Képviselőházi napló, 1881. XI. kötet • 1883. márczius 9–április 9.

Ülésnapok - 1881-211

244 211- országos ölés nArczius 1!). 1883. illetőleg a kormány, hogy ezek helyzetén segítve | legyen. Szükséges ez nemcsak magasabb forgalmi j és pénzügyi tekintetekből, a melyek szempontjaból az állam mint ilyen van érdekelve; nemcsak azon tekintetből, hogy az oly nagy mértékben igénybe vett állami pénztár ily nagy összegekkel ádandóan ne terheltessék; továbbá nemcsak azon szempontból, hogy forgalmi tekintetben az ország igényeinek megfelelő intézkedések történjenek, a mennyiben a pénzügyi eredmény biztosítja azt, hogy ugy az administratióban, mint a forgalmi politikában ezen vonaloknál nehézségeknek és mulasztásoknak kell lenni, mert ily hosszú évek során át i em voltak képesek kedvező pénzügyi eredményt felmutatni, hanem tiszfc!n és kizárólag a magán társulatok érdekéből kiindulva is szükséges e tekintetben bizonyos intézkedést tenni, mert az a részvényeseknek is, mint ilyeneknek, valamint az elsőbbségek tulajdonosainak sem lehet érdekében, hogy ezen helyzet állandóan fenmaradjon. Ezen szempontból kiindulva, a megoldás oly módját kellett kitalálni, a mely még egyfelől az államot nagyobb terheltetéssel nem sújtja, a mit tilt mostani pénzügyi helyzetünk, másfelől lehető tekintetbe veszi az üzleti és jogi viszonyokat, a melyek ezen vállalatoknál előfordulnak és ezeknek tekintetbe vételével megteszi e tekintetben a megfelelő intézkedéseket, hogy a kezelésben és a csoportosításban eszközölhető módosítások utján legalább a siatusquo lényegesen javíttassák. A törvényjavaslatnak egyik főczélja e szerint az, hogy a kormánynak ebből a szempontból adassék felhatalmazás, hogy ezen vasutakra nézve állami üzembe vétel utján, illetőleg más társalatoknak üzembe adása utján, de folyton számla mellett elérhesse azon lehető megtakarításokat, czélszerubb csoportosításokat és elérhesse a czélszerubb tarifpolitikai változtatásokat, a melyeK segítségével ugy ezen forgalmi érdekek, mint a pénzügyi érdekek lehetőleg jobban elégíttessenek ki, mint a hogy tényleg azoknak most meg van felelve. Tehát a mértéket kell kitalálni, a melynek szemmel tartása mellett a kormány ezen felhatalmazással élhessen és a törvényjavaslat abból a szempontból indul ki, hogy az intézkedések tekintetében legczélszerűbb ma erre nézve az, hogy azon vasutakra nézve adatik meg a kormánynak ez a felhatalmazás, melyek saját prioritásaiknak kamatjait sem képesek fedezni, a mi nem azt teszi, mintha az állam azon prioritások jövedelmezőségére nézve solidaritásba helyezné magát, hanem egyszerűen mértéket vesz fel azon vasutak pénzügyi helyzete tekintetében és hogyha összehasonlítjuk a tényleges helyzetet és hogyha tekintetbe veszszűk ezen vasutaknak jelenlegi helyzetét, csakugyan meg fogunk győződni, hogy ez a mérték megfelel a helyzetnek és hogy a helyzet javításának kiindulási pontjául igen helyesen, de csakis czélszerűségi és opportunitási szempontokból alkalmazható e szempont. Ez az egyik lényeges pont, a melyre a törvényjavaslatban a kormánynak felhatalmazás adatik. Nem bocsátkozom annak a kérdésnek fejtegetésébe, hogy jogi szempontból ezen egész kérdés és eljárás milyen elbírálás alá esik; nem bocsátkozom egyszerűen azért, mert a társulatoknak önállása nézetem szerint igen helyesen, továbbá a részvényeseknek egész jogköre, sőt az igazgatótanács működése érintetlenül hagyatik. Kivétel e tekintetben az üzem és az üzemmel igen természetesen szoros összefüggésben álló intézkedések és teendők tekintetében történik. De ez sem történik ugy, hogy az illetőknek beleszólása és ellenőrzése megszűnnék, hanem folytonosan megmarad; az sem történik, hogy az illető vasutak önálló kezelése, illetőleg számadása összezavartatnék, hanem folytonosan külön történik az elszámolás. Ennek következtében ugy az igazgatótanácsok, mint a részvényeseknek minden utolsó krajczárra nézve a rendelkezés, illetőleg az ellenőrzési jog épségben fen van tartva. Azt hiszem tehát, hogyha különösen tekintetbe veszszűk azt, hogy a csekélyebb jövedelmezőségű vasutaknál ezen intézkedések keresztülvitele mellett lehető figyelem van fordítva a jogi szempontra is, másfelől pedig a jogi szempont mellett a forgalmi és pénzügyi tekintetek teljes mértékben indokolják a törvényjavaslat azon intézkedését. A másik természetű intézkedés, a melyre szintén felhatalmazást kér a kormány a törvényjavaslatban, az úgynevezett üzleti kiadásokban mutatkozó hiány fedezésére szükséges előlegekre vonatkozik. Ez, mint méltóztatik tudni, sokat vitatott kérdés volt, hogy az államnak jövedelmi biztosítása kiterjed-e és illetőleg fedezetül szolgálhat-e azon üzleti hiányokra is, melyek az illető vasutaknak tisztán üzleti kezelésében előállanak. Ez oly kérdés, mely egy könnyen nézetem szerint főleg általánosságban és elvileg el sem dönthető s azt hiszem, hogy a eoncrét-esetek szerint oldandó meg. Azonban erről nincsen szó. A törvényjavaslat ezen része ezen jogi kérdést egészen mellőzi és érintetlenül hagyva azt, tisztán opportunitási szempontból a kormány arra kér felhatalmazást, hogy a mint történt az 1875 : XLI. t.-czikkben igen sok vasútra nézve, ugy más vasutakra nézve is megadassák azon felhatalmazás a kormánynak, hogy a mennyiben ezek üzleti kiadásaikat fedezni nem képesek, illetőleg nem képesek a forgalom és felszerelés tekintetében a leglényegesebb hiányokon segíteni, azoknak előleget nyújt-