Képviselőházi napló, 1881. X. kötet • 1883. február 1–márczius 8.

Ülésnapok - 1881-199

199. országos ülés márcssins 5. ISS3. 599 részletesebben ki fogok arra terjeszkedni, a hogy azt az ügy érdeme és fontossága meg is követeli. A különvélemény megtámadja a középiskolai dualismnst, melyet a javaslat indítványoz s illetőleg fentartatnikíván; mondja, hogy mig a gymnasrum és reáliskola különben is csak abban különbözik egymástól, hogy mig a gymnasiumban a holt nyelvek, az óclassicai nyelvek, addig a reáliskolában a modern nyelvek taníttatnak; igy ezen megkülönböztetés a a különvélemény szerint erőszakolt, mesterkélt, nem alapos és egyéb különbség nem levén különben is a középiskola két neme közt, az megszüntetendő. T. ház! Nem csak az a különbség a középiskola közt, hogy egyik a classicus, másik a modern nyelveket tanítja, hanem főleg az, hogy a reáliskolában a reáliák hasonlíthatlanul tüzetesebben és szélesebb alapon taníttatnak. A ki csak felületesen és futólag olvassa el a javaslat 3—4. §-át, az hajlandó azt hinni, hogy csakugyan nincs más különbség a reáliskola és gymnasium közt, mint az, hogy a gymnasium az ó classicus, a reáliskola a modern nyelveket tanítja; pedig épenséggel nem igy van. Felteszem és tudom, hogy ezt tudták a különvélemény szerkesztői és beadói, hanem elhalgatták nevezetes körülményt, ép a főkülönbséget, számítva talán másokra, kik nincsenek beavatva e kérdés részleteibe. A dolog ugy áll t. ház, hogy a reáliákból a gymnasium tanít hetenként 9 órát, a reáliskola tanít hetenként 15 órát és mig a gymnázium a reáltantárgyból nem tétet érettségi vizsgát, addig e reáliskola igen. A gymnasium a természettanból tanít 11 órát, a reáliskola 15 órát; mindkét esetben érettségi vizsga kívántatik, a vegytan, mint tantárgy, a gymnasiumban nem taníttatik, a reáliskola tanít hetenkint 10 órát és érettségit tétet, mennyiségtant tanit a gymnasium 19 órát, a reáliskola 36 órát, mindkettőnél érettségi vizsga van. A mi a szabadkézi rajzot illeti, az a gymnssiumban nem taníttatik, a reáliskola tanit hetenként 20 órát. Szóval összegezve, az eredmény az, hogy mig a gimnasinmban a reáltantárgyakból taníttatnak 60 órán, addig a reáliskolákban 111 órán és mig a gymnasiumban két tantárgyból érettségi vizsga tétetik, mely 39 órán taníttatik, addig a reáliskolai abituriens 4 reáltantárgyból tesz érettségi vizsgát, melyet hetenkint 70 órán hallgatott. Tehát igy nagy különbség van a kettő közt; csakhogy az természetesen a javaslatnak 3—4. §-ában nem jut kifejezésre, mert akkor meg kellett volna abban a tanórákat állapítani, már pedig ez nem ide, hanem a tanrendbe való. Azt gondolom tehát t. ház, hogy a különvéleménynek ide vonatkozó része ezek után elesik. Azt mondja továbbá a különvélemény, hogy a classikus nyelveket rationalis alapokra fektetett tanterv szerint különben is csak összehasonlító alapokot lehet tanítani és mert Müller Miksa azt véleményezi, hogy a görög nyelv immár az egyetemre utasítandó, a különvélemény t. benyújtói is azt véleményezik, hogy tehát a görög nyelv a főiskolákra utasítandó és megtartandó csupán a latin nyelv. Már most, ha az áll, hogy a rationalis alapokra fektetett tanterv csak összehasonlító alapon engedheti a classicus nyelvek tanítását, valóban kíváncsi vagyok, hogy ha elesik az egyik classicus rokon tantárgy, a görög, mikép lehet összehasonlító alapon tanítani a latint, miután a másik nyelv t. i. a görög hiányzik. A mi a Müller Miksára való hivatkozást illeti, ő tekintély a szanszcritben, az összehasonlító nyelvészetben, de hogy a középoktatás terén tekintély volna, azt még eddig nem állította senki. Azt mondják a különvélemény t. szerzői, hogy tisztázva vannak az elvek és eszmék e kérdésben, t. i. az egységes köziskoía kérdésében és igy nem állja semmi útját ezen intézmény megvalósításának. Ugy látszik, ez akart a legerősebb érv lenni, pedig a leggyengébb; mert hogy e tekintetben nincsenek tisztázva az eszmék, nincs eldöntve az egységes középiskola sorsa, azt merem állítani és néhány példával fogom illustrálni a t. ház előtt. (Halljuk!) Az osztrák közoktatási minister a múlt évben enquettet hívott egybe, a melyben részt vett szakferflak épenséggel négyféle irányban nyilatkoztak. Az egyik irány a mellett nyilatkozott, hogy tartassák meg a mostani állapot, t. i. hogy legyen gymnasium és reáliskola. A másik irány ezzel szemben épen azt óhajtotta, a mit óhajtanak a különvélemény szerzőig t. i. hogy álltitassanak fel egységes középiskolák oly módon, hogy azok öleljék fel a classicus tananyagot, a modern nyelveket és a mennyiségtani és természettudományi szakmákat; tehát ennyi hatalmas heterogén tudománycsoportot egy abroncsba, egy keretbe A harmadik irány világosan látván ezen összefoglalás lehetetlenségét, oda nyilatkozott, hogy maradjon a gymnasium úgy a mint van, a reáliskolát azonban ki kell bővíteni a latinnal. A negyedik irány vissza sóvárgott a régi gymnasium után, kizárólagos classicus műveltségével s csak annyi concessiót akart adni, hogy a mennyiségtanból valamivel több vétessék fel, mint az előtt volt.Tehát íme, ennyiben vannak tisztázva a nézetek! Tovább megyék. Németországban a középiskoláknál hat kategóriát lehet megkülönböztetni : gymnasium, progymnasium, reálgymnasium, proreálgymnasium, főreáliskola, felsőbb polgári iskola és ezen különféleségek meglevő intézetekben nyernek kifejezést és hogy egyebett ne mondjak, hivatkozom Belgium és Francziaország iskoláira, melyekben a kettős, a humanisticus és reál irány szintén megvan, mint azt a bizotság is indítványozta . Ennélfogva tehát épen nem lehet határozottan 38*