Képviselőházi napló, 1881. XII. kötet • 1883. április 10–május 28.

Ülésnapok - 1881-225

104 225. országos ülés április 14. 1883. lenti az egyházi ügyekben való összeköttetésnek megjelölése. Ez volt czélja a javaslatnak és ha ily módon interpraetáltatik ez a kifejezés, akkor azt gondolom, teljesen elenyészik azon rémlátások leg­nagyobb része, melyet egy előttem szólott képviselő ur mondott s ily felfogásra a szerkezetből semmi ürügyet sem lehet meríteni. Ezért indítványozom először, hogy a 71. §. utolsó mondata tétessék második alineának, azaz, az első alinea után jönne ez az alinea, a következő javított szerkezetben: „Ezen határozatok által a hazai törvényesen bevett és oktatással foglalkozó római kath. szer­zetesrendeknek egyházi szervezetéből folyó és csakis egyházi ügyekre vonatkozó összeköttetései nem érintetnek." (Élénk helyeslés.) Ajánlom ezt a t. háznak elfogadásra. (Élénk helyeslés.) Fenyvessy Ferencz jegyző (olvassa Szi­lágyi Dezső módosítványát). Trefort Ágoston, vallás- és közoktatás­ügyi minister: T. képviselőház! (Halljuk!) Kétséget sem szenved, hogy a 71. §. utolsó pas­susa nem volt helyesen formulázva; ha ugy lett volna formulázva, a mint most Szilágyi Dezső t. képviselő ur javasolja, bár azt hiszem, hogy Wolff képviselő ur mindenesetre ugy nyilatkozott volna, a mint nyilatkozott, (Tetszés és derültség) ta­lán nem szolgáltatott volna ürügyet arra, hogy oly dolgokat mondjon el, a milyent ember, a kinek egészséges, ép érzékei vannak, nem is mondhat. (Élénk helyeslés és tetszés.)De miután már felszólal­tam, felkérem őt, hogy adja be nekem írásban azon szerzetes iskolák jegyzékét, melyek Romából subventiót kapnak. Egyébiránt ki kell nyilatkoztatnom, hogy re­ménylem, talán még megérem a napot, midőn a szász iskolákról azt lehet mondani, hogy oly jeles magyar hazafiakat fognak nevelni, minőket a ma­gyar szerzetes iskolák folyvást nevelnek. (Élénk helyeslés.) Kérem a t. házat, méltóztassék Szilágyi Dezső tisztelt képviselő ur módosítványát el­fogadni. Ivánka Imre: T. ház! (Halljuk!) Csak egy rövid megjegyzésre szorítkozom. Felszólalásom czélja oda hatni, nehogy félreértés támadjon az országon belől és kivül ezen szakasz értelme felett, a mi az itt hangoztatott szántszándékos félremagya­rázás mellett könnyen megtörténhetne. Á ki Wolff képviselő ur beszédét hallgatta és nem ismeri a valót, azt kellett feltételeznie, hogy itt minden segélyezés a külföldi társulatok és egy­házak részéről egyszerre betiltatnék esnem tudom, mi minden akadály gördittetnék eléje. Pedig épen Wolff képviselő urnak kell jól tudni, hogy a szász földön létezik a Gusztáv Adolf-egyletnek — a medgyesi — egy ágazata és senkinek sem jutott eszébe sem a kormány részéről, sem a magyar törvényhozásban ebben gáncsot találni, hanem mű­ködése, a mely nyilvánosan történt, mindig szabad volt és szabad lesz ezentúl is. Egy eset volt igenis, mikor — a régi pátens idejében— felszólalás tör­tént a Gusztáv-egylet működése iránt, de akkor sem a kormány részéről, hanem a magyar ágostai egyház kebeléből indult ki a tiltakozás. Történt ugyanis, hogy a pozsonyi iskola segélyezését azon feltétel alatt ígérték, ha a pátenst az egyház el­fogadja és a német tannyelvet hozza be. Ezt a po­zsonyi egyház visszautasította, mert ily feltételek­hez kötni adományt nem szabad és nem lehet (He­lyeslés) és ezt fejezi ki a jelenleg tárgyalt szakasz s a Gusztáv Adolf-egylet már évek óta a szükséget szenvedő protestáns egyházaknak nyújtandó segé­lyezést semminemű feltételhez nem köti. (Helyes­lés jobbfelöl.) Elnök: Szólásra senki sem lévén feljegyezve, következik a szavazás. A régi 71., most 72. §-hoz Szilágyi képviselő ur adott be egy módosítást, mely szerint a második bekezdésnek végső pontja el­maradván, a helyett annak elejére egy általa javas­latba hozott szöveg tétetnék. Az első bekezdés nem támadtatván meg, azt hiszem, kijelenthetem, hogy az elfogadtatik. A második bekezdésre nézve az első kérdés az lesz, elfogadja-e a ház a második bekezdést a bizottság szövegezése szerint, szemben Szilágyi képviselő ur módosításával? Ha ez nem fogadtatik el, akkor felteszem a kérdést, hogy elfogadja-e a ház a szöveget Szilágyi képviselő ur módosításával'? Mielőtt azonban a kérdést feltenném, méltóztassa­nak még egyszer Szilágyi képviselő ur módosítá­sát meghallgatni. Fenyvessy Ferencz jegyző (olvassa). Elnök: Kérdem a t. házat, elfogadja-e-a 72. §. második bekezdését eredeti szerkezetében válto­zatlanul, igen vagy nem ? (Nem!) Azt hiszem, ki­jelenthetem, hogy az nem fogadtatik el. Kérdem tehát, elfogadja-e a ház a második bekezdést Szilágyi képviselő ur módosításával ak ként, hogy az általa kijelölt mondat a bekezdés elejére jöjjön, igen vagy nem? (Igen!) Azt hiszem, kijelenthetem, hogy e bekezdés Szilágyi Dezső képviselő ur módosítványa szerint fogadtatott el. Szilágyi Dezső: Arra vagyok bátor a t. el­nök urat kérni, méltóztassék indítványomnak azon második részét is feltenni a szavazásra, hogy ezen utolsó bekezdés, a mint felolvastatott, másodiknak vétessék fel. (Felkiáltások: Ugy tétetett fel!) Elnök: Ugy tettem fel a kérdést, hogy az eredetiben a végén levő szöveg most az ele­jérejön. Következik a 72., most 73. §. Rakovszky István jegyző (olvassa a 72. §4). Dobránszky Péter: Itt azon kifejezés fog­laltatik, hogy a vallás- és közoktatásügyi minister

Next

/
Oldalképek
Tartalom