag czímén 25 hectoliter hagyatik meg, s ugyanannyi a tavaszi vetőmag czímén is. De ezzel homlokegyenest ellenkezőnek tartom a szakasz második pontját, mely azt mondja: „a vetőmagnak ily módon kiszabott mennyisége azonban nem lehet nagyobb azon mennyiségnél, mely a végrehajtást szenvedő által a megelőző évben ugyanazon gabonanemekben tényleg felhasználva volt". Tudjuk, hogy hazánk climaticus viszonyainál fogva sok esetben a gazda kénytelen-kelletlen földeit vetetlen hagyja. így voltak évek, mikor sok gazdának, hol őszi, hol tavaszi vetése nem jutott a földbe azon mennyiségben, melyben azt a vetésforgás, az általános szokás, sőt a kataszteri becslés is megkövetelte. Most ha én az egyik évben azon szerencsétlen helyzetbe jutottam, hogy őszi vetésemnek csak felét tudtam föld alá juttatni, jövőre csak fele vetőmagot kapjak? Vagy ha, mint sok helyen az idén történt, a tavaszi vetéssel elkéstek, vagy a vizárja borítja a földet, később aztán nem árpával, zabbal, hanem kukoriczával