Képviselőházi napló, 1881. XI. kötet • 1883. márczius 9–április 9.

Ülésnapok - 1881-219

3G0 219. országos ülés április 7. 1883. az ugyanazon intézetben tanulók a felsőbb osztá­lyokba csak akkor mehetnek, ha kielégítő sikerrel végezték az alsóbb osztályokat, a második bekez­désben ki van mondva, hogy az, a ki elégtelen osztályzatot kapott valamely tantárgyból, vagy kettőből, mikép teheti le a javító vizsgálatot. — Ellenben a negyedik bekezdésben az van mondva, hogy pótvizsgálatra csak az bocsátható stb., de nem mondja meg, hogy miért kell pótvizsgálatot tenni. E szerint nem szabályoztatik az, hogy ki és miből tegyen pótvizsgálatot. Megengedem, hogy ezt, ha nem is érteni, legalább gyanítani lehet a szövegből, de nem tar­tom helyesnek, hogy a törvény gyanittatni engedje azt, a mit röviden szabályozhat. Az én indítványom tehát oda terjedne, hogy a negyedik bekezdés elé oda tétessék: hogy „azon tanuló, a ki az évi ren­des vizsgálaton részt nem vett és ezen indokból az előző évben hallgatott rendes tantárgyakból osz­tályzatot nem nyert, ezt pótvizsgálaton megsze­rezheti". Ezt t. ház, annál szükségesebbnek tartom, mert a második bekezdésben foglalt esetek a ja­vító vizsgálatra vonatkoznak. Ha t. ház, a negye­dik bekezdés ekképen módosul, akkor ismét az ekként módosított negyedik kikezdést a harmadik helyre teendőnek tartom és a mostani harmadik kikezdést negyediknek, azért, mert a harmadik kikezdés mindkét esetre foglal magában rendelke­zést és igy szükséges, hogy mind a két eset sorol­tassák elő és csak akkor mondassék ki az, a mi mind a két esetre alkalmazandó. Kérem a t. háztól ezen módosítás elfoga­dását. Duka Ferencz jegyző (olvassa a Deutsch Lipót által beadott módositványt.) Kiss Albert: T. ház! A 11-ik §. második be­kezdésében én részemről egy oly intézkedést találok melyet sem a tanári kar méltóságával, sem a logicai következetességgel megegyeztetni nem tudok; de másfelől látom belőle azt a minden áron centrálisaim akaró hajlamot, a legnagyobb mértékben, mely a legcsekélyebb"tárgyatis egyenesen magának a mi­nisternek kezébe akarja összpontosítani. Ugyanis jogot ad ezen törvényjavaslat egyetlenegy középta­nodai tanárnak is bármelyik tanulót, ha ugy van meggyőződve,másodosztályú tanjegyzékkel ellátni; de mikor egy, bármelyik tanár másod osztályba teheti azon növendéket, ugyanakkor már az összes tanári karnak sem adja meg a jogot, hogy ha egy­két tanár másodosztályba helyezi a tanulót, az összes tanári kar együttesen is pótvizsgálatra bo­csáthassa őt, hanem a ki két tárgyból elégtelen osz­tályzatot kap : az csak rendkívüli esetben a vallás­és közoktatási minister, illetőleg a tanintézeti fele­kezeti főhatóság engedélyével bocsátható javító vizsgálatra. Én, t. ház, elfogadom ennek a törvénynek azon rendelkezését, hogy a ki kettőnél több tárgy­ból kapott elégtelen osztályzatot javító vizsgálatra semmi esetresembocsátható;demidőnazt elfogadom, mindazon érdekeket, melyeket az állam szempont­jából óvni kell, ez által a pont által kellőleg ellen­őrizve látom és miután ezt látom, nem foghatom fel, hogy másért, mint a centralisátió kedvéért mi­nek kelljen még ily kicsi dolgokat is egyenesen a közoktatási minister kezébe, hatalmába összponto­sítani, hogy ha egy-két tanár bármely növendéket másodosztályzattal lát el, annak kijavíthatását ne adhassa meg nem az a két tanár, a ki megadta az osztályzatot, hanem az összes tanári kar együtte­sen. Annál fogva következő módosítványomat va­gyok bátor benyújtani s egyszersmind annak el­fogadását ajánlani. A 11. §. 2. kikezdése ekként módosítandó: „Azon tanulónak, a ki legfelebb két tantárgy­ból kapott elégtelen osztályzatot, az intézet tanári testülete megengedheti, hogy amaz osztályzat ki­javítása végett a következő iskolai év kezdetén vizsgálatot tehessen. A ki kettőnél több tárgyból kapott elégtelen osztályzatot, az javító vizsgálatra semmi esetre sem bocsátható." Kérem módosítványom elfogadását. (Helyeslés a szélső balon.) Elnök: Fel fog olvastatni a módosítvány. Duka Ferencz jegyző (olvassa a módosit­ványt.) Szathmáry György előadó: T. ház! A beadott módosítványokra nézve bátor leszek néze­temet előterjeszteni. Deutsch Lipót t. képviselő­társam módosítvány ának utolsó része meg akarj a magyarázni, mert egyéb czélja nincs is, hogy mi a pótvizsga. Igaza volt részben a képviselő urnak, hogy ezen szövegnek értelmét sejteni lehet, de csak részben volt igaza, mert biz azt érteni is le­het. Meg van ott magyarázva a 2. és 3-ik bekez­désben, hogy mi a javító vizsga és önkényt érte­tik, hogy pótvizsga alatt mit kell érteni. Ezt min­den szakember, minden intézet, minden tanár tudni fogja. Pótvizsgát tesz azon tanuló, a ki egy vagy más okból nem tett vizsgát. Ezt tehát magyarázni fölösleges dolog. (Helyeslés jóbbfelől.) A mi a sorrendet illeti, arra nézve bátor va­gyok megjegyezni, hogy a képviselő urnak módo­sítása szerint épen megzavartatnék a sorrend, mert a 2. és 3-ik bekezdés szól javító vizsgáról, az utolsó pedig pótvizsgáról, melynek értelmét min­denki tudja. A mi a Kiss Albert t. képviselő ur módosítvá­nyát illeti, annak indokolására a t. képviselő ur azt mondotta, hogy ezen javaslat még a legcseké­lyebb esetekben is centralisatióraczéloz. Engedjen meg a t. képviselő ur, az, hogy a tanuló ki két tantárgyból kapott elégtelen osztályzatot, mégis

Next

/
Oldalképek
Tartalom