Képviselőházi napló, 1881. XII. kötet • 1883. április 10–május 28.

Ülésnapok - 1881-225

96 225. országos ülés április 14. 1888. fejezést ad Győry t. képviselő ur módositványa, kérem a t. házat, méltóztassék azt elfogadni. (He­lyeslés.) Elnök: Ha senki nem kivan szólani, követ­kezik a szavazás. A régi 70., most 71. §-hoz Győry Elek képviselő ur egy módosítványt adott be. Fenyvessy Ferencz jegyző (olvassa Győry Elek módosííványát). Elnök: Kérdem a t. házat, elfogadja-e vál­tozatlanul az eredeti szöveget? (Nem!) Azt hiszem, kijelenthetem, hogy a t. ház Győry Elek ur módositványát elfogadta. Rakovszky István jegyző (olvassa a régi 71., most 72. §-t). Wolff Károly: T. ház! A 71. §- az állam területi felsőségének legmerevebb elvéből indul ki. Egy fontos kivételtől eltekintve, ezen szakasz nemcsak a külföldieket s a külföldön székelő tes­tületeket vagy ezeknek az országban levő elága­zásait középiskolák felállításától és fentartásától elzárja és nemcsak minden külföldi tényezőnek befolyását az országban levő középiskolák vezeté­sére rekeszti ki, hanem az országban levő feleke­zeteknek is teljesen megtiltja a külföldi államok, uralkodók vagy kormányok általi anyagi gyámo­lítást és a külföldi egyletek és egyesek általi anyagi gyámolításnak is csak feltételesen ad helyet, A 71. §. helyes dolgokat helytelenekkel téveszt össze. Helyes és magától érthető azon in­tézkedés, hogy külföldi tényezők Magyarország közoktatására, tehát az itt levő középiskolák ve­zetésére semmiféle befolyást ne gyakorolhassanak, de csakis ez az egyetlen helyes intézkedése az egész szakasznak. E szakasznak többi intézkedései a modern európai közjognak és az európai államok internationalis művelődési viszonyainak fóruma előtt nem igazolhatók. Minden egyes állam törek­szik az ő individualitásának érvényre juttatására; de az egyes állam exelusiv souverainitása találja már a határt ott, hol az európai államok szellemi és gazdasági közéletének ellenállhatlan hatalma az egyes állam souverainitásának korlátoltatását követeli és tényleg erőlteti is. A 71. §. túlhajtja az egyes államnak souve­rainitását s annak érvényesülését. Magyarországot chinai fallal veszik körül a czélból, hogy a vallás­nak és ennek az emberiség terén való nyilvánu­lásának terén az európai közművelődés és az európai államok közösségéből zárhassa ki. Mert az a tilalom, hogy az országban lévő felekezetek külföldi államoktól és ezeknek uralkodóitól, kor­mányaitól anyagi gyámolítást sem kérhessenek, sem el nem fogadhatnak, nem egyéb mint Magyar­országnak visszaesése az európai közösségtől a sülyedésbe. Ezen szűkkeblűség Magyarországon egészen új, mert eddig nemcsak a felekezetek kül­földi államoktól, vagy azoknak uralkodóitól, a protestánsok ép ugy protestánsoktól, mint a katho­likusok a katholikus államok és uralkodóiktól anyagi gyámolítást akadálytalanul fogadtak el, hanem az országban némi iskolák is, pl. a kés­márki evangelicus iskola a Hohenzollernek által lettek gyámolítva, úgyszintén az unitáriusok an­golországi és amerikai hittestvéreiktől dúsan let­tek segélyezve. De ebben a segélyezésben s ennek elfogadásában eddig senki a magyar állam souve­rainitása megsértését nem látta. Most már pedig az országban lévő felekezetek egyik része, t. i. a két protestáns felekezet, az állami területi felsőbb­ség békóiba kerül és az európai közösségből ki­záratik, mig a felekezetek másik része, t. i. a ró­mai katholikus egyház, vagy legalább annak fon­tos tagjai, t. i. a szerzetes rendek, a katholikus államok kapcsában benn maradnak; szóval, Ma­gyarország az ő protestánsaival az európai államok közösségéből kilép, azonban az ő katholikusaival, illetőleg szerzetes rendéivel, a katholikus államok szűkebb sorába lép be és a katholikus államok ligájának alkotását initiálja. Ez általánosságban a helyzet azon változta­tása, melyet a 71. §. inaugurál. Ha már a területi felsőbbség elve, teljes merevségében a vallás és mívelődési közösségen alapuló, a magyar és nem magyar állampolgárok közt fennálló viszonyokra alkalmaztatik, ezen elv miért nem érvényesül oly téren is, hol a külföldtől való függés a magyar állam individualitása és fennállására nézve valóban veszélylyel jár? A pénzügyet és különösen az államkölcsön­ügyet értem. A magyar aranyjáradék miért a kütföldön, a nagy európai pénzpiaczokon, London­ban, Parisban, Berlinben, Frankfurtban és Bécs­ben helyeztetik el ? A külföldi tőkekirályoknak és tőkepénzeseknek nagy járadéka miért lesz fek­tetve azon magyar polgároknak adóképességére, kik véres verejtékeikkel a külföldi hitelezők szá­mára a kamatokat fizetik s ezt a terhet nehezebben bírják el, mint a jobbágyok a jobbágyság idejé­ben s e teher alatt majdnem teljesen össze­rogynak ? A külföldi hitelezőknek érdeklődése Magyar­ország iránt csupán a kamatok pontos és teljes befizetésére szorítkozik. Hogy mi módon szerez­tetnek be ezen kamatok, akár pl. Temesmegyében kétszáz végrehajtó segélyével, akár a nélkül — hány tönkrement adófizető magyar polgár vagyona árvereztetett volt el, hány sikkasztást jegyeznek fel a hírlapok ujdonsági rovatai, vájjon a magyar kormány feje Tisza, Schmerling vagy Ignatieff, mindezt* a külföldi hitelezők nem keresik, csak a járadék, csak a kamatok legyenek pontosan fizetve. Hát miért tűrik meg önök ezt a függési vi­szonyt és miért perhorrescálják annyira azt, hogy külföldi körök is a magyar államra nem káros

Next

/
Oldalképek
Tartalom