Képviselőházi napló, 1881. XII. kötet • 1883. április 10–május 28.
Ülésnapok - 1881-226
228. országos fiiig április 16. 1883. 117 gés; mert az valóban nagy hordcrővel bir az adófizetőkre nézve. (TJgy van!) Tény az, hogy a békés-csabai római kath. egyház hivei közzé tartozó némely birtokosok a felekezeti iskolára fizetendő adót egyes esetekben megtagadták; tény, hogy ezen felmerült esetben az elsőfokú hatóság Ítéletének megváltoztatásával a a vallás- és közoktatásügyi kormány két ellenkező határozatot hozott, a mi az illető egyházfelekezeti tagokra nézve igen rósz benyomással volt. Az igen t. előadó ur előadta, hogy a fennálló törvények értelmében az oly pusztai birtokosok, a kik a hitközségnek nem tagjai, de birtokaik azon hitközség határához tartoznak, azért nem kötelesek adót fizetni, mert erre régebben nem voltak kötelezve. Én azt hiszem t. ház, hogy itt azon kérdés eldöntésétől függ minden, vájjon az iskolai adó személyi, vagy birtokadó-e? Mert ha birtokadó, azt hiszem, hogy az alól senkit sem lehet felmenteni, ha pedig csak személyadó, akkor helyeslem azt, a mit az előadó ur mondott. De én az 1868: XXXVIII. t.-ez. 11. §-ából ezt nem tudom kiolvasni, mert ott csak az van, hogy a „hitfelekezetek mindazon községekben, hol birtokaik léteznek, saját erejükből tartanak fenn nyilvános tanintézeteket, az ily iskolák fentartására birtokaik után járó hozzájárulást a hiveka saját képviselőik által meghatározandó módon és arányban, a mint eddig szokásban volt, igénybe vehetik. Én, t. ház, a törvénynek e következő szavaira fektetem a fősúlyt, hogy a hozzájárulást a hivek saját képviselőik által meghatározandó módon és arányban az eddigi szokás szerint igényelhetik. Békés-Csabán, a mint értesülve vagyok, a róm. kath. íelekezet képviselői a következő módon vetették ki az adót s megfizették mindazon birtokosok, kiknek földjeik azon határban vannak, csakis két-három eset fordult elő, hol azt épen a leggazdagabbak megtagadták. Ennek következtében a csabai r. kath. iskolaszék, mihelyt a vallás- és közoktatásügyi ministerhez fellebbezett, két hasonló esetben ellenkező határozatot kapott, a képviselőházhoz fordult a törvény magyarázata iránt. A kérvény tartalma szerint azt kívánja az illető iskolaszék, hogy a képviselőház, mint törvényhozó testület, magyarázza meg, miként kell az 1868-iki XXXVIII. t.-cz. 11. §-át a 35. és 36. §-al összefüggésben értelmezni ? Én ezen utóbbi két §-t nem tartom magyarázandónak, mert azok tisztán csak községi közös iskolákról szólanak. Kívánja továbbá, mondja ki a ház egy szermindenkorra, vájjon az elemi iskolák fentartására az egyenes állainadó utáni 5°/o csak a községi közös iskolákra fizetendő-e? vagy pedig oly helyen is, hol, mint Csabán, közös iskola nincs, a felekezeti iskola javára is szedendő ezen adó. Végre kérik azt is, mondja ki a képviselőház, hogy az illető község határában földbirtokkal birok, de ott nem lakó birtokosok tartoznak e pusztai birtokaik után hozzájárulni az iskola fentartásához ? Én azt látom, hogy a kérvényi bizottság épen e kérdésekre nem válaszolt, vagyis nem döntötte el egyenesen a kérdést, hogy miképen kelleljárni, csak azt mondja, hogy a minister eddigi eljárása helyes. De melyik eljárása? Az-e, mely által az illetőket elmarasztalta, vagy az, mely által felmentette? Én, t. ház, nem vagyok megnyugtatva ilyen általános felelet által, mert félreértésekre fog alkalmat adni a községeknél. Attól tartok, hogy a felekezet birtokosai, mihelyt látják, hogy csak ott kell fizetniük az islcolai adót, hol azt eddig egyesek elismerték, máskülönben pedig nem; könnyen megteszik, hogy ezután azok sem fognak fizetni, a kik eddig fizették. Már pedig ez nem volna helyes, mert a törvény azért törvény, hogy mindenkire egyformán alkalmaztassék és hogy a teherviselés alól senki el ne vonhassa magát. Kérem tehát a t. házat, méltóztassék ezen ügyet kiváló figyelmére méltatni és a kérelmezők szellemében egyszer-mindenkorra eldönteni. Göndöcs Benedek:! 1 , ház! (Halljuk! Halljuk!) A népiskolák fentartásáról szóló 1868-iki, XXXVIII. t.-cz. 11. §-a megengedi, hogy saját erejükből iskolát állíthatnak a hitfelekezetek s annak fentartására saját felekezetüket megadóztathatják. Erre nézve épen most a kérvényi bizottság előadója azt jelezte, hogy ezt lehet értelmezni a községi közös iskolákra. Tagadom uraim, mert Békésmegyében nincs községi iskola, tehát ne is legyen iskola ennek következtében ? A consequentia más nem lehet. Egész Békésmegyében egyetlen egy községi iskola sincs, minden iskolát a felekezetek tartanak fenn. Ha most a kérvényi bizottság nézetét méltóztatik a t. ház elfogadni, akkor azt mondja ki a t. ház, hogy jövőre az iskola fentartására ne fizessenek a hivek egy krajczárt se. Ha a t. ház igazságos akar lenni, nem lehet azt mondani, hogy egyedül a közös iskolákra kivetett 5°/o-ot kötelesek fizetni, a felekezeti iskolákra pedig ne adjanak egy krajczárt sem. Az élet mindennek tanítómestere s én a gyakorlati életre hivatkozom. Hogy magyarázták ezen törvényt, melyről Zsilinszky képviselőtársam is nyilvánította, hogy ő mint képviselő maga is kétségben van annak valóságos értelme felől? A dolog egyszerű és tisztán áll. , Agyakorlat az volt egész Békésmegyében. Én magam is egy hitközség elnöke voltam; kiszámítottuk, hogy az iskola fentartására mennyi szükséges. Kiderült, hogy 8—10 ezer frt kell. Mikor ez tisztában volt, akkor megtekintette a község az adóhivatalnál, hogy kik a hitközség tagjai és mennyi adót fizetnek s ennek alapján az adóforint után két, három, négy krajczár vettetett ki s ezt a legszegényebb is szívesen megfizette. Ha már most ugy magyaráztatnék e törvény, hogy a nagyobb, a
