Képviselőházi napló, 1881. XI. kötet • 1883. márczius 9–április 9.

Ülésnapok - 1881-220

220. országos a sodtak, az az állam mindenhatóságának a bora". (Tetszés a szélső haloldalon.) De vizsgáljuk közelebbről t. ház, ezen ponto­satokat, melyek a 22. és 24. §§-ban foglaltatnak és azt fogjuk látni, hogy azokon a bizalmatlanság­nak, a gyanúnak a szine ömlik el. A vizsgálati szabályokat a közoktatási minister ur állapítja meg, tehát magának tulajdonítja azon jogot, a melyet eddig a felekezeti hatóságok gyakoroltak (Ugy van! a szélső baloldalon) és abban keresi a garantiát, hogy ezen vizsgálati szabályok neki tu­domás és ellenőrzés végett felterjesztessenek. A ministeri megbízottnak kötelessége felügyelni, hogy a törvény és a minister által megállapított vizsgálati szabályok megtartassanak. E végből megtekinti az érettségi vizsgálatra szolgáló írásbeli dolgozatokat, részt vesz a vizsgáló testületnek mind az Írásbeli, mind a szóbeli vizsgálat eredménye fölött tar­tandó tanácskozásában, tehát ő mintegy ellenőrző szerepet visel, ugy lép fel, mint ellenőr, nehogy a vizsgáló bizottság és tanári kar valami elnézést, kedvezést vagy protectiót gyakorolhasson, szabály­talanságot vagy törvénytelenséget csinálhasson. Kérdem már most, nem sértheti-e ez azok önérze­tét, kik az ifjút nem egyedül azon feleletekből akarják megítélni, melyeket ő az érettségi vizs­gán ad, hanem egész iskolai pályáját akarják mér­legbe vetni ? Nem sértheti-e az önérzetet már esak a gondolat is, hogy egy embernek a véleménye sokszor nagyobb súlylyal bírjon mint a tanárok összességének véleménye ? És kérdem : nem tá­maszthat-e ez köztünk súrlódásokat és félreértése­ket? (Ugy van! a szélső baloldalon.) Továbbá a ministeri biztos jelen van a szó­beli vizsgálaton és joga van minden tárgyból min­den tanulóhoz kérdést intézni. Hát ezt teheti, ha­nem] bizony ezen megbízás nem oly egyszerű, mint a milyennek látszik, ha tekintjük azon tan­tárgyaknak számát és azok természetét, melyek az érettségi vizsgálatra felvétetnek, (Ugy van! a szélső baloldalon) mert azt hiszem, hogy a kineve­zéssel még a mindentudás nem jár együtt. De eltekintve ettől, nem fog-e ez az ifjakra zavaró hatással lenni, a kik még nem birnak azon önállósággal, hogy egy idegen ember által tett kérdések könnyen zavarba ne hozhassák. És ha a ministeri biztos szakember, nem fogja-e inkább a szakképzettséget tekinteni, mint azon általános műveltségi szempontot tartani szem előtt, melyet az érettségi vizsgánál szem előtt tartani kell. (Ugy van! a szélső balon.) S ezeket t. ház, nem én mondom, hanem az első kérdést a minister ur tette fel egy régibb törvényjavaslatának indokolásában, a másik pedig azon szaktanácskozásban fordult elő, melyet a köz­oktatási bizottság a törvényjavaslatra nézve tar­tott a szakemberekkel. A ministeri megbízott továbbá aláírja az KÉPVH. NAPLÓ 1881 — 84. XI. KÖTET. is április 9. 1883. 335 j érettségi bizonyítványokat, melyek ez által állam­érvényesekké lesznek. Kérdem, vájjon nem egye­nes tagadása-e ez az iskola nyilvánossági jogának és a mi ebből foly, a bizonyítványok érvényessé­gének, melyet még soha törvényes kormány két­ségbe nem vont. Végre pedig megtagadhatja a bizonyítványok aláírását és igy közvetlenül felfüggesztheti azon bizonyítványok kiadását, ha t. i. azt veszi észre, hogy a törvény intézkedései vagy a vizsgálati szabályok megsértettek. Tehát nem azok sújtat­nak, kik netán szabálytalanságot, törvénytelensé­get követtek el, hanem az ifjak és közvetve azok szülői. S a helyett, hogy a kormány ily esetben a felekezeti főhatóságokat felhívná, hogy ügyekez­zenek az ily visszaéléseket jövőre elhárítani, meg­eshetik, hogy egy esetleges megsértése által egy törvényes intézkedésnek az egész iskola reputatiója megingattatik. Ha tekintem azon módosításokat, melyeket Zsilinszky Mihály t. képviselőtársam benyújtott, azokban igaz, hogy bizonyos javításokat látok. Nevezetesen, ha nem szükséges a ministeri biztos aláírása arra, hogy a bizonyítvány államérvényes legyen, elismerem, hogy ez lényeges javítás és ha a ministeri biztos közvetlenül nem függesztheti fel a bizonyítványok kiadását, ez is változtatás. De engedelmet kérek, ezt már nem ugy nézem, mint lényegest, hanem mint formai változtatást. (He­lyeslés a szélső baloldalon.) Mert végre is annak a ministeri biztosnak a véleményére és relatiójára fog függőben maradni a bizonyítvány kiadása, mig a felekezeti hatóság jobbra vagy balra nem intézkedik. Ha csak a kettő közt kellene választanom, hogy az eredeti szöveget, vagy a módosítást foga­dom-e el, mindenesetre a módosítottnak adnék előnyt. De nem látom kellőleg megvonva a határt a főfelügyéleti jog és az önkormányzat közt. Ugyanazért én sem az eredeti szöveget, sem a módosítottat nem fogadom el. (Helyeslés a szélső baloldalon.) Lehet, hogy vannak sokan, kik ezt felekezeti elfogultságnak, vagy mint a t. minister ur, felekezeti dacznak fogják mondani, mely min­dig féltékeny az államkormány irányában, mintha most is az ellenreformatiótól lehetne félni. Én t. ház, már más alkalommal is elmondtam és most is elmondom, hogy én a legradicálisabb álláspontot kész vagyok elfogadni, mihelyt a kor­mány azon térre lép, hogy a nevelés és oktatás ügye államivá tétessék. De mig a kormány azon álláspontot foglalja el, melyet ezen törvényjavas­lat által elfoglalt, hogy t. i ő csak létező inté­zetekkel számol, a melyek egy tekintélyes ré­szének önkormányzati joga törvény által van biztosítva, addig én ezen törvényjavaslatot más szempontból nem birom megítélni. Lehet, hogy én s a kik velem egy nézeten vannak, most 49

Next

/
Oldalképek
Tartalom