Képviselőházi napló, 1881. XII. kötet • 1883. április 10–május 28.

Ülésnapok - 1881-226

124 225. országos ülés április IC. 1883. figyelmébe a budapesti népgyűlés kérvényét, any­ujával inkább tehetem ezt, miután a t. minister­elnök és belügyminister urnak jelenleg könnyen módjában fog állani e tekintetben akkor mondott nézetét megvalósítani. (Helyeslés a szélső bal­oldalon.) Elnök: Szólásra senki sem lévén feljegyezve, felteszem a kérdést, elfogadja a ház a kérvényi bizottság javaslatát? (Elfogadjuk !) A ház elfogadja és igy a kérvény kiadatik a ministerelnöknek, mint belügyministernek. Duka Ferencz jegyző (olvassa 3826/883. ikt. sz. Szeged szab. kir. város közönségének feliratát, mélyben az ipartörvény némely fogyatkozásaira, annak revízióját kéri). Berzeviczy Albert előadó: E kérvény a házszabályok 175. §-a értelmében bejelentetvén, a ház f. é. 2449. sz. határozatához képest a föld­mivelés-, ipar- és kereskdelemügyi ministernek adatik ki. Elnök: Azt hiszem, kijelenthetem, hogy a ház a kérvényi bizottság javaslatát elfogadja. E szerint a kérvények 29. sorjegyzéke letár­gyalva lévén, következik a napirend további tár­gya: a közgazdasági bizottság jelentésének tárgya­lása, a kikötői illetékekről szóló törvényjavaslat tárgyában. Azt hiszem, a t. ház a jelentést felolvasottnak tekinti s igy az általános vitát megnyitom. Az első szó illeti a bizottság előadóját. Hegedűs Sándor előadói T. ház! Ajeíen­leg érvényben lévő kikötői illetékek öt különböző illetékből állanak és öt különböző módon szabat­nak ki, nevezetesen van tonnailleték, tengerészeti il­leték, segélyalap-illeték, San-Nicollóiilletékés fény­torony-illeték. Már maga az, hogy ennyi különböző illeték alkalmaztatik, mindenesetre a kezelésre ép ugy, mint a kiszabásra nézve hátránynyal bir. Ezen illetékek közül különösen szabálytalannak és úgy­szólván a kiszabásban önkényesnek tekinthető a fénytorony-illeték, mely a mostan szaporodó fény­tornyok arányában szabatván ki, igen természetes, hogy folytonosan nagyobbodó terhet képez a for­galomra nézve. Ennek következtében szüksége állt be annak, hogy a kikötői illetékek egyforma alapra fektettessenek és erre a legtermészetesebb alapot képezi a hajóknak tonnamennyisége. Azon­ban ezen kiszabásnál is tekintettel kell lenni egy körülményre, a mely abban áll, hogy a parthajó­zást végző kisebb hajókra az ujabb forgalmi fej­lődés igen hátrányosnak, sőt mondhatni végzetes­nek bizonyult annyiban, a mennyiben ezek a na­gyobb forgalmat meg nem birván, a kisebb forga­lomból pedig nem keresvén eleget, ezen a téren nemcsak a monarchiában, de általában mindenütt, Európában ép ugy, mint Amerikában nagy vissza­esés tapasztalható. Hogy tehát az állam részéről legalább elhárit­tassék ennek egyik oka, az illetékek kiszabásánál azon kisebb hajókra, a melyek a parthaj'ózást vég­zik, a minek különösen nálunk jelentősége van, te­kintettel kell lenni. Azért a törvényjavaslat az il­letékek kiszabásánál az adómentességet a hajóknak tonnatartalmára nézve megnagyobbította annyiban, a mennyiben 10—15-ről 26-ra emelte. Ez termé­szetesen jelentékeny könny ebbítést képez, tehát az illetékeknek ezen újabb kiszabási modora előnyös­nek mutatkozik. De másfelől előnyösnek mutat­kozik abban is, hogy egyenlő alapra levén fektetve, egyenlő scála alapján történik a rendes viszonyok szerint. Minthogy azonban vannak rakománynyal tisztán egyik kikötőből a másikba menő le- és fel­rakodó hajók, másfelől pedig vannak állandó me­netet végző személyi és teherhajók, melyek nem nemzetközi, hanem csak helyi forgalmat eszközöl­nek, t. i. csak belföldi kikötőket érintenek több­ször ugyanazon útban, ezekre különös tekintettel kellett lenni és kedvezményes illetékeket kellett megszabni. Tehát ugyanazon alapból indul ki az illetékszabás, a mennyiben a tonnatartalmat veszi alapul; azonban egyszei-smind ezen három külön­féle körülményre különböző mértéket alkalmaz. Ha a tonna-illetéknek ily módon felvett mértékét számításba veszszük és összehasonlítjuk ajelenleg érvényben levő illetékkel, azt tapasztaljuk, hogy különösen a kisebb hajókra nézve jelentékeny könny ebbítés foglaltatik az új rendszabályban és csak a 250—400, vagy annál több tonnatartalom­mal biró hajókra vonatkozólag van ebben emelés. Továbbá azon szempontból vizsgálva a törvény­javaslatot, hogy annak minő pénzügyi eredménye van: az eddigi tapasztalatok alapján indulva, azt lehet állítani, hogy abban a jelen eredményekhez képest alig lesz valami változás. Ezen szempont­ból tehát a közgazdasági bizottság, mint egysze­rűbbet és természetesebbet s a forgalomra előnyö­sebbet, t. i. mint pénzügyi tekintetben nem hátrá­nyosabbat elfogadásra ajánlja a törvényjavaslatot, melyet van szerencsém általánosságban a részletes tárgyalás alapjául a t. háznak is elfogadásra aján­lani. (Helyeslés.) Elnök: Szólásra senki sem levén feljegyezve, ha szólani senki sem kivan, kérdem a t. házat, mélíóztatik-e a törvényjavaslatot általánosságban a részletes tárgyalás alapjául elfogadni? (Elfogad­juk!) Azt hiszem, kimondhatom, hogy a törvény­javaslat általánosságban a részletes tárgyalás alap­jául elfogadtatott. Következik a részletes tárgyalás. Tibád Antal jegyző (olvassa a czímet s az 1., 3., 3. §§-kat, melyek észrevétel nélkül elfogadtat­nak, olvassa a 4. §-t). Csanády Sándor: T. ház! Szerintem a most felolvasott 4. §. első sora hiányos s ugy tű­nik fel előttem, mintha idegen, talán német nyelv­ből volna fordítva. És mert a magyar törvény­hozásnak feladata az, hogy a fogalmazást illetőleg'

Next

/
Oldalképek
Tartalom