Képviselőházi napló, 1881. XI. kötet • 1883. márczius 9–április 9.
Ülésnapok - 1881-203
208. országos BléE márczim 9. 1883. 19 ható. Ama ideális felfogás, mely a 40-es években tanult ifjainkat jellemzés mai nap tökéletesen hiányzik. És ha naponként iratnak is könyvek és ha az olvasó közönség szaporodik is és ha talán udvari poétákkal is dicsekedhetik mai nap a magyar állam, (Igaz! Ügy van! a szélső baloldalon) ugy mégis összehasonlítva az előbbi korral, határozott hanyatlást tapasztalunk irodalmunkban. Ezen hanyatlást magában a korban keresem és azt találom, hogy az oktatásnak egész rendszere a mai kor igényeinek meg nem felel. A mi korunk sokkal realisticusabb, semhogy a humanisticus világnézlettel olykép meg tudjon barátkozni, mint az előbbi kor azzal meg tudott barátkozni. Talán leginkább csak a szerzetesek, a kik visszavonulva a világtól s zárdában töltveéletüket, képesek mai nap a classipus nyelvek helyes és teljes ismeretét elsajátítani. És valóban ha a szerzetesek által fentartott iskolákat veszszük szemügyre, azt kell tapasztalnunk, hogy épen a kalocsai gymnasiumból és a benczések által fentartott iskolákból kikerült növendékek legjobban sajátítják el a classicus nyelveket. Én azt hiszem, hogy a mai korban egy iskolát kizárólag a humanisticus tantárgyakra alapítani nem lehet s óhaj tandónak vélném, hogy a természettudományok, különösen pedig a mathematica sokkal bővebben tárgyaltassék iskoláinkban. Azon nagy különbség és ellentét, mely a reáliskola és a gymnasium közt létezik, az ifjakat már eleve bizonyos életpálya választására kényszeríti. Ha a classicus nyelveknek egy részét, értem ez alatt különösen a görögöt, a gymnasiumból kikiiszöbölnők, akkor hatalmunk és módunkban állna a mathematikai és természettudományokat sokkal bővebben és részletesebben tanítani és ekkor a gymnasiumok ép ugy és ép oly mértékben képesítenének a műegyetemre, mint most tulaj donkép csak a reáliskola képesíthet, bár a törvényjavaslat szerint a gymnasium is képesít. Ebből önként következik az, hogy én a középtanodáknak kettéválasztását, kertész akítását nem pártolom és kívánatosnak tartanám, hogy az egységes középiskola akkép szerveztessék, hogy a latin nyelv tanítása mellett különös gond fordíttassák a számtan és természettudományokra. Minthogy a törvényjavaslat e nézetemmel ellenkezik, azt már ezért sem fogadhatom el; de ha másrészről azt látom, hogy a törvényjavaslaton átlengő szellem olyan, hogy az a tanároknak önérzetét megbénítja, egy bizonyos chablonszerű oktatási rendszert akar egész Magyarországon meghonosítani és a szabadversengéstől középiskoláinkat elvonja: akkor már ezen centralisticus szempontnál fogva sem fogadhatom ele törvényjavaslatot általánosságban a részletes tárgyalás alapjául. Alig van szakasza e törvényjavaslatnak, mely ne tartalmazna oly intézkedést, hogy a minister az iskolák ügyeibe beavatkozhatik. A minister rendel, utasít, számot kér, a ministerhez kell ezt vagy azt feljelenteni és ha azt nézem, vájjon azon iskolák, melyek most a vallás- és közoktatásügyi minister ur közvetlen felügyelete alatt állnak, az oktatásnak sokkal magasabb niveauján állanak-e mint a felekezeti protestáns iskolák, azt kell tapasztalnom, hogy e különbség nem oly nagy, mint azt a t. előadó ur szavából következtetni lehetne. Legyen szabad ennek bővebb megvilágítására néhány statistikai adatot felhoznom. (Halljuk!) Az ágostai evangelicus gymnasiumokban Magyarországon — mert az erdélyi szász iskolákat nem akarom a magyarországi ágostai gymnasiumokkal összezavarni és egy kalap alá foglalni, (Helyeslés a szélső balon) — 84 rendes tanár bir oklevéllel, 48 pedig nem, tehát a tanárok 52%-a nem bir a kellő képesítéssel. Igaz, hogy a vallásés közoktatásügyi minister közvetlen felügyelete alatt álló gymnasiumok, ha azokat a maguk összeségeiben tekintjük, 542 okleveles tanárral birnak és csak 430 nem oklevelessel, tehát a tanárok 33%-je nem képesített: de ha ama iskolákra figyelünk, a melyekben szerzetesrendek tanítanak, akkor ez arány lényegesen megváltozik, mert 236 okleveles tanár mellett 165 nem bir oklevéllel, vagyis 68%, tehát sokkal, majdnem ll 0 /o-kal több mint az ág. evangelicus iskolákban. A kalocsai gymnasiumban, melynek kitűnőségét senki sem akarja kétségbe vonni és én meg vagyok győződve, hogy hivatásának tökéletesen megfelel és a nevelés színvonalán áll, 18 rendes tanár közül csak 3 bir tanári oklevéllel és ezen iskola a t. minister ur közvetlen felügyelete alatt áll. (Ellenmondások.) Más iskolákat is tudnék felsorolni, a hol 10 nem okleveles tanár mellett csak kettő bir oklevéllel, más helyen pedig 14 nem okleveles tanár mellett csak 3 bir oklevéllel. Ha a t. minister ur 10 évi ministersége alatt. Trefort Ágoston, vallás- és közoktatásügyi minister: Tizenegy évi! Semetli Albert: Elég abból annyi! (Derültség a szélső balon.) B. Prónay Gábor: Ha mondom, a t. közoktásügyi minister ur ily hosszú idő alatt sem tudott a közvetien felügyelete alatt álló iskolákban ezen bajokon segíteni, ugyan hogy követelheti azt, hogy a felekezetek most ezután rövid 5 évi időköz alatt segítsenek a bajokon. Az ágostai evangelicus gymnasiumok 117 osztálvában összesen 137 rendes tanár működik, egy teljes 8 osztályú gymnasiumra tehát 9 tanár esik. A minister ur közvetlen felügyelete alatt álló gymnasiumok 571 osztályában 762 tanár működik, tehát egy 8 osztályú gymnasiumra jut 9*9 rész tanár, tehát alig több, mint a protestáns iskolákban. Azt sem lehet mondani, hogy a felekezeti iskolákban a vizsgálatnál nem járnak el a tanárok a kellő szigorral. Sőt statistikai adataim azt bizo3*
