Képviselőházi napló, 1881. XI. kötet • 1883. márczius 9–április 9.

Ülésnapok - 1881-216

2!6. országos ölés április 4. 18S3. 305 Én, t. ház, minthogy nem akarom azt, hogy csak a gazdagok és a magas aristocracia utódai lépjenek a tudományos képzettség magasabb fo­kára, hanem lelkem mélyéből óhajtom, hogy ma­gyar ifjainknak is nyittassák tér az itteni műkö­désre, én a magam részemről óhajtom, hogy a gö­rög nyelv tanítása kihagyassék, mint kötelező tan­tárgy és csakis mint rendkívüli tantárgy tanittassék, következőleg, a mi rajtam régi időtől fogva meg­nem történt, megtörténik ma, hogy Móricz Pál t. képviselőtársam indítványát fogadom el. (Nagy derültség.) Steinacker Ödön: T. ház! (Eláll! Eláll!) Igen különböző szempontokból történtek felszóla­lások és tétettek indítványok a3-ik §-hoz; (Eláll!) legyen szabad igen röviden — és én megszoktam tartani Ígéretemet — álláspontomat ez indítványok­kal szemben jelezni. Az általános vita alkalmával kijelentettem, hogy daczára annak, hogy a törvényjavaslatot fele­kezeti és nemzetiségi szempontból jogfosztónak, didacticai szempontból czélszerűtlennek tartom, mégis hozzá fogok járulni készségesen minden ja­vításhoz, a mely majd a részletes vita alkalmával indítványoztatok. Itt most azonban nem is a törvény­javaslat javításáról, hanem annak rosszabbításáról van szó. Azok, a kik a törényj avaslat védelme al­kalmával folyvást hangsúlyozták, hogy ők a cultu­tura szempontjából védelmezik e törvényjavaslatot, azoknak megmutathatjuk most mi, kik részben mint a cultura ellenségei tämadtattunk meg, hogy mi igenis hajlandók vagyunk támogatni minden abbeli törekvést, hogy e javaslat a cultura szem­pontjából minél jobban megfeleljen hivatásának. Mindazon okokat, a melyek Móricz Pált. kép­viselő ur indítványa ellenében felhozattak, tökéle­tesen elégségesnek tartom. Nézetem szerint nyo­mósán kimutatta a közoktatási minister ur, Lánezy Gyula és György Endre t. képviselő urak a görög­nyelv kötelező tanításának hasznosságát és szük­ségét. Tehát bővebben nem indokolom, miért járu­lok azok nézetéhez. Sőt, miután hallottam, hogy a szabadelvű párt­nak egy igen jelentékeny tagja e házon kivül ki­jelentette volna, hogy ő határozottan pártolj a ugyan a görög nyelvet, de azon esetre, hogyha szó volna arról, hogy vagy a görög, vagy a német nyelv ejtessék el, mint kötelezett tantárgy, ő határozottan a mellett volna, hogy tartassák meg a német nyelv. Legyen szabad erre nézve kijelentenem, hogy én az ellenkező nézetben vagyok. Én azt tartom, hogy a német nyelvet az élet, a szükség meg fogja taní­tani amúgy is, a görög nyelvet azonban nem. Én, mint magyarországi képviselő, kötelességem­nek tartom azon lenni, hogy összes eulturintéze­teink niveauja le ne sülyesztessék és határozottan szükségesnek tartom, hogy a görög nyelv még ak­kor is tanittassék, ha ezért a német nyelvet, mint KÉPVH. NAPLÓ. 1881—84 XI. KÖTET. köteles tantárgyat szükséges volna elejteni, a mit természetesen nem óhajtok. Nem vitatkozom kü­lönben sem Halász Géjza, sem György Endre kép­viselő urakkal a német nyelv és irodalom fontos­sága és becse felől, csak azt sajnálom, hogy György Endre képviselő ur, amikor említette,hogyőszük­ség esetén leginkább elejthetőnek tartaná a német nyelv kötelező oktatását, de egyúttal kijelentette, hogy más természetíí consideratiók folytán kell azt megtartani, ezen másnemű considerátiókat nem je­lezte világosan. Ezen kivül csak röviden ki kell jelentenem, hogy pártolom Gáli József kép viselő ur indítványát, mert én természetes jognak tartom azt, hogy min­den nemzetiség nyelve azon iskolában, a hol az a tannyelv, hasonlókép kötelező tantárgy legyen, mint magyar tannyelvűben a magyar, német tan­nyelvűben a német és én e tekintetben méltányos­ság és jogegyenlőség szempontjából annyira me­gyek, hogy nem ellenzem Mocsáry Lajos t. kép­viselő ur indítványát sem, hogyha valóban a ren­delkezésre álló órák száma a német nyelv kötelező tanítását meg nem engedné, nem magyar nyelvíí —-román, szerb, tót — iskolában, a német nyelv ilyen intézetekben ne legyen kötelező tantárgy. Elnök: Szólásra többé senki sem lévén fel­jegyezve, ha tehát senki sem kivan szólani, a vitát bezárom. Szavazás előtt szó illeti még a bizottság előadóját. Az indítványoknál 10 aláiró nem lévén, azok beterjesztőit a szólás joga nem illeti meg. Móricz Pál: T. ház! Tudom, hogy a ház­szabályok értelmében, mert határozati javaslato­mat 10 képviselőtársammal alá nem Írattam, en­gem a szó meg nem illet; ha azonban a t. ház meg­engedi, miután ugy is ritkán szoktam igénybe venni becses figyelmét, igen röviden fogok nyilat­kozni. (Halljuk!) Elnök: Méltóztatik a t. ház megengedni, hogy Móricz Pál képviselő ur szólhasson? (Fel­kiáltások: Megengedjük! Halljuk!) Tehát Móricz Pál képviselő ur a szólás jogával élhet. Móricz Pál: T. ház! Mindazt, a mit a val­lás- és közoktatásügyi minister ur és a mit az imént a t. ministerelnök ur a görög nyelv tanítása mellett elmondott, én igen fontos oknak ismerem el és én a tantárgytervet egészen elfogadván, a görög nyelv tanítását kihagyni magam sem aka­rom és igy a t. minister urakkal egyáltalában nem vagyok ellenkezésben. (Ugy van!) A különbség köztünk csak az, hogy én nem kötelezőleg aka­rom a görög nyelvet taníttatni és méltóztassék a t. ház megengedni, hogy ezen a téren védelmezzem határozati javaslatomat. (Halljuk!) Lánezy Gyula t. képviselő ur beszédére teg­nap tüzetesen nem válaszolhattam, mert csak félre­magyarázott szavaim helyreigazítása ezéljából szólhatván, mint a t. képviselő ur is helyesen meg­j egyezte, csak ugyanazt mondtam, a mit azi 39

Next

/
Oldalképek
Tartalom