Képviselőházi napló, 1881. X. kötet • 1883. február 1–márczius 8.

Ülésnapok - 1881-182

182. országos ülés fettruár 2. 188b. 37 hatván el a módosításokat, kérem a t. házat, hogy az általam változatlanul fentartott bizott­sági szöveget elfogadni méltóztassék. (Helyeslés.) Thaly Kálmán: T. ház! Személyes kér­désben kérek szót, másrészt annak kijelentése végett, a mennyiben az általam beadott módosí­tás gr. Apponyi által beadott módosítással össze­függ. Á t. előadó ur felszólalásának kezdetén csekély személyemre hivatkozván, azon kegyes bókkal tisztelt meg engem, hogy éu nem tudok különbséget tenni a rendszer és ehablon Eközt és ezt onnét a magas jupiteri trónusból bizonyos lenézéssel, mint villámot sújtotta reám. Hát az ő jupiteri trónusából — (Felkiáltások jobbfelöl: Ez nem személyes kérdés!) Én nem a képviselő úrtól fogom tanulni, hogy mi a személyes kérdés. Én csak az elnök­től fogadok el erre nézve utasítást; én szemé­lyes kérdésnek veszem, mert reám hivatkozott. (Helyeslés balfelöl.) Én tehát erre azt válaszolom, hogy igenis tudom, hogy mi a különbség a rend­szer és a ehablon közt, de én az önök rendszerét nem tartom méltónak arra, hogy rendszernek neveztessék, mert az csak ehablon. (Élénk helyeslés a szélső balon.) Mert bizony csak ehablon az ,midőn önök félnek, reszketnek attól, hogy necsak tör­vénykezési, hanem közigazgatási hatóságra, kö­zegre bizassék — bár a nép javára irányuló — bármely jogkör ; az ily rendszert csakis chablonnak nevezhetem el. (Helyeslés a szélső halon.) Ennyit, a mi a személyes kérdést illeti. A mi illeti már most t. képviselőtársam Apponyi indítványát, azt egy kifejezéssel bővíteni volt szerencsém, mely ha helyeslésétjól vettem ki, neki sincs ellenére. És a mi viszont a Szilágyi képviselő ur által beadott második módosításban nagyban, talán még kiterjedtebb mérvbea benne van. Erre vonatkozólag, miután Apponyi képviselő ur visszavette indítványát az imént jelzett okból, ezen indítványhoz pedig magam is hozzájárultam és azt megtoldottam: nekem hasonlót kell tennem és te­szek is, ámbár megvallom, némi aggodalmat nem nyomhatok el magamban arra nézve, hogy mig az gr. Apponyi képviselőtársam által tett indítvány­ban meg van nevezve az illető törvényhatósági közeg, t. i. első sorban a szolgabíró, másod­sorban az alispán a megyékben, a városokban pedig a polgármester, addig a Szilágyi kép­viselő ur módosításában általában politikai ható­ságok vaunak megnevezve. Hisz ez helyes, hogy általánosabb kifejezéssel van kimondva és én el­fogadom, ámbár tartok attól, hogy ha specializál­nék a dolgot, inkább fognák kötelességüknek ismerni, mint ha általános kifejezésben említjük fel. De ezt csak futólagos aggodalomnak tekintem. A két módosításnak lényege annyira egyezik egy­mással, hogy miután gr. Apponyi képviselő ur az övét visszavonta: én szinte hozzájárulok a visszavonáshoz és pártolom Szilágyi képviselő ur módosítását. (Helyeslés balfelöl.) Elnök: Fel fog olvastatni Szilágyi kép­viselő ur módosítása, mert az némileg meg van változtatva. Duka Ferencz (olvassa): „Oly esetekben, midőn valamely községben az uzsora vétsége ál­talánosan el van terjedve, a politikai hatóságok kötelessége a büntető feljelentést megtenni." Elnök: A módosítás kilencz képviselő által lévén aláírva, a házszabályoknál fogva nincs ugyan Joga zárszóra, de én azt gondol­nám, hogy miután ily rögtönözve történik a tár­gyalás és nem szólhattak többen hozzá, ily esetben méltányos, hogy ha a képviselő ur még válaszolni kivan, megadjuk neki a szót. (Helyes­lés balfelöl:) Pauler Tivadar igazságűgyminister: T. ház! Én ezen indítványra nézve igen röviden nyilatkozbatom. Lényegére nézve felfogásom szerint nem tér az el a gr. Apponyi képviselő ur indítványától. Azon okokat már előbb kifej­tettem, melyeknél fogva én a szolgabiró, illető­leg polgármesternek ebbeli feljogosítását, vagy az imént hallott módosítás szerint kötelezését czél­szerűnek nem tartom. Ebben a véleményben megmaradok annál is inkább, mert maga a t. képviselő ur is elismerte — a mint alig is lehet másként, — hogy a formulázás nem olyan szabatos, hogy annak értelmezése iránt nehéz­ségek fel ne merülhessenek. „Ha valamely köz­ségben az uzsora vétsége" — gondolom e szó „vétsége" innét elhagyandó, tehát „az uzsora általában nagyon el van terjedve", ez nagyon relatív és nagyon ruganyos kifejezés; és ha azt mondjuk, hogy „politikaihatóságok egyáltalában", akkor még a községi elöljáróságok is beleértet­hetnek, mit én annál kevésbbé tartok czélszertí­nek, miután itt a községi elöljárókra különféle befolyás érvényesülhet,, a mi az illetőkre igen alkalmatlan és ennek folytán bizonyos tekintet­ben veszélyes lehetne. Én tehát részemről a módosítványt el nem fogadom. (Helyeslés jobbfelöl.) Szilágyi Dezső: T. ház! Ha méltóztatik megengedni, még egyszer felszólalok e tárgy­ban. Elismerem, hogy oly stádiumban lett benyujva ezen módosítvány, midőn már a kölcsönös meg­értés és capacitatio meg van nehezítve azon azon állásfoglalás által, mely az előzetes vitában történt. De méltóztassék mentségemül elfogadni azt, hogy maga azon indítvány, mely az igaz­ságügyi bizottság részéről tétetett, csak tegnap lett megállapítva és én csak e perezben értesül­tem róla és igy teljesen lehetetlen volt koráb­ban adni be indítványomat. Egyet miudeuesetre óhajtanék megjegyezni,

Next

/
Oldalképek
Tartalom