Képviselőházi napló, 1881. XI. kötet • 1883. márczius 9–április 9.

Ülésnapok - 1881-205

74idő, midőn az 1848-iki törvényhozás szerint Magyarország minden iskolájának kiadásai az ország közjövedelméből fedeztetnek. Tehették volna ezt, miért nem tették és most mit tesznek? Azt, hogy a mellett a szégyenletes kicsiny mértékbeni hozzájárulás mellett az ország eulturális ezéljaihoz, azoknak az egyszerű, szegény felekezeteknek mennek neki, melyek igazán nagy megerőltetéssel és véghetetlen nagy erkölcsi és anyagi áldozatokkal tartották fenn századokon át a magyar culturát, — és azt mondják: nem szabad ezt többet neked tenni, de azért mi, magyar állam, elveszszük tőletek a pénzt és ti tartoztok nekünk iskolát tartani. Önök azt mondják, hogy erre szükség van; ezt szükségessé teszi az egalisatio. Köszönöm az ilyen egalizálást. Volt egy okos ember, Proerustes, ki egy ágyat csináltatott és a többi közt azt találta ki, hogy ha bele fektette az embert és ez hosszabb volt mint az ágy, hát egalizálta, vagy a fejéből levágta, a mivel hosszabb volt az ágynál, vagy a lábából. Hát ez az önök egalisátiója. Egalizáljanak ugy, hogy legyen minden vallásfelekezet egy ember és csináljanak olyan ágyat, hogy mindenki beleférjen és jól érezze magát benne, csináltassanak nagyobb ágyat, mert különben az önök ágyának nem veszszük hasznát. (Helyeslés a szélső halon.) T. ház! Még valamit kell mondanom, mert minden áron szeretném indokolni azt, hogy miért nem követhetem azon férfiakat, a kik ezen törvényjavaslatot készek elfogadni. Azt mondják, hogy miért nem helyezünk mi bizalmat a kormányba? Többek közt maga Tisza Kálmán ministerelnök ur kérdezi, hogy van-e nekünk jogunk félni az alkotmányos magyar kormány szemei előtt? Erre is nyíltan megfelelek. (Bálijuk!) Bizalmunk nincs a kormány iránt és igenis van okunk félni tőle. Én inkább csodálkozom azon, hogy a magyar kormány jogosítva gondolja magát általában az egész nemzettől bizalmat követelni, a bizalomra hivatkozik. Bocsánatot kérek, ennek a kormánynak, a mely kormány, a mióta helyét elfoglalta, soha szavát meg nem tartotta, ennek a kormánynak, a mely a kormányszékek elfoglalása után tett ünnepélyes és nagy igéretét soha be nem váltotta, pedig az volt fennállásának létjoga, inert amaz Ígérete és vállalkozása által sikerült neki egy nála állását és hivatását bizonyára komolyabban felfogni biró kormányt kiszorítani helyéből, azt a kormányt bizalommá] nem követhetjük. A mely kormánynak csak ennél a törvénj'j avaslatnál is olyan kétszínű szerepe van, mint a ministerelnök urnak van ezen kérdésben, azt én —legalább a magam részéről — követni nem fogom. Itt olvasom a lapokban, hogy különös véletlenség, de nem jelentéktelen momentum, hogy az iskolai törvényjavaslat épen a euriai bíráskodásról szóló törvényjavaslat után közvetirreghw 11 lSSl lenül vétetik fel. Mindkettő a múltból származó kötelezettség és mindkettő a szabadság garantiáinak jelszava által mérlegeltetik. Az elsőt Tisza Kálmán követelte, mint a kissebbség vezére és a Deákpárt deferált a követelésnek. Ugyanakkor az ellenzék padjairól a középiskolai törvényjavaslatot ő ellenezte — melyet én nem olvastam, de azt hiszem, nem volt ennél gyarlóbb — és most, mikor az általa követelt euriai bíráskodásról szóló törvényjavaslatot ő nyújtja be, nem ellenzi, hogy az saját pártjában ntegbuktattassék; ezt a törvényjavaslatot pedig, melyet akkor ellenzett, maga akarja keresztül vinni. A hol az inconsequentiának ily rendkívül praegnansés élesen szembeszökő adatai mutatják, hogy a kormánynak és a kormányférfiaknak ide-oda kapkodása nem más, mint egy általuk felhasznált kicsinyes eszköz az azon helyen tovább megmaradhatásra, mint a hatalomhoz való ragaszkodás igen kicsinyes és elitélésre méltó eszköze, ily nagy kérdésekben nem illeti őt meg, hogy hozzánk azt a felhívást intézze, hogy viseltessünk iránta bizalommal. Még Grünwald képviselő urnak kívánok pár szóval válaszolni azon állítására, melvet legközelebbi felszólalásában tett s a melyben azt mondja: „Az az álláspont, a melyet én elfoglalok, a mely a nemzeti és állami álláspont, oly lényegesen különbözik azoknak az álláspontjától, a kik felekezeti szempontból tárgyalják ezt a kérdést, hogy egymást meg nem érthetjük, ezen a két alapon állva, egymást nem capacitálhatjuk. A kölcsönös capacitálás lélektani lehetetlenség". Továbbá ezt mondja: ,.A kiben az az erős, egészséges nemzeti ösztön nincs meg, a mely megérti, mi veszélyezteti a nemzet érdekét és mire van egy nemzetnek szüksége, hogy érdekeit megvédje, a kiben ez az érzék nincs meg: azt a legfényesebb érveléssel sem lehet capacitálni". Természetes dolog, hogy miután Grünwald Béla t. képviselő ur mondja ezt, nekem is le kell mondanom arról a reményről, hogy én őt capacitáljam. Azon nemzeti és állami álláspont, a melyet ő elfoglal, akkor lesz helyén, ha lesz állam, de addig, a míg nincs állam, a inig ez csak hitvány másolása és színjátéka az államiságnak, mert az államiság igaz és valódi attribútumaival nem bir, mert maga felett rendelkeznie nem lehet, a mi nélkül én államot nem képzelek, addig bocsásson meg Grünwald Béla t. képviselő ur, bármennyire meghajlok fényes tehetsége előtt, mindaz, a mit előttem igen ékes és nagy phrázisokban mond el, előttem semmi más, mint szép ábránd, melynek realitása nincs. Először tegye le a fundamentumát az államnak és azután rendezze az államot, ez a logieailag helyes egymásután. (Helyeslés a szélső balon.) A mi azt illeti, hogy a kiben az egészséges nemzeti ösztön nincs meg, mely megérzi, hogy mi 206. »rszár*>§ ülés