Képviselőházi napló, 1881. XI. kötet • 1883. márczius 9–április 9.

Ülésnapok - 1881-210

210. országos ülés márczin-i 17. 1883. 217 mielőtt megkísértették volna rátapintani, hogy vájjon a beavatkozás nem fog-e visszahatni a szenvedélyekre, vájjon nem fog-e bekövetkezni, a mire a minister ur már czélzott, t. i. a felekezeti trombitába való belefuvás.még mielőtt ezt megkísértették volna, már a beavatkozást törvénykozásiiag ki akarják mondani. Ez az önök állama, mely nem számol, nem transigál emberekkel, intézményekkel, hanem alkotmányos lepel alatt nem akar semmi mást, csupán csak leplezett absolutismust. T. képviselőház! A felekezeti szempontra nézve én már kimondtam első beszédemben azt, hogy culturalis kérdésekben és egyébként is egy adott állam életének rendezésénél sem felekezeti, sem nemzetiségi szempontra nem helyezkedem. Igen jól mondta Győry Elek t. barátom, hogy ez az autonómia nem felekezeti dolog, az autonómia autonómia, (Derültség a jobboldalon) s ez a becses benne. Én nem vizsgálom és nem kutatom, hogy miért emelkedtek már most katholikus oldalról is hangok, hogy adassék meg nekik is az autonómia, de tény az, hogy onnan is fel hangzanak már e szavak. Tudom, hogy azok még nincsenek tisztában azzal, hogy mi az autonómia, mert a kalocsai érsek máskép, Eger érseke máskép magyarázza; a világiak ismét máskép magyarázzák mint a főpapok; az alsóbb papok máskép magyarázzák, mint a világiakat: de azt már érzik, hogy nekik autonómiára szükségük van. De hát mi az értelme ezen autonómiának? (Halljuk!) Az autonómia az, hogy a mozgalmakban, az adott testület, vagy az állami intézmény, az ügyek elrendezésében alkalmat ad arra, hogy a társadalom maga mondja ki, mit óhajt, mit kivan és nőkép kívánja azt rendezni. Az autonómia, legyen az bárminő, a megyében, az egyházban, vagy bárhol, megadja a módot arra, hogy folytonosan a társadalom a maga hangját hallja és ahhoz képest intézi a maga teendőit. Az autonómia nem tűri meg azt a féket, melyet rá akar szabni Grünwald képviselő ur, nem tűri azt a féket, melyet rá akar szabni, a t. minister ur, a melyet rá akar szabni Tisza Kálmán és az ő többsége; mert ez a fék, melyet ezek rászabni iparkodnak, a gépezetnek csak ellenző emeltyűje, a gépezetnek csak akasztó részlete; de a ható erő és a gőz hatását nem lehet visszahatással, megakasztással szabályozni, hanem lehet igenis egy eszközzel, a regulátorral, melyet a gép maga bajt, mely midőn több a gőz, kiereszti a felesleget, mikor kevesebb, megakadályozza elillanását. (Helyeslés a szélső baloldalon.) És épen ez, hogy a gőz maga jelzi, mikor van túlfeszítésben és hogy gondoskodva van arról, hogy szabályoztassék, erre való a társadalomban az autonómia,. És miután most sokan vannak, a kik nem tudják az autonómiát megbecsülni, akikannak értelmét nem akarják és nem tudják felfogni, mert KÉPVH. NAPLÓ 1881 — 84. XI. KÖTET. sokkal fiatalabbak, semhogy visszamehessenek emlékezetükben azon nem is oly régi korba, hát megmondom, hogy midőn ezen nemzet egy hosszú elnyomás után ébredni kezdett, hol találta meg azon tért, melyen új utat nyithatott, a honnan megkezdhette ismét az állam rendezését? Megtalálta a megye feltámasztásában, a hol az elemek megmondták közvetlenül, mi a baj, mi fáj e nemzetnek, mi fáj e népnek és akkor tudtak az emberek rajta segíteni is. De nyilatkozni kell közvetienü] az érdekletteknek, nem pedig, mint az önök rend szerében, a jelentéseknek, a hamis statistikai adatoknak és mindenféle hangoknak, melyeknek túlnyomó nagy része egyáltalában értékkel nem bir. (Helyeslés a szélső balon.) A nemzetiségi szempont t. ház, legélénkebben, nyilatkozott a szász képviselő uraknál. (Halljuk!) Es én, hogy Wolf képviselő urnak kimutassam hogy tudok néha udvarias ember lenni vele szem közt, (Halljuk') viszonzom az ő elismerését azzal, hogy ő is a legnyíltabb politikát követi, ő elismeri azt, hogy az én politikám nyílt akkor, midőn azt mondom: Bismarck politikáját kell inaugurálni a szászokkal szemközt s 10 esztendő múlva ne legyen többé más iskola, mint magyar iskola. Én tehát szerinte nyílt politikát követek, ő viszont nyílt politikát követ, elismerem, midőn itt a magyar törvényhozás kellő közepén hivja a szabadítót. A szabadítót azoktól a nyűgöktől, a melyek szerinte az ő szegény szász nemzetére a magyar nemzet által reá adatnak. Ez tehát nyílt politika. Bausznern képviselő ur és Zay képviselő ur, a kik nem tudom, hogy még most is párttársai-e, vagy nem annak a képviselő urnak, ki által Danausok sorába helyeztettek, ők egészen máskép beszélnek. Ök egyfelől igen jó hazafiaknak vallják magukat, másfelől a németségből lealkudni nem akarnak. A harmadik rész, mint Steinacker képviselő ur nyilvánítja, egész lelkesedéssel viseltetik a magyar nemzet iránt. Zay képviselő ur addig megy, hogy azt mondja velem szemközt: ignotos fallit, notis est derisui, mikor én felhoztam azt, hogy mit csinál a német kormány Posenben és más tartományokban és iparkodik engem itt ad absurdum megezáfolni, mert hiszen szerinte Posenben mindenütt a lengyel nyelv divatozik. És t. ház, csak most szerdán tartatott a német parlamentben az a híres és nevezetes beszéd, a midőn Stablewszky képviselő feláll és reclamálja a lengyelek számára a lengyel nyelvet, mint tannyelvet. Hiszen már odáig mennek, hogy a kätechismust sem szabad máskép tanítani, mint németül, sőt a híres Lux utján odáig mennek, hogy a lengyel helységneveket német nevekkel cserélik fel, hogy a lengyel családneveket németekké változtatják nem 50 krajezáros bélyeggel, hanem valóságos burkus erőszakkal. (Mozgás.) Hát t. ház, én csak annyit mondok mindezekre a dolgokra: viselje Zay képviselő ur az ő 28