Képviselőházi napló, 1881. X. kötet • 1883. február 1–márczius 8.
Ülésnapok - 1881-201
201. «rszäg«s ülés mámiits 7. ISSS. 3ÖÍ ha életbe lépett és egy két év múlva látja mindenki, hogy ezen törvény ugyan a protestánsoknak semmit sem ártott, akkor az a nép azt mondja majd, bizony ebben nem volt azoknak az uraknak igazságuk, sajnos, hogy az álpróíéták száma szaporodott. (Élénk derültség.) En, t. ház, azon nézetből indulok ki, hogy valamint a magyar protestáns egyház mindig a magyar állam érdekében működött a nraltban, ugy viszont ezen magyar protestáns egyház is csak a magyar állam kebelében, annak oltalma alatt fejlődhetett a múltban, fog fejlődhetni a jövőben és épen azért kicsinyes féltékenykedés, akár személyes ellenszenv, akár a meg nem szokott formák iránti, bizonyos, hogy ugy mondjam, gyűlölet vagy elfogultság nem indokolhatják, hogy megtagadtassák mihez minden államnak e világon joga van, megtagadtassák csak a magyar államtól, a melynek míg joga ép ugy van, mint a többinek, szüksége talán nagyobb van, mint másnak. (Élénk helyeslés. Ugy van!) És mert igy fogom fel a dolgot és mert azt hiszem, hogy sem egy, sem más, e hazában élő, akár hitfelekezetre, akár nemzetiségre nézve e törvényjavaslat nem sérelmes, nem igazságtalan; mivel ugy fogom fel, hogy az állam nem kivan többet, mint minimumát annak, a mire egy államnak szüksége van: erős meggyőződésem, hogy vagy tévednek azok, a kik félnek tőle — és talán ezt kell feltennem mindenkiről, a, ki fél tőle — vagy azon érzet sugallhatná, hogy nem jó lesz, ha kártyáikba a magyar állam beletekinthet. (Élénk mozgás.) Én tehát, igy fogván, fel a dolgot és ismételvén, hogv a forma iránt lehet szó a részleteknél, de & lényeget feladni, meggyőződésem szerint, nem szabad: ajánlom a törvényjavaslatot elfogadásra. (Hosszantartó általános élénk éljenzés.) Bende Imre: T. ház ! A szőnyegen fekvő és a t. ház tűr vényhozó hatalmánál fogva eodificatióra váró tervezet — értem a középiskolákról szóló és ezek reformját czélzó törvényjavaslatot — a tudományos nevelés szempontjából sok oly intézkedést tartalmaz ezikkelyeiben, melyek a tudomány-ágak mai álláspontjából, valamint ezeknek bizonyos tanodák iránti viszonyából folyólag valóban korszerűek és sokat igérők; legalább eszmében és im azért joggal fogadhatók el in thesi és általánosságban a törvényhozás alapjául és tárgyául. Sőt hízelgés nélkül mondhatom, hogy minden hazája boldogságát őszintén óhajtó polgárnak örömmel kell üdvözölnie a napot, melyen annyi. akadály után a mélyen tisztelt közoktatásügyi minister ur fáradhatlan munkássága és odaadó ügybuzgósága folytán, e törvényjavaslatot a t. ház tárgyalás alá venni kegyeskedett: lehetetlen azonban e pillanatban meg nem emlékeznem t. Thaly Kálmán képviselőtársamnak tegnap tett ama feltűnő nyilatkozatáról, hogy e törvényjavaslat nem KEPVH. NAPLÓ 1881 — 84. X. KÖTET. a t. közoktatásügyi minisier ur hazaszeretetének és ügybuzgoságának eredménye, hanem „a, kath. főpapságnak ákzázott támadása a protestanti sinus ellen." Ugy hiszem, hogy a ki jelen törvényjavaslatot higgadtan végig olvassa, Thaly Kálmán t. képviselő ur téves gyanúsítását nem oszthatja; miért is ezen valamint egyéb tegnap és ma hallott és különben alaptalan kifakadások ezáfolgatásába nem is ereszkedem, hanem egyszerűen visszautasítom, levén is e törvényjavaslatra nézve egyben-másban eltérő nézetem,— (Sálijuk!) mert bármint üdvözöljem is a, jelzett törvényjavaslatot általában, kénytelen vagyok kijelenteni, miszerint annak egyes pontjaival egyet nem érthetek. Ez alkalommal a törvényjavaslat csakis azon részére akarok refleetálni, mely és főleg a 8., 44. §§. és ezekkel kapcsolatos összefüggésben levő szakaszok szövegében áll s melyek szerint a hazánkban törvényesen bevett hitfelekezeteknek középtanodáikra a legkiterjedtebb autonómia biztosíttatik — az indokolt tervezet szövegezése szerint— egyedül a kath. egyház kivételével. Fölenilittetett ugyan már tegnap t. Latin ovits Gábor képviselőtársam által is, hogy az állam és kath. egyház közt léteznek függő kérdések, melyeknek jogos, méltányos és kielégítő megoldását ugy az állam, mint az egyház kölcsönös érdekei kívánatossá teszik, ilyen pl. a kath. középtanodáknak kath. felekezeti főtanhatóság alatti szervezése. Mig a javaslat egyéb pontjai eddig jóformán a szakférfiak eszmecseréjének keretén belül maradtak, hivatkozott. czikkelyesoporf e határokon messze túl kitérve, a nyilvánosság, a sajtó terén is mélyreható diseussiók tárgyát képezte : jeléül ama nagy, a tudományos nevelés szigorú korlátait meszsze túlhaladó, nagy elvi egyház-állami jelentőségének, melyet e kérdés mikénti eldöntése magában hord. Bármiként biráltatik el egyébként e fontos kérdés s bármennyire általánosnak látszanék a nézet, hogy annak létrehozásában nagymérvű jogérzet volt az impuisus és erős államférfiúi bölcsesség a létrehozó —- egyben áll, hogy egyoldalú voltánál fogva e terveket már a priori sérelmes, a kath. egyházra nézve, elvileg megtagadása az ő vele született autonómiájának, sőt in praxi nem zárja ki látszatát bizonyos scepsisnek a kath. egyháznak eulturális missióra való képességében. Bármiként békítse is ki a nemesebb lelkeket a törvényjavaslaton átvonuló ama magas intentió, mely kizárja magából azon rettenetes irányt, mely durva realismusában kiapasztja az életből a legmagasabb ideálokat, mely, midőn az embert a földi lét sokszerű institutióinak tömkelegébe nagy mohósággal bevezeti, eloltja az örökkévalóknak szövétnekét: épen nem oszlatja el ama aggodalmat, nem-e szövődött be annak megalkotásánál — ha 46