Képviselőházi napló, 1881. X. kötet • 1883. február 1–márczius 8.

Ülésnapok - 1881-201

20S. országos üíés márcüius 7. ISS-J i) 01 i országon a felekezetek közt a katholikus ég protestáns felekezetek, a protestáns felekezet és az állam közt létre jött, a nemzetköziség jellegét öltötte magára. Az erdélyi fejedelmek, kik a bécsi, a niekolsburgi és a iinczi békéket kötötték, mint souverain fejedelmek állottak szemben a magyar királylyal és, mellettük, mint hadviselő felek állottak a protestánsok. Maga az 1791-ik törvény nem egyszerű törvényhozási actus volt, hanem nemzetközi jelleget visel magán, mert 1791-Len is csak az történt, hogy egyezség jött létre a hatalom és a status evangelicorum közt. Az egyesség nagyban és egészben olykép jött létre, hogy a katholika vallás maradjon jövőre is uralkodó államvallás; a protestáns felekezet legyen a vallás szabad gyakorlatával biró autonóm testület; a katholika vallás tartsa meg mindazt, a mit az első magyar királyok vallási, közoktatási és jótékonysági czélokra alapítottak; a protestáns felekezet tartsa fenn magát, a mint tudja ; ellenben az államnak legyen intézkedési joga a katholikusok ügyeiben, nűg a protestánsok vallási és iskolai ügyeiből teljesen ki van zárva. Ez alapon áll a viszony, mely a különböző felekezetek és az állam közt fennáll. A protestánsok kárpótlásul kapták az autonómiát azon dotatiókért, melyekkel az állam a katholika egyházat ellátta. Egy paetum conventuin ez t. ház és nem a jogegyenlőség alapján való rendezkedés. A protestánsoknak biztosíttatott a vallás szabad gyakorlása ; a szabadságban biztosíttatott a két felekezet részére a jogegyenlőség; de maga az egyenlőség nagyon távol volt. E tekintetben az egész apai örökséget a katholika felekezet örökölte, a protestáns egyház teljesen kizáratott. Nézzünk körül az egyenlőség szempontjából az ország legnépesebb városaiban. Nézzük azon pompás egyházakat, nézzük a palotákat, melyekben az egyházférfiak díjaikat és jövedelmeiket élvezik; az intézeteket, melyeket az egyházférfiak a jövedelmekből alapítanak. l)e tekintsük a falvakat, az egyházi parochiákat. A legnagyobb egyenlőtlenség tűnik ihl azonnal. Feltűnik, hogy a katholika egyház részéről a bőség és a gazdagság, a protestánsok részéről a szegénység uralkodik. Tekintsük az egyházférfiak dotatióját. Tudjuk, hogy mily állapotban vannak a protestáns papok és tanítók, mig a katholikus felekezetnek papjai részére ott vannak a dús kanonoki jövedelmek s tudvalevőleg van egy káptalan, mely 110,000 hold földdel bir, a melynek nincs egyéb rendeltetése, minthogy abból 16 egyházi ember elláttassék minden különös érdem nélkül, mert a helyeket természetesen minden áron be kell tölteni. Ez t. ház, nem egyenlőség s ennélfogva nem is egyenjogúság. Mi azonban ezen viszonyokat felbolygatni egyátalában nem szándékozunk; hanemha a t. kormány sem szándékozik a statusquót megbontani, ha egyátalában ép e tekintetben valami reformot kell kezdeményezni: akkor igen is megvárhatják a protestánsok az igazság és" méltányosság következtében azt, hogy a fennálló paetum ne egyoldalúlag változtassék meg : megvárhatjuk, hogy azt, a mit kárpótlásul kaptak a nagy dotatiókért. t. í. az önkormányzatot és a szabadságot, megtarthassák. Maradjon meg a fennálló paetum mindkét része: ám tartsa meg a katholikus felekezet az állami dotatiót, a protestánsok pedig a szegénységet és szabadságot (Zajos helyeslés a szélső halon.) Most a t. kormány e törvényjavaslat által el akarja venni tőlünk a szabadságot, ugy hogy ne maradjon részünkre egyéb, mint a szegénység. Mert mivel jő elénk a i. cultusminister ur? Talán azt mondja: ti protest' tánsok szegények vagytok, nem vagytok képesek fentartani iskoláitokat; én meg akarom nyitni számotokra az állam erszényét, hanem engedjétek meg, hogy belenézhessek a kezelésbe ? Erről szó sincs a törvényjavaslatban. A t, közoktatási minister ur csak szakaszokat ad, de pénzt egy fillért sem. Van egy szép magyar népdal, a melyben az uracs azt mondja a juhászlegénynek: „juhászlegény stb. megveszem a szegénységet tőled, de érette add a szeretődet." A t. minister ur egyszerűen azt mondja: add ide a szeretődet, de a szegénységed nem veszem meg tőled. (Derültség.) A kormány ezen eljárása, tehát t. ház, ezen igazságtalanság vezet bennünket egyszersmind annak felismerésére, hogy mi hát voltakép e törvényjavaslat valódi czélja, mi a kormánynak annak beadásánál igazi intentiója ? Ezen törvényjavaslat ugyanis egy hajszállal sem fogja jobbá tenni a közoktatást. Arra, hogy a közoktatás, nevezetesen annak azon része, mely a protestánsok kezelése alatt áll, jobbá tétessék, nem szakaszok kellenek, hanem pénz. A protestánsok nem kérnek a t. kormánytól bölcseséget, annyival, a, mennyi a tanügy terén ekkorig a kormány részéről revelláltatott, a protestánsok bátran elmondhatják, hogy maguk is rendelkeznek. A protestáns iskolák ekkoráig is kiáll ották a versenyt minden szegénység mellett azokkal, melyeket az állam kezel és igen nagy előnyük volt abban, hogy a szabad szellemet meg tudták honosítani és fenn tudták tartani, a mely az utolsó protestáns iskolát felül emeli azokon, a melyek a kormány kezelése alatt állnak. És azért, midőn a t. előadó ur nem átallotta itt azzal előállni, hogy a protestáns iskolák egy része nem egyéb, mint a tudatlanság és fegyelmezetlenség búvhelye, midőn erre nézve sem hely, sem személyneveket említeni, daczára a felhívásnak, nem tudott: én ezen eljárását a t. előadó urnak alaptalan mende-mondának és alaptalan rágalomnak nyilvánítom. Nem fog javítani — mondom — a közoktatáson e törvényjavaslat, mert a mennyiben az isko45*