Képviselőházi napló, 1881. XII. kötet • 1883. április 10–május 28.
Ülésnapok - 1881-226
226. országos fiiig április 16. 1883. 131 Az 57° adó különben a 35. §. szerint engedélyeztetvén, a hitközségek igen természetesen, de mindig a ii-ik §-ra támaszkodva, nem vetnek ki több adót, hanem az 5°A-ot veszik. Nem akarják azt tenni már azért sem, nehogy az lássék, mintha ők híveiket magasabb adóval akarnák megadóztatni, mint az állami, vagy községi iskola. Igen nagy súlyt helyeznek itt, ngy látszik arra, hogy a 11. §-ban ez áll: „az eddigi szokás szerint". Már most azt kérdem én: mit tesznek ezen szavak ? Eddigi szokás szerint, vagyis ugy, a hogy eddig az egyházközségek az adót kivetni szokták; de semmi esetre nem jelentheti azt, hogy épen csak annyit, épen csak azt, a mit 68 előtt is kivetettek. Hiszen csak a 11. §-t méltóztassék megismerni, micsoda követeléseket formál az a hitfelekezetek iránt? Mindenesetre az 1868:XXXVIH. t.-cz. a népnevelést igen fejlesztette s előre vitte; azonban ha nem adjuk meg a módot, hogy a fejlődés tovább is tarthasson, akkor visszaesést fogunk tapasztalni. Én, t. ház, most is azon az állásponton vagyok, hogy midőn majd az állam oly helyzetben lesz, hogy mindenütt saját iskolát állíthat fel, akkor ám tessék; meg vagyok győződve, hogy el fog következni az idő, mikor a felekezeteknek meg fogja nehezíteni, hogy iskoláikat fentartsák. De addig, mig az állam ebben a helyzetben nincs, a felekezeteknek ezt megnehezíteni semmi esetre tanácsos nem lesz. Arra, hogy iskoláinkat fejleszthessük, jó tantervek, jó taneszközök, jó tanszerek szükségesek; ha megvonják tőlünk a lehetőséget ezek Beszerzésére: akkor iskoláink fejlődni nem fognak. Különbséget méltóztatott tenni a közt is, hogy valaki pusztai birtokos-e vagy nem. A pusztai birtokosokról a 37. §. szól, mely egyenesen kimondja, hogy a pusztai birtokosok kötelesek hozzájárulni a községi iskola fentartásához. Már most vájjon az egyházi képviselet nincs-e jogosítva kimondani, hogy a törvény szerint községi iskola lenne s miután ahhoz hozzájárulni kötelesek, járuljanak hozzá ahhoz? Én arra, hogy ne járuljanak hozzá, egyéb okot nem látok, mint hogy az iskolának hasznát nem veszik. De vájjon azon nagybirtokosok, kik benn laknak a községben, veszik-e az iskolának közvetlen hasznát a maguk személyére nézve? Nem. Gyermekeiket nem járatják oda, legfeljebb azt mondhatni, hogy a cselédek gyermekeire nézve veszik igénybe, de ez épen ugy áll a pusztai lakosokra nézve, a kiknek szintén vannak cselédjeik. Ha valaki személyesen nem veszi hasznát az iskolának, de fizetni köteles, akkor mindenesetre a pusztai birtokos az. De másrészről is kell tekinteni a dolgot. Ha tÉPVH. HAPLÓ 1881—84. XII. KÖTET. ez nem forogna is fenn, a pusztai birtokosnak anyagi és szellemi haszna, hogy a népnevelés előre haladjon. Már pedig a népnevelést kellő pénzbeli eszközök nélkül előre vinni nem lehet. Én tehát a kérvényi bizottság véleményének utóbbi részét elfogadom, azonban az előzményeket nem fogadhatom el. Bátorkodom ennélfogva ellenjavaslatot tenni, mely igy szól: „A képviselőház az 1868: XXXVHI. t.-cz. magyarázatát szükségesnek nem tartja, miről a kérvényezők értesíttetnek. Fenyvessy Ferencz jegyző (olvassa Vidovich György javaslatát). Hegedűs László: T. ház! Én az 1868-iki népiskolai törvényt a kérdés alatti tárgyra nézve igen világosnak és határozottnak látom, (Ugy van ! a szélső baloldalon) ugy, hogy nincs szükség arra, hogy az más törvény által magyaráztassék. E törvény világosan azt mondja, hogy felekezeti iskola költségeihez azok tartoznak járulni, kik azon felekezethez tartoznak és azon arányban és módon, a mint az azon hitfelekezetnél meg van határozva, vagy szokásban van, vagy az egyház elöljárósága által jövendőre megállapíttatik. De mindenesetre ezen hozzájárulás egyenesen személyes természetű és még ott is, a hol — mint sok helyen történt — kimondta az egyház Önként, hogy ki-ki birtokaránylag járuljon a felekezeti iskola költségeinek fedezéséhez, még itt is ezen személyes tartozásnak ez csak kulcsul szolgál. Ha valaki pl. a protestáns egyház kebelében azt mondaná, hogy nem tartozom ezen iskola költségeinek fedezéséhez többel járulni, mint az 5°/ 0-os adóval, a felekezeti iskolák nagy része, legalább ezen egyházban, megszűnnék, mert egyesek sokkal többet fizetnek. (Igás!) De azt sem szabad figyelmen kivül hagyni — és a kérdés ezen fordul meg — hogy ki-ki csak azon felekezeti iskola költségeinek fedezéséhez tartozik járulni, melyhez tartozik, a hol lakik. Vannak azonban esetek, hol egyes kegyes hivek más helyeken is, a hol birtokuk van, elvállalják úgy az egyházi, mint az iskolai költségek fedezését. Természetesen, ha ezt elvállalták, az rájuk nézve kötelező erővel bír. Pártolom a kérvényi bizottság javaslatát. (Helyeslés.) Elnök: Szólásra senki sincs feljegyezve; hogy ha tehát szólani senki sem kivan, következik a szavazás. Szavazás előtt szó illeti még a bizottság előadóját. Berzeviczy Albert, a kérvényi bizottság előadója: Tisztelt ház! Egész röviden óhajtok nyilatkozni. Vidovich képviselő ur felszólalásában kifogásolta a kérvényi bizottság határozati javaslatát, valamint az én indokoló szavaimat annyiban, a mennyiben én elismervén, hogy a minister ur eltérőleg itélt két esetben, a 16
