Képviselőházi napló, 1881. X. kötet • 1883. február 1–márczius 8.
Ülésnapok - 1881-185
04 185. ortüáj-oi ílés febrvár 9. 1*83 is mily nagy, olykor nem is remélt jövedelmi kutforrásává váltak. De ezen eredmény csak akkor érhető el, ha ugy, mint más államokban, kötelezőleg kimondatik, hogy mindenki, ki 200 holdnál kevesebb birtokkal bir: vadászatát bérbe adni köteles. Miután a községek saját érdekében levő ily intézkedés, társadalmi utón alig érvényesíthető, a törvényhozásnak látszik kötelességévé válni, hogy a községek és magánosok jól felfogott érdekei fölött őrködve, ezen jövedelmi ágnak fejlesztését, a vadászati jog gyakorlatának bérbeadását kötelezőleg is kimondja." stb. Ezen indokok lebegtek a közigazgatási bizottság előtt is, mikor ezen módosítványt tette. Méltóztassék a t. ház ítélni bölcsesége szerint, meg méltóztatik-e tartani a bizottság javaslatát, vagy pedig méltóztatik elfogadni az eredeti szöveget. Én részemről ajánlom a bizottsági szöveg megtartását. Már most feltéve, hogy a bizottság javaslata el fog fogadtatni, áttérek Ormos Zsigmond képviselő ur módosítványaira és részemről a bizottság nevében mind a három módosítványt elfogadom, t. i. hogy „egyetértőleg" szó helyett tétessék „együtt" valamint hogy az egy folytonosságban álló községi birtokok 2000 catastralis holdanként való felosztásával bérbeadását, valamint a bérbeadás módozatainak megállapítását szintén elfogadom, ámbár megjegyzem, hogy ezen bérbeadás módozata, mint minden községi pénzszerződés, magától értetőleg a törvényben hallgatólagosan benn van. De ha nagyobb világosság okáért azt bele venni méltóztatnak, ellenvetésem nincs. Én tehát bátor vagyok még egyszer a közigazgatási bizottság által szövegezett 3. §-t elfogadásra aj'ánlani (Helyeslés.) Elnök: A tanácskozást befejezettnek nyilvánítom. Következik a szavazás. A 3. §-hoz négy módosítvány adatott be. Az első Szederkényi Nándor t. képviselő uré, a ki a szakaszt újabb szövegezés végett a bizottsághoz kívánja visszaküldetni. Legelőször e felett kell dönteni. Ha ez elfogadtatik, a szakasz a bizottsághoz fog visszautasittatni, ha nem fogadtatik el, akkor felfogom tenni a kér dést: elfogadja-e a ház tanácskozás alapjául a 3. §~t a bizottság szövegezése szerint ? Ha ez elfogadtatik, akkor a belügyminister által beadott szöveg nem fog tanácskozás alá kerülni; ha ez azonban nem fogadtatnék el, akkor hasisul Mamusies Lázár képviselő nr indítványa szerint a belügyminister eredeti szövege jönne tanácskozás alá, még pedig akként, hogy újra felolvastatván, a ház annak tárgyalásába belemernie. Akkor természetesen azon módosítások, melyek a bizottság szövegéhez tétettek, szavazás alá nem jöhetneaek, hanem a ministeri szövegnél azért érvényesíthetők lennének. Ha a bizottság szövege fogadtatnék el, szintén egyenkint fogom a pontokat, melyekhez módosítás adatott be, a ház eldöntése alá bocsátani. Most méltóztassanak Szederkényi Nándor képviselő ur indítványát meghallgatni. Duka Ferencz jegyző (olvassa az indítványt). Elnök: Kérdem a t. házat, méltóztatik-e az imént felolvasott indítványt elfogadni? (Igen! Nem!) A kik elfogadják, méltóztassanak felállaní. (Megtörténik.) A többség nem fogadja el. Most fel fog olvastatni Mamusics Lázár indítványa, mely a további szavazással összefüggésben áll. Duka Ferencz jegyző (olvassa as indítványt). Elnök: Itt először azt kell kérdenem: elfogadja-e a ház a 3. §-t a bizottság szövegezése szerint a tárgyalás alapjául (Igen! Nem !) A kik elfogadják, méltóztassanak felállani. (Megtörténik.) A többség elfogadja s e szerint a 3. §. a bizottság szövegezése szerint fog tárgyalás alapjául szolgálni. Erre vonatkozólag két módosítvány van; az egyik Ormós Zsigmond képviselő uré, a másik Csanády Sándor képviselő uré, a melyek a szavazás előtt még egyszer fel fognak olvastatni. Duka Ferencz jegyző (olvassa a Csanády Sándor és Ormós Zsigmond módosítványait). Elnök: T. ház, az első bekezdésre két módosítvány van, a második bekezdés helyett majdnem egészen áj szövegezést ajánl Ormós Zsigmond képviselő ur. Azt hiszem tehát, hogy először is az első bekezdésre nézve, az Ormos Zsigmond képviselő ur módosítványa és Csanády Sándor képviselő ur hozzátoldása felett kell külön szavazni és azután külön szavazni Ormos Zsigmond urnak a második bekezdésre tett módosítása felett. (Helyeslés). Kérdem tehát a t. házat, méltóztatik-e ax első bekezdésben előforduló „egyetértőleg" szót fentartani szemben az Ormos képviselő ur által ajánlt „együtt" szóval? (Felkiáltások: Nem!) Azt hiszem, kijelenthetem, hogy az „egyetértőleg" szót a ház nem kívánja fentartani a szövegben és így a helyett abba az „együtt" szó fog beiktattatní. Már most kérdem a t. házat, elfogadja-e n, t. ház az első bekezdéshez Csanády képviselő ur által ajánlt következő toldást: „mely azokat közigazgatási czélokra fordítani köteles" ? (Felkiáltások: Elfogadjuk!) Azt hiszem kijelenthetem, hogy ahozzátoldás eifogadtatik. (Hosszantartó élénk derültség.) Következik most a szavazás a második bekezdés felett. A kérdés az lesz, elfogadja-e a ház a második bekezdést a bizottság szövegezése szerint változatlanul, igen vagy nem ? Ha nem fogadtatik I el, akkor egyszersmind kijelenthetem, hogy a ma-