Képviselőházi napló, 1881. XII. kötet • 1883. április 10–május 28.
Ülésnapok - 1881-232
220 232- «razágot ülés április 24. 1S83. kivetés történik, mutassam fel adóívemet, egészen felesleges. A nép pedig, ha tudja, hogy neki 3—4 — 5 krajczárt kell fizetni az adókönyvért, ha elveszett, bizonyosan fel fogja vinni, ha megvan. Ha mi itt azt mondjuk ki, hogy ha valaki addig nem jelentkezik, mindenesetre kiadják azúj adókönyvét, a dolgot nagyon egyszerűsítjük. Itt újabb határidőről is van szó s ha egyszer az lejár, csak akkor lesz tárgyalva, vájjon a mulasztás igazolva van-e vagy nincs. A munkát tehát haszontalanul szaporítjuk. Én ajánlom a t. háznak, méltóztassék ezen egészen természetes módosítványt elfogadni s az adózókat a zaklatástól, mely egészen felesleges, egészen indokolatlan és e mellett birságbüntetéssel is van összekötve, megmenteni. (Helyeslés a szélső halon.) Elnök l Szólásra senki sem lévén feljegyezve, következik a szavazás. A 36. §-ra Győrffy képviselő ur egy módosítványt adott be. Duka Ferencz jegyző (olvassa a módosítást). Elnök: Az első kérdés az lesz, elfogadj t. ház e módosítványnyal szemben a bizottság szövegezését, igen vagy nem? Ha at. ház nem fogadja el a szöveget, akkor Győrffy t. képviselő ur módosítványát bocsátom szavazás alá. (Helyeslés.) Kérdem a t. házat, niéltóztatik-e a d) pontot a bizottság szövegezése szerint elfogadni ? (Elfogadjuk!) Elfogadtatik s igy Győrffy képviselő ur módosítványa elesett. A szakasz többi részére módosítvány nem tétetvén, azt elfogadottnak jelentem ki. Fenyvessy Ferencz jegyző (olvassa a 37. És 38. §§-t, valamint a III. fejeset czímét, a melyek észrevétel nélkül elfogadtatnak; olvassa a 39. §-t). Rakovszky István: Az adókezelés mai rendszerének egyik legsúlyosabb része az, hogy a földmívelő nép az adót oly időben tartozik fizetni, midőn foglalatosságához képest pénzzel nem rendelkezik. Jól tudom, hogy nehéz feladat az országkülönböző vidékein a különböző termelési viszonyokhoz képest oly czélszerü időt megállapítani, midőn mindenki a legkönnyebben fizetheti adóját; mégis azt hiszem, hogy az általánosan nyilvánuló óhajnak leginkább akkor felelünk meg, ha különösen a nyári hónapokban kíméljük meg a földmívelő népet az adó zaklatásaitól. A földmíves, foglalkozzék bár gabona- vagy szőlő-termeléssel, vagy a termelés egyéb ágával, leginkább őszszel van abban a helyzetben, hogy munkájának gyümölcsét értékesítse és igy azt hiszem, épen az államkincstár érdekében áll, hogy abban az időben kívánja és hajtsa, be az adót, a mikor a földmíves leginkább fizetésképes. Ezen kívánság oly általános és annyira hangoztatott, hogy ezt bővebben nem is indokolom, hanem arra kérem a t. házat, hogy e szakaszban, a mely az adófizetésnek határidejére vonatkozólag intézkedik, méltóztassék kimondani azt, hogy a földadó ne a most dívó határidőben, hanem február, augusztus, október és november elsején legyen fizetendő, illetőleg 15-én legyen esedékes. Akkor az igaz, hogy 3 részlet esnék egymás után, igen közel időközökben, azonban a nyári időben, midőn legterhesebb a földmíves népnek az adófizetés, megkimélnők azt és a fizetendő összegnek zömét azon időre tennők, midőn termékeit értékesítheti. (Helyeslések.) Fenyvessy Ferencz jegyző (olvassa a Rakovszky István által beadott módosítást) : Az első sorban ezen szavak után „egyenes adó" tétessék: „(a földadót kivéve)". Az első bekezdés után új bekezdés gyanánt vétessék fel a következő szöveg: „A földadó négy egyenlő részletben, február, augusztus, október és november 1-én esedékes és ezen hónap közepén fizetendő". A szakasz további szövegezése változatlanul megmarad. Gr., Szapáry Gyula pénzügyminister: T. ház ! Én több oknál fogva arra kérem a t. házat, méltóztassék Rakovszky képviselő ur módosítvány ával szemben az eredeti javaslatot elfogadni. Először is t. ház, külön adónemként felvenni a földadót az adófizetők által megtartandó határidő tekintetében roppant zavart idézne elő. Méltóztatik tudni, hogy minden egyes adófizető könyvében a földadón kivül egyéb adónemek is foglaltatnak és egyikre nézve más határnapot megállapítani, mint a másikra nézve, ez a könyvelésre igen nagy nehézséggel járna, (ügy van!) De t. ház, magára az adófizetőre nézve az, hogy augusztus elsejétől november elsejéig, tehát 3 hónap alatt 3 részletet fizessen adójából, ez felfogásom szerint a jelenlegi állapotnál sokkal terhesebb volna, (ügy van! jobbfelöl.) Az adózók most már, ha nem is szívesen, de kénytelenségből az ország összes adózói megszokták a mostani terminusokat, tehát ezen szokás ellenére újabb határidőkhöz szoktatni őket, felfogásom szerint nem volna könnyebbség, hanem sok tekintetben teher és nehézség és azért nagyon kérem, méltóztassék az eredeti szöveget megtartani. (Helyeslés jobbfelöl.) Csanády Sándor: T. ház! En a szőnyegen levő kérdést oly fontosnak tartom, hogy azt hiszem, az e kérdés feletti határozatra a házszabályok értelmében legalább 100 tagnak jelenléte szükséges. (Félkiáltások: Vagyunk százan!) Kérem az e kérdés feletti határozatot a holnapi napra halasztani. Elnök: T. ház! Ha szólni kivan valaki a tárgyhoz, azt nézetem szerint igenis megteheti, mert ahhoz nem szükséges száz tag jelenléte ; de abban Csanády képviselő urnak igaza van, hogy ha nem vagyunk százan, akkor nem lehet a kérdést szavazás által eldönteni. Orbán Balázs: T. ház! En a minister urnak azon kijelentésére kívánok észrevételt tenni, mely szerint a jelenleg érvényben lévő határidőket a nép megszokta és hogy annak megváltoztatása talán a népre nézve terhes. Én azt mondom erre 8
