Képviselőházi napló, 1881. XI. kötet • 1883. márczius 9–április 9.

Ülésnapok - 1881-205

205. erszágoä ülés raarcxius 12. 1SS5. 69 egységét bizonyos okszerű fokig. A porosz intézkedés ugyanis lényegileg már is majdnem egyesíti a két középiskolát. Azt szabja meg ugyanis, hogy több latin kell a reáliskolának, több mathematica és természettudományok kellenek a gymnasiumnak, a görögnek pedig minél kevesebb helyet szorít ; mert hogy a göröggel hogyan bánik el a porosz Circularverfügung, a porosz cultusministeriuin intézkedése, arra nézve szabad legyen egy idézetet felolvasnom ezen „Circularverfügung'-ból: „Die entscheidende Anderung liegt darin, dass aus Quarta (bezw. aus dem Ostercötus der Quarta) der griechische Unterricht beseitigt Avird und die dadurch verfügbar werdendcn Lehrstunden zur Einführung des naturgesehichtlichen und zur Bestärkung des französichen und des mathematischen Unterrichtes verwendet werden." E szerint a Circularverfügung, mint mondám, a gymnasiumnak ád több mathematicát és több természettudományt, de kevesebb görögöt, a reáliskolának pedig ád több latint. Közel hozni a két iskolát, szellemében, ezéljában, eszközeiben, megalkotni lényegben az iskola egységét. Ez a nagy ezélja a porosz „Verfügungnak* t. ház, ezzel azt akartam kimutatni, a mit állítottam, hogy igenis létezik már is bizonyos fokig egységes középiskola és tény az, hogy az iskola egysége a törvényhozásoknak általános törekvése, általános törekvés, t. i., hogy legyen egység bizoiryos fokig a középiskolában, a meddig az okszerű. Ha ezt bizonyítottam és azt hiszem, hogy számba vehető érvekkel bizonyítottam, igen könnyen lehetne válaszolni azon másik állításra, mely szerint nemcsak hogy nem létezik egységes középiskola, de nem is lehetséges. Kimutattam, hogy lehetséges, mert tényleg létezik és erre e szerint tovább refiectálnom nem is volna szükséges ; a,zonban bátorkodom emlékeztetni (

azokat, kik velem egyet nem értenek, hogy az eredeti középiskola már magában egységes iskola volt. A reáliskoláknak mai álláspontjukra való fejlődése tulaj donképen nem haladás, hanem az elmúlt művelődési viszonyokban rejlő kényszerű elfajulás. Semler és Heeker reáliskolája, nem a mai reáliskola. Azok Gewerbeschulék voltak a szó valódi értelmében. De miután a szülők ezen hasznosabb tárgyakat tanító iskolákat felkarolták, mert a gymnasiumok egyoldalúak voltak, pöffeszkedők a maguk classicus egyoldalúságára, ósdiságára; miután a gymnasiumok légmentesen elzárkóztak minden haladástól és nem akartak kaput és tért nyitni a nagyszerű fejlődésnek indult mathematicai és természettudományoknak: megtette azt mind fokozódóbb mértékben a reáliskola. A meddig tehát a gymnasium meg nem nyilt a korszellem előtt, addig a reáliskola kényszerű pótszere volt a gynasiumnak, mulasztásai miatt. Azonban ma már a gymnasiumba is behatolt a mindennél erősebb korszellem, bevitte a gymnasiumba is a mathematicai és természettudományokat, még csak az van hátra, hogy bevigye az ódon classicus nyelvek mellé kellő arányban a modern nyelveket is és akkor vissza van állítva a régi, az eredeti egysége a középiskolának. Meg / lesz az egy iskola renaissance-a, újjászületése. És akkor ezen egységes iskola megteszi újból a míveltségnek, hazának, életnek egyiránt azon üdvös szolgálatokat, melyeket a régi gymnasium tett a régi időnek. Tisztelem én az úgynevezett classicus okát. Kérek is belőlük. De nekünk ma már meg vannak a magunk classieusai; mi ma már újat a régiektől semmit sem tanulhatunk, de ők igen, igen sokat tanulhatnának a mai művelődéstől, tanulhatnának oly ismereteket, melyekről a,z ókor classicusainak még álmaik sem voltak. A mai kor ezerszerte haladottabb és elassicusabb, mint az ókor. Es nem tudja az, hogyan indult meg és nőtt nagyra az egész új ablkon művelődés és polgáriasodás, ki azt állítja, hogy összes mai művelődésünk és haladásunk az ókori műveltségen alapszik. Épen az ókori műveltség tagadásánál és ignorálásánál veszi igazi kezdetét az újabbkori művelődés. Telesius, Baco, Giordano, Bruno, Locke, Hume, Descartes, Voltaire, Leibnitz, Kant, Kopernicus, Galilei, Kepler, Newton le egész "Watt, Stephenson, Humboldt, Darwin, Müller, Buckle, Draper, Carleyle-ig; Shakespeare, Moliere, Corneille, Lessing, Göthe, Schiller, Vörösmarty, Petőfi, Aranyig, az emberi művelődés legnagyobb szellemi bajnokai mind tanubizonyságaim abban, hogy újabb művelődésünk és polgárosodásunk nagyszerű lendülete attól az időtől kezdődik, a hol szakítottunk az ókor babonáival, gyermekkori világnézletével és reá állottunk a búvárlatban saját bíráló és kutató elménk önálló erejére. A könyvnyomtatás, a lőpor feltalálása és alkalmazása, Amerika felfedezése, a reformatió a szellemekben és intézményekben, a mathematicai és természettudományok óriási haladása sok más tényezővel együtt, szülte meg az utolsó 3—400 esztendő alatt a mai kor nagyszerű polgárosodását. A görögök és rómaiak műveltsége csak egy állomás volt az emberiség művelődésének nagy pályavonalán, mely állomás felett a mai kor művelődése oly magasan áll, mint a gőz és villám korának szabadsága az ókori rabszolgaság mélysége felett. Azok a jó régiek, classicus gyermekek voltak a mai classicus férfiakhoz képest, kik ma uralkodnak a természet azon erői és hatalmai felett, melyeket a görög kor gyermeki hitregéje meganynyi isteneknek nézett. A mai kor mozdonyai elé fogja azokat a természeti erőket, melyek a görög hitábránd szerint az olymp istenei voltak. Aristo-