Képviselőházi napló, 1881. XII. kötet • 1883. április 10–május 28.

Ülésnapok - 1881-233

240 233. országos ülés április 25. 1883. kelve, hogy az ő követelése behajtassák. És igy annak is elejét veszszük, hogy a kincstár kijátszásnak lehessen kitéve, ha álhitelezők lépnének fel. E tekintetből bátor vagyok a következő módosítást ajánlani: a 19. bekezdés egész szövege a 7. sorban előforduló ezen szavaktól kezdve „harmadik személy" stb. végig kihagyandó és helyébe teendő a következő szöveg: „a kincstárnak jogában áll követelését az 1881: LX. t.-cz. 124. §-ában előirt módon behajtani, azon eltéréssel azonban, hogy a kincstár képviselőjének, a mennyiben kívánja, a lezálogolt követelés behajtására, ha kívánságának bejelentéséig a behajtással más végrehajtató vagy ügygondnok meg nem bízatott, az idézett §. szerint a kinevezendő ügygondnok mellőzésével azon esetben is feljogosítandó, ha a lezálogolt követelés a kincstár követelését meghaladja, vagy ha arra másnak is van zálogjoga. Az utóbbi esetben azonban a kincstár képviselője a behajtásra kirendelt ügygondnoknak tekintetik." Itt bátor vagyok megjegyezni, a mit előbb elfelejtettem, hogy ezen szakasz ne legyen igen hosszú, én már a tizenegyedik bekezdésnél egy új szakaszra osztottam 59. szám alatt. Felemlítendő még a bekezdés végén, hogy a ministernek joga van a követelést eladni, ezen eladásra ugyan az általános szabályok majd később fognak következni, hanem miután itten már megemlítendő a kincstár ezen joga, szükségesnek vélem egyszersmind a kivételt is megemlíteni, mely az életjáradékokra nézve szükséges, mert nagyon veszélyesnek tartanám megengedni a kincstárnak azon jogot, hogy ily követeléseket feltétlenül elárvereztethessen, mivel az ilyeneknek becsét nagyon nehéz megállapítani s ennek folytán az ilyen követelések nagyon potom áron szoktak eladatni. Azért én folytatásul ahhoz, a mit már indítványoztam, bátor vagyok a következő toldást indítványozni : „Végül jogában áll a kincstárnak, ha ezt bármely oknál fogva czélszerűnek tartaná, a lefoglalt követelés elárverezésére ép ugy, mint a többi ingóságoknál, .... életjáradékokra nézve azonban ily eljárás nem alkalmazandó, hanem csak az átruházás és a lefoglalt életjáradékok betiltása az e §-ban jelzett mód szerint." Végre ugyanezen szakasz intézkedéseinek kiegészítéséül bátor vagyok egy új 60. §. felvételét ajánlani, t. i. a kincstárnak ezen pereknél szüksége van ügyvédre. Hogy a költségek túlságosan ne szaporodjanak fel, leghelyesebb, ha a tiszti ügyész képviseli a kincstárt. Ennélfogva a 60. §-nak a következő szöveget indítványozom. „A köztörvényhatósági tiszti ügyészek, akir. adófelügyelőket, azok felhívására a lefoglalt és akár jelzálogilag biztosított, akár nem biztosított követelések iránti végrehajtási eljárásra nézve a bíróság előtt folyamatba teendő pereknél képviselni | és a lefoglalt követelések érvényesítése tekintetében a szükséges végrehajtási lépéseket megtenni kötelesek". Ez az intézkedés különben is benne van egy előbbi törvényben, de itt szükség azt külön kiemelni, hogy kétség ne lehessen. Ezek után természetesen a következő §§. számai megváltoznának és pedig akként, hogy az 58. §. második része válnék 59-ik szakaszszá, azután jönne az, a mit proponáltam 60. §-ként és ugy a többi szakaszok megfelelő magasabb számokat nyernének. Bátor vagyok indítványomat tiszteletteljesen elfogadásra ajánlani. Elnök: Fel fog olvastatni az indítvány. Fenyvessy Ferencz jegyző (olvassa Gáli indítványát). Lázár Ádám: T. képviselőház! Miután az előttem szólott és ezen terjedelmes módosítványt beadó képviselőtársam szóbeli előadását a zajongás miatt általában nem vehettem ki; úgyszintén a felolvasott terjedelmes módosítványt egyszeri hallásra nem vehettem ki, másfelől pedig az adóvégrehajtás ezen első fokozata, a zálogolás, oly fontos különböző részleteket foglal magában, hogy azok felett tüzetes összehasonlításra az eredeti szövegnek az egyes módosítási tételekhez : megvallom, képtelen vagyok annál kevésbbé véleményt adni, ennélfogva kérem a t. házat, méltóztassék ezen módosítás kinyomatását és szétosztását elrendelni és az e feletti tanácskozást holnapra, vagy azon időre, midőn már ki lesz osztva, kitűzni, addig pedig az e feletti tanácskozást felfüggeszteni. (Helyeslés.) Gyurgyik Gyula: Gáli t. képviselőtársam ezen szakaszban egy kikezdést érintetlenül hagyott, erre nézve én volnék bátor egy módosítványt beadni. Az 58. §. tizenhetedik bekezdése következőkép szól: „A lefoglalt készpénz és értékpapírok még a zálogolás napján a községi elöljáróságnak (városi adóhivatalnak) megőrzés végett átadandók". Ezen ellenőrzést szeretném tüzetesebben körülírva látni. Tudjuk, hogy a bíróságnál, mely szintén az állam védelme alatt áll, megköveteljük, hogy a biró a hozzá bármi czímen érkezett pénzt 24 óráig ne merje magánál tartani. Sehogy sem látom annak okát, miért viseltetünk a községi elöljáróság iránt több bizalommal, mint a bíróval szemben. Azért bátor vagyok proponálni, hogy ezen 58. §. tizenhetedik bekezdéséhez tétessék hozzá: „a községi elöljáróság tartozván az értékpapírokat az illető adóhivatalban letéteményezni és azok csak az adófelügyelők utalványára lesznek kiszolgáltatandók." Igaz, hogy a városokra nézve gondoskodott a kikezdés zárjel közt, de nincs minden községi elöljáróság közelében város és én épen a községi elöljárósággal szemben szeretném ezen biztosítékot I megszerezni. Ajánlom módosítványom elfogadását.