Képviselőházi napló, 1881. X. kötet • 1883. február 1–márczius 8.
Ülésnapok - 1881-186
8N 186. országos ttl^K február 10. 1S83 ügygyei a képviselőháznak már volt alkalma foglalkozni, különösen a múlt évi márezius 9-én tartott ülésben, a mikor az akkori közlekedési minister Ordódy Pál egy interpellátióra válaszolt. Ezen alkalommal a t. képviselőház meggyőződhetett, hogy a kormány kiváló gondoskodásának tárgya ezen fontos ügy, a mely még nagyobb fontosságot nyert az utolsó katastropha folytán, mely Győr városát érte. Ezen gondoskodást véve figyelembe, a kérvényi bizottság határozati javaslata a következő : „Ezen felirat tanulmányozás végett a közlekedési ministernek adatik ki." Tóth Antal: T. ház! A győrmegyei kérvényre leszek bátor reflectálni. Bárminő tisztelettel és elismeréssel viseltessem a közmunka- és közlekedési minister urnak a Rábaszabályozás érdekében kifejtett ügybuzgalma iránt-, és bár némi megnyugtatásunkra szolgált, hogy kezébe vette az initiativát és vidékünket meglátogatta, hogy jövőre ne besúgások kapcsán, hanem saját tapasztalatai folytán Ítélhesse meg a dolgot, hogy saját füleivel hallhassa a sérelmeket, hogy saját testi szemeivel láthassa a kiszámíthatlan károk nagyszerű voltát: minthogy ez ideig csak egyoidalá felvilágosítást kapott a közlekedési minister ur, tehát én is leszek bátor ez ügyben némi felvilágosítással szolgálni, mert csakis ugy szerezhet a t. minister ur az ügyek állásáról tiszta fogalmat, ha mindkét fél részről sérelmeink nyilt őszinteséggel adatnak elő. (Sálijuk!) De mig egyrészről azon kellemes illnsióban ringattuk magunkat, hogy jövőre talán nem fognak a közmunka- és közlekedési ministeriumban egy és ugyanazon dologban a földbirtokosok szánmra kétféle mértékkel mérni, addig másrészről a szomorú tapasztalatok után azon meggyőződésre jutottunk, hogy Nagymélíóságodmár is azon hibába méltóztatott esni, melyben az általam nagyon tisztelt elődje is sínlődött (Derültség a szélső baloldalon) és oly kitűnő tehetségű férfiak által hagyta magát befolyásoltatni, kik ez ideig is a Rábaszabályozás kezdetétől fogva egész mai napig bennünket agyonboldogítottak. Ha elismerem is, hogy Nagyméltóságod élete a közlekedési ministeriumban még úgyszólván nagyon rövid, mégis azt akarom hinni, hogy a t. minister ur nemcsak mint laicus, hanem mint kitűnő szakférfiú is a Rábaszabályozás műszaki oldalához is ért. Ha az igazság előtt szemet hunyni nem akar és a törvényt lábbal tapodni nem akarja a t. minister ur, a mint ezen nagyfontosságú tárczát át méltóztatott venni, azonnal kellett volna intézkednie, rögtön fel kellett volna függesztenie a kormánybiztosi intézményt, mint hasznavehetetlent és a törvény értelmében önkormányzati jogunkat vissza kellett volna állítania. (Helyeslés a szélső laloldalon.) Az 1870: XXXIX. t -ez., mely a vizszabályozó társulatok eljárását állapítja meg, határozottan és világosan rendeli, hogy a kormánybiztosi intézmény első alkalommal csak három évig alkalmazható. És mi az oka annak, hogy mégis még ma is nyakunkon ül a kormánybiztos a törvény világos rendelete ellenére, az a kormánybiztos, a ki saját személyére ugyan semmiféle fizetést nem fogad el, de saját kényelmére oly udvartartást rendezett be a mi költségünkön, nem az állam költségén, évi 2000 frt titkári fizetést és ahhoz arányosítva a többi hivatalnokoké, a belső munkálatok végrehajtási ürügye alatt, minthogy a szabályozás még akkor foganatba nem vétetett, mely udvartartás által nemcsak, hogy évenkint 20-25,000 írttal szaporította a közterhet és a köznyomort, de éveken keresztül végkép képtelennek bizonyult minden általa czélba vett tervezetek keresztülvitelére. Az a kormánybiztos ur nemcsak, hogy nem volt képes lecsillapítani az úgyis eléggé felizgatott kedélyeket, hanem erőszakoskodása által még inkább elmérgesítette az ottani viszonyokat. Mintegy titokban működő hatalommá fajult át ; mert mélyen belenyúlt az egyesek tulajdonjogainak sérthetetlen megtámadásába és az egész vidékei mintegy félelmetes rettegésben tartá, mikor kijelentette, hogy teljhatalmú kormánybiztosi jogánál fogva (Derültség) hatalmában áll, bármely szabályozási tervet, ha jóváhagyás végett felterjesztetett és helybenhagyatott, akár jó, akár rósz az, a társulat ellenére is végrehajtani. Első fellépése alkalmával, mikor bennünket Győrre összehívott közgyűlés tartása végett, mikor közölte velünk kinevezési okmányát, a ministeri rendeletet és azzal lépett fel, hogy országfenhatósági jogot van hivatva gyakorolni, (Derültség a szélső balfélől) nem tudtuk, hogy mennyei vagy földi átok sujtott-e reánk s csak mikor felocsúdtunk, láttuk, hogy az utóbbinak bizonyult. (Derültség a szélső baloldalon.) Ugyanazon alkalommal kihirdettetett egy 6 milliós szabályozási tervezeti ostromállapot és kijelentette, hogy azt par force végre fogja hajtani a többség akarata ellenére is, habár csak törpe minoritása lenne. És pedig kijelentette azt is, hogy másról nem lehet szó, mint a kölcsön felvételéről, de ha beleegyezünk, akkor üres lapot tesz elibünk, egy fehér lapot, melyre fekete betűkkel feljegyezhetjük kívánalmainkat. Két dolog közt választhattunk, vagy három évi kényszereszközzel keresztülhajtja a szabályozást a költségeknek hat év alatt való behajtásával, vagy az ajánlott kölcsönt elfogadjuk, 32 év alatt azt tetszésünk szerint lefizethetjük. De a szabályozási társulat felismerte benne a veszélyt és minden ajánlatát egyhangúlag visszautasította. Most már, t. közlekedési minister ur, három dolog világosan áll előttem. (Halljuk! a szélső halon.) Egyik az, hogy képtelenség a Rába szabályozásra gondolni is addig, mig a Duna sza-