Képviselőházi napló, 1881. XII. kötet • 1883. április 10–május 28.
Ülésnapok - 1881-226
124 225. országos ülés április IC. 1883. figyelmébe a budapesti népgyűlés kérvényét, anyujával inkább tehetem ezt, miután a t. ministerelnök és belügyminister urnak jelenleg könnyen módjában fog állani e tekintetben akkor mondott nézetét megvalósítani. (Helyeslés a szélső baloldalon.) Elnök: Szólásra senki sem lévén feljegyezve, felteszem a kérdést, elfogadja a ház a kérvényi bizottság javaslatát? (Elfogadjuk !) A ház elfogadja és igy a kérvény kiadatik a ministerelnöknek, mint belügyministernek. Duka Ferencz jegyző (olvassa 3826/883. ikt. sz. Szeged szab. kir. város közönségének feliratát, mélyben az ipartörvény némely fogyatkozásaira, annak revízióját kéri). Berzeviczy Albert előadó: E kérvény a házszabályok 175. §-a értelmében bejelentetvén, a ház f. é. 2449. sz. határozatához képest a földmivelés-, ipar- és kereskdelemügyi ministernek adatik ki. Elnök: Azt hiszem, kijelenthetem, hogy a ház a kérvényi bizottság javaslatát elfogadja. E szerint a kérvények 29. sorjegyzéke letárgyalva lévén, következik a napirend további tárgya: a közgazdasági bizottság jelentésének tárgyalása, a kikötői illetékekről szóló törvényjavaslat tárgyában. Azt hiszem, a t. ház a jelentést felolvasottnak tekinti s igy az általános vitát megnyitom. Az első szó illeti a bizottság előadóját. Hegedűs Sándor előadói T. ház! Ajeíenleg érvényben lévő kikötői illetékek öt különböző illetékből állanak és öt különböző módon szabatnak ki, nevezetesen van tonnailleték, tengerészeti illeték, segélyalap-illeték, San-Nicollóiilletékés fénytorony-illeték. Már maga az, hogy ennyi különböző illeték alkalmaztatik, mindenesetre a kezelésre ép ugy, mint a kiszabásra nézve hátránynyal bir. Ezen illetékek közül különösen szabálytalannak és úgyszólván a kiszabásban önkényesnek tekinthető a fénytorony-illeték, mely a mostan szaporodó fénytornyok arányában szabatván ki, igen természetes, hogy folytonosan nagyobbodó terhet képez a forgalomra nézve. Ennek következtében szüksége állt be annak, hogy a kikötői illetékek egyforma alapra fektettessenek és erre a legtermészetesebb alapot képezi a hajóknak tonnamennyisége. Azonban ezen kiszabásnál is tekintettel kell lenni egy körülményre, a mely abban áll, hogy a parthajózást végző kisebb hajókra az ujabb forgalmi fejlődés igen hátrányosnak, sőt mondhatni végzetesnek bizonyult annyiban, a mennyiben ezek a nagyobb forgalmat meg nem birván, a kisebb forgalomból pedig nem keresvén eleget, ezen a téren nemcsak a monarchiában, de általában mindenütt, Európában ép ugy, mint Amerikában nagy visszaesés tapasztalható. Hogy tehát az állam részéről legalább elhárittassék ennek egyik oka, az illetékek kiszabásánál azon kisebb hajókra, a melyek a parthaj'ózást végzik, a minek különösen nálunk jelentősége van, tekintettel kell lenni. Azért a törvényjavaslat az illetékek kiszabásánál az adómentességet a hajóknak tonnatartalmára nézve megnagyobbította annyiban, a mennyiben 10—15-ről 26-ra emelte. Ez természetesen jelentékeny könny ebbítést képez, tehát az illetékeknek ezen újabb kiszabási modora előnyösnek mutatkozik. De másfelől előnyösnek mutatkozik abban is, hogy egyenlő alapra levén fektetve, egyenlő scála alapján történik a rendes viszonyok szerint. Minthogy azonban vannak rakománynyal tisztán egyik kikötőből a másikba menő le- és felrakodó hajók, másfelől pedig vannak állandó menetet végző személyi és teherhajók, melyek nem nemzetközi, hanem csak helyi forgalmat eszközölnek, t. i. csak belföldi kikötőket érintenek többször ugyanazon útban, ezekre különös tekintettel kellett lenni és kedvezményes illetékeket kellett megszabni. Tehát ugyanazon alapból indul ki az illetékszabás, a mennyiben a tonnatartalmat veszi alapul; azonban egyszei-smind ezen három különféle körülményre különböző mértéket alkalmaz. Ha a tonna-illetéknek ily módon felvett mértékét számításba veszszük és összehasonlítjuk ajelenleg érvényben levő illetékkel, azt tapasztaljuk, hogy különösen a kisebb hajókra nézve jelentékeny könny ebbítés foglaltatik az új rendszabályban és csak a 250—400, vagy annál több tonnatartalommal biró hajókra vonatkozólag van ebben emelés. Továbbá azon szempontból vizsgálva a törvényjavaslatot, hogy annak minő pénzügyi eredménye van: az eddigi tapasztalatok alapján indulva, azt lehet állítani, hogy abban a jelen eredményekhez képest alig lesz valami változás. Ezen szempontból tehát a közgazdasági bizottság, mint egyszerűbbet és természetesebbet s a forgalomra előnyösebbet, t. i. mint pénzügyi tekintetben nem hátrányosabbat elfogadásra ajánlja a törvényjavaslatot, melyet van szerencsém általánosságban a részletes tárgyalás alapjául a t. háznak is elfogadásra ajánlani. (Helyeslés.) Elnök: Szólásra senki sem levén feljegyezve, ha szólani senki sem kivan, kérdem a t. házat, mélíóztatik-e a törvényjavaslatot általánosságban a részletes tárgyalás alapjául elfogadni? (Elfogadjuk!) Azt hiszem, kimondhatom, hogy a törvényjavaslat általánosságban a részletes tárgyalás alapjául elfogadtatott. Következik a részletes tárgyalás. Tibád Antal jegyző (olvassa a czímet s az 1., 3., 3. §§-kat, melyek észrevétel nélkül elfogadtatnak, olvassa a 4. §-t). Csanády Sándor: T. ház! Szerintem a most felolvasott 4. §. első sora hiányos s ugy tűnik fel előttem, mintha idegen, talán német nyelvből volna fordítva. És mert a magyar törvényhozásnak feladata az, hogy a fogalmazást illetőleg'
