Képviselőházi napló, 1881. XI. kötet • 1883. márczius 9–április 9.

Ülésnapok - 1881-214

'214. országos ülés április '2. 1883. 269 az is a nyereség, hogy a délutáni két óra ismét j iskolába szólítván őt, nem fogja a délutánt az ut­czán elcsavarogni, mert csak szorgalmasabb ifjnk azok, kik délután kizárólag tanulmányokra fordít­ják idejöket; a többinek az egész délutáni szabad­lét által alkalom nyujtatik arra, hogy kárpótolják magokat a délelőtti 5 órai, hogy ugy mondjam, martiromságért. A t. ministerur figyelmébe ajánlom azt, hogy méltóztassék a délelőtti 5 órát, tekintettel a körül­ményekre, ugy paedagogiai, mint erkölcsi szem­pontokból megszüntetni és e helyett a délelőtti 3 és a délelőtti 2 órát mint czélszerübbet életbe­léptetni. A mi a beadott indítványokat illeti, Gáli Jó­zsef képviselő ur módosítványát nem pártolhatom, mert hiszen a 7. §-ban úgyis benne van, hogy a más tannyelvű iskolák kötelesek a maguk tan­nyelvén és annak irodalmán kivül, a magyar nyel­vet és irodalmat is felvenni. Meg van tehát en­gedve, hogy ezt taníthassák és ezért én a 3.§-ban a főtantárgyak közti elősorolását a nemzeti nyelv­nek, a magyar nyelv államisága megsértésének tartom, mert a magyar nyelv államisága szempont­jából szerepel a magyar nyelv és irodalom a főtan­tárgyak közt. Tisztelem a nemzetiségek nyelvét, de ezt a magyar nyelvvel nem aequip aráihatom. Nem pártolhatom ennélfogva Gáli indítványát: lényege megvan úgyis, csak ne óhajtson brillí­rozni. A mi Göndöcs Benedek képviselő ur azon módosítványát illeti, hogy a görög nyelv a 7. és 8 osztályban mint rendkívüli tantárgy adassék elő, azt részemről pártolom, bár nem vagyok annyira bámulója az exact tudományoknak, habár meg is adom az őket megilletőt, mint Hoitsy Pál, a ki legfőképen az életnek akarja nevelni az ifjúsá­got. Én a mai materiális korban akarom, hogy az ifjú maradjon eszményi. Annyira reális a mai kor iránya, hogy ha tehetséget érez magában az ifjú, ki fogja magát képezni idővel az exact tudomá­nyok terén is. De ha kiöljük lelkéből az eszmé­nyit, nem várhatok belőle oly hazafit, mint a minőt én akarok. Én jellemképzési tekintetből pártolom a classicus tudományokat, legyenek azok ó- vagy újabb koriak. De azt is megengedem, hogy a görög nyelvre annyi órát fordítani, a mennyi ma fordittatik, hiba. Azt az időt, a melyet a gö­rög nyelv foglal el, én átengedném az exact tudo­mányoknak. Tekintettel azonban arra, hogy az orvosi vagy a papi pályára menő ifjak a gymna­siumban némi alapvető ismeretekre tehessenek szert, concedálom azt, hogy a görög nyelv mint rendkívüli tantárgy adassék elő. Az ifjú választ­hassa azt, de ne köteleztessék rá. Ezeket tartottam szükségesnek, e két sza­kaszra vonatkozólag előadni és kérem a t. minis­ter urat, hogy a magyar nyelvre, annak irodal­mára és a magyar történetre, nemzeti szempont­ból, a gymnasiumokban nagyobb súlyt méltóztassék fektetni, mint eddig. (Élénk, helyeslés a szélső bal­oldalon.) Trefort Ágoston, vallás- és közoktatás Ügyi minister: Csak az előttem szólott t. kép­viselő urnak kívánok egy pár megjegyzéssel vála­szolni. A mi azt illeti, hogy a gymnasiumnak cos­mopolita jellege van, az igaz; de a gymnasiumnak, nemcsak nálunk, hanem mindenütt a világon ily jellege van, főtárgyai lévén a classicus tanulmá­nyok. Egyébiránt magam is óhajtom s az ma úgyis van, hogy nagy súlyt kell fektetni a magyar irodalomra és nyelvre. Az igaz, hogy a magyar irodalomtörténet csak a nyolczadik osztályban ta­níttatik, de a magyar nyelv az első osztálytól kezdve taníttatik és pedig összeköttetésben a ma­gyar irodalommal. Forma szerint tehát az irodalom­történet az alsó osztályokban nem taníttatik, de azért az irodalomból a tanulók mégis bizonyos ismereteket szereznek maguknak, ugy, hogy ha­bár elébb lépnek ki az életbe, még sem egészen járatlanok a magyar irodalom történetében. A mi a magyar történetet illeti, én tökélete­sen egyetértek a t. képviselő úrral, hogy arra súlyt kell fektetni és általában a nemzeti érzületet táp­lálni és nevelni kell a fiatal emberben. (Élénk helyes­lés.) A mi korunk úgyis nagyon socialisticus,kell tehát annak bizonyos ideális irányt is adni. Hogy a magyar történelem csak a nyolczadik osztály­ban taníttatik és nem előbb, ez csak a tárgyak sokasága miatt történik a túlterheltetés kikerülése végett. Egyébiránt szívesen reá állok, hogy ha a tantervet meg fogjuk vizsgálni, a mi meg fog tör­ténni, ha ezen javaslat törvénynyé fog válni, hogy valamelyik alsóbb osztályban is a magyar törté­nelemnek hely adassék. A mi az idő beosztását illeti, ez oly kérdés, melynek megvannak a maga fény és árnyoldalai. A délelőtti oktatás nagy városokban a távolságra való tekintetből is divatozik. Budapesten ez nem­csak a tanárok, de a szülők kívánságára is törté­nik, mert ha a gyermekek távol laknak az iskolá­tól, a kétszeri iskolalátogatás igen sok időveszte­ségbe kerül, mely alkalmat ád különféle excessu­sokra is. Megengedem, hogy árnyoldala is van a dolognak és sok tekintetben jobb ketté osz­tani a tanulási időt, délelőttre és délutánira, mint­sem öt órát egymásután ott tartani az ifjakat; bár közbe tornázás s egyéb könnyebb foglalkozások szoktak esni. Hogy ez azután némi visszaélésekre is vezethet, mint a képviselő ur említette, azt haj­landó vagyok elhinni. Én ezt a dolgot meg fogom vizsgálni s a szerint a mint a fény vagy az árny­oldalak túlnyom ólag mutatkoznak, meg fogom tenni a szükséges intézkedést. (Helyeslés.) Móricz Pál .* T. ház! Ha méltóztatik a közép -

Next

/
Oldalképek
Tartalom