Képviselőházi napló, 1881. X. kötet • 1883. február 1–márczius 8.
Ülésnapok - 1881-197
107 or TMOÍ ülés ÍYbrHAr '28. !SS3. 263 nem méltóztatott megmagyarázni, hogy miben álljon tulajdonkép ez a megrázkódtatás. De igenis egy megrázkódtatást látunk évek óta, mindnyájan látjuk minden választás alkalmával, látjuk az erkölcsöknek a megrázkódtatását, (ügy van! a szélső halon.) És ennek kell egyszer véget venni. (Helyeslés a szélső balon.) Én a nélkül, hogy tovább foglalkozzam e kérdéssel, a törvény nevében — hiszen erre már számos évek óta törvény áll fenn — a választási szabadság érdekében, de az erkölcs érdekében is kérem a t. házat: méltóztassék a napirendet megtartani. (Élénk helyeslés a szélső baloldalon.) Polónyi Géza: (Zaj a jobboldalon. Felkiáltások: Eláll! Szavazzunk!) Nem szavazunk kérem, hanem megvárjuk az indokokat, melyek bennünket arra ösztönöznek, hogy mint szavazzunk. Előre bocsátom, hogy igen rövid szándékozom lenni. T. képviselőház! Engem első sorban meglep az, hogy miért nem ül az előadó ur az előadói széken. Az indítvány akként hangzik, hogy e törvényjavaslat vétessék le a napirendről. Hát mit tesz ez ? Hogy akkor vétessék le, mikor már napirenden van ? De ha még nincs ott, akkor nem lehet azt onnét levenni. (Zaj a jobboldalon. Felkiáltások: Itt van! Derültség.) Pedig bocsánatot kérek, a t. képviselőház tárgyalhatta volna ezen kérdést akkor, midőn napirendre tűzéséről szó volt; de most megfosztani bennünket az előadó ur véleményétől e dologban, ez lehet ügyes fogás, de meggyőződésem szerint nem felel meg a házszabályok idevágó intézkedésének. (Zajos ellenmondások a jobboldalon.) Azt mondotta az előttem szólott, (Nagy zaj a jobboldalon) hogy ő nem hallott argumentumot. (Folytonos zaj a jobboldalon. Felkiáltások: Helyre!) Tudom én t. képviselőház, hogy ez kényes dolog a túloldalon, mikor a választások .tárgyaltatnak; de már bocsássanak meg, ha türelmüket próbára teszem, én nem fogok a szótól elállani. (Halljuk ! Zaj.) Azt mondotta a t. előttem szólott, hogy ő nem hallott argumentumot. Én hallottam egyet: az mondatik, hogy ez most nem időszerű. Hát bocsánatot kérek t. ház, lehetnek sokan, a kik ez argumentumot jóhiszemííleg acceptálják, habár a hiszékenységnek roppant nagy foka szükségeltetik hozzá; de lényegében mit jelent ezen argumentum? (Halljuk!) ügy a ministeri törvényjavaslat, mint a bizottsági szöveg szerint a javaslat 2. §-ában az mondatik, hogy a Curia minden év végével alakítsa meg tanácsait és épen azért hozatott be most ezen törvényjavaslat, hogy a jövő választásokra már a Curia megállapítsa ügyrendét és megalkossa tanácsait. Ha azonban önök most időszerűnek nem tartják, akkor ezen törvényjavaslat a jelen ülésszak alatt tárgyalásra nem kerülhet, a jövő ülésszak alatt pedig, ha volna is hajlandóságuk letárgyalni, oly időben vennénk elő, midőn az áj választások már törvényerőre emelkedtek. Ezért nem tartják önök időszerűnek t. képviselőház, (ügy van! a szélsőbalon) mert igenis félnek önök a megrázkódtatástól, félnek a lelkiismeret megrázkódtatásától, (Helyeslés a szélső balon. Nagy zaj a jobboldalon) félnek attól, hogy majd kiürülnek azon padok, meg fognak rázkódtatni azon padok, a melyeknek kiürülését e törvényjavaslattól várjuk. (ügy van! a szélső baloldalon. Nagy mozgás a jobboldalon.) Azt mondja az igazságügyi bizottság, hogy 1874 év óta semmi sem történt e tekintetben. Dehogy nem! Történt két választás és ne feledjék el, hogy Jákóhalmán is volt — (Élénk derültség a szélső balon) és ezt Éles képviselő urnak mondom— midőn a tisztviselők egész hadserege, minden disponibilis ember mozgósittatott. (Zaj a jobboldalon.) Azért nem időszerű hát ezen törvényjavaslat elővétele, mert ezen mozgósítást jövőre lehetetlenné teszi a lelkiismeretes bíróra való hivatkozás, (ügy van! a szélső baloldalon.) Ezért nem időszerű e törvényjavaslat. En nem félek attól, hogy akár hol az igazságosbiró előtt megtámadjanak, hanem félek attól, hogy a corruptió elsodorja a nemzetet és a nemzetnek azon legjava részét, a melyre mi számítunk. Félek t. ház, hogy ha ez a választási rendszer soká fog tartani, koldustarisznyával jelennek meg a képviselők a képviselőházban és nem lesz meg azon független meggyőződésük, melyre szükségök van, ha a törvények alkotásánál helyesen, igazságosan akarnak eljárni. (Helyeslés a szélső baloldalon.) Ezért nem pártolom, hogy a javaslat levétessék a napirendről, hanem óhajtom, hogy az mielőbb tárgyc.ltassék. (Élénk helyeslés a szélső baloldalon.) Németh Albert: T. képviselőház! (Zaj. Halljuk!) E nagy izgalom közepette teljes lelki nyugodtsággal kívánok csak pár rövid szót szólni. (Halljuk!) A t. ministerelnök urnak távolléte e pillanatban eszembe juttat egy jelenetet Hellas történetéből. Midőn Aristides ostracismussal — magyarul ugy szoktuk nevezni, hogy cserép-voksolással — számkivetésre ítéltetett Athenae népe által, inig a szavazás javában folyt, egy ismeretlen férfiúhoz járult egy athenaei polgár és azt mondja: „Ugyan kérlek téged, tudsz-e irni?" „Igen, tudok." „Légy oly szíves, jegyezd föl nekem e cserépre Aristides nevét" s az azt mondja „Szívesen" és feljegyezte, „De hát miért óhajtod te Aristidest száműzetni?" „Azért — úgymond — mert nagyon igazságos." (Derültség.) „Xo felebarátom, teljesüljön a te kívánságod, ime Aristides én magara vagyok." A t, ministerelnök ur valóban lélekemelő igazságos férfiú példáját követi, a midőn e teremből eltávozva, azt mondja önöknek: szabad a vásár! (Derültség a szélső baloldalon. Mozgás a jobboldalon)
