Képviselőházi napló, 1881. X. kötet • 1883. február 1–márczius 8.

Ülésnapok - 1881-197

252 1,47. országos ülés február 28. !S83. Fiamé, mint separ.dum corpus saerae regni eoronae, szintén joggal bir arra, hogy ha már külön államezímert használunk, Fiume is bevétessék. Az 1871-iki bizottság is, melyet a ház kiküldött, Horváth Mihály, Henszlmann Imre stb. jogosnak látták ezt és Fiume czímerét is, mint magyar tartományét, bele projecíáíták a rajzba, melyet mint ezímertervezeiet az országgyűlésnek ajánlottal-;. Mondhatná valaki t. ház, hogy a magyar ezímer le vanirvaVerbőczy Tripartitumában. Tudom, hogy le van írva, azonban inarticulálva még sincs, csak törvényes usus alapján lett közkeletűvé. Azonban a viszonyok azóta nagyban változtak is. Ott például épen az erdélyi czímer, (Mozgás) bocsánatot kérek Móricz Pál t. képviselőtársamtól, Verbőczynél, a mini az imént hangsúlyoztam és a mit az 1871-iki bizottság is kiemelt, a fiumei czímer az egyesített czímerből hiányzik. Idejét múlt dolog. Nem akarok arról szólni, hogy mi az oka annak, hogy a Verbőczynél levő czímer nem helyes; akkor igen nagy hanyatlásnak indult és összekuszáltatott a heraldika egész Európában. Még ha inarticulálva is lett volna azon czímer, a mint nem lett, szükségesnek tartanain, hogy több mint 300 év után a czímer újra megállapittassék a jelzett okoknál fogva.^ bái tehát t. ház, kifejtett indokaimból kiindulva, bátorkodom a magam és elvtársaim nevében a következő ellenindítványt tenni : (Halljuk!) „A törvényjavaslat visszauíasittatik a ministerelnök úrhoz oly meghagyással, hogy egyúttal — mert nem mellőzöm per absolutum — Magyarország czímerének, továbbá a magyar korona országai és tartományai egyesített czímerének, végre tekintettel az 1868. évi XXX. t.-cz. 61. §-ra Horvát-Szlavon- és Dalmátországuk egyesített czímerének szakszerű meghatározását tartalmazó törvényjavaslatot terjeszszen elő. (Helyeslés a szélső baloldalon.) Ajánlom indítványomat elfog*adás végett. Duka Ferencz jegyző (olvassa Thaly Kálmán ellenindiíványát). Tisza Kálmán ministerelnök: T. ház! (Halljuk!) Midőn ezen törvényjavaslat védelmére kelek, megbocsásson a t. ház, ha mielőtt a dolog érdeméhez szólnék, kéayieleii vagyok, bár nem szeretem tenni, ez alkalommal a képviselő urnak szerintem nem is indokolt megtámadásai ellenében néhány szót elmondani. (Halljuk!) A képviselő ur valami borzasztó Inzaeilenes vétket fedezett fel indokolásomban két okból. Az egyik az, hogy a monarchia másik feléről beszélek. 1 iát t. ház, méltóztatnak talán tudni, hogy törvényeink ezen kifejezést ismételten és folyvást használják 1867 óta. Ibi tehát valaki a törvényekben használt kifej ezésekkei él, azt ezért oly modorban megtámadni, a mint a képviselő ur tévé, valóban nem helyes és nem helyeselhető eljárás. (Helyeslés a jobboldalon.) Másik bűnöm az, hogy én a Bach-rendszer alatt kiadott rendeleteket törvény erejűeknek mondtam. Thaly Kálmán: Nem ugy mondtam! Törvényhozási actusnak nevezte! Tisza Kálmán ministerelnök: Hát törvényhozási actusnak. T. ház! Olvassa cl bárki ezen indokolást, mondatik-e az Magyarországot illetőleg törvényhozási actusnak? Nem. Már pedig a monarchia másik államában, a hol addig, mig rendszeres alkotmányos élet nem volt, a törvények mind az igy kiadott rendeletekből állottak; a monarchia másik államát illetőleg tehát, hacsak valaki a helyzetet ignorálni nem akarja, lehetetlen ezt másnak, mint törvényhozási actusnak tekinteni. Nem-e azt mondom, hogy az 1858: ápril 24-iki rendelet „a monarchia másik felében"? Tehát törvényhozási actusnak neveztetik, a mint nem lehet máskép nevezni a monarchia másik felére nézve s épen nem Magyarországra nézve és igy ismét azon sérelem a magyar alkotmányon és íörvénytiszteleten, melylyel a t. képviselő ur minden indok nélkül vádol, élnem követtetett. Vádol azzal is, hogy külföldi példákra hivatkozunk és a külföldet akarjuk utánozni. Hisz t. ház, maga az, a mit t. képviselő ur a paizsnak a czímertanban való fontosságáról elmond, igazolja, hogy nem akarunk utánozni, mert a törvény nem szól, ép azért, mert nem lehet a magyar czímerrel szemben szó, paizsos és nem paizsos czímerről. Miért van ez felhozva? Egyszerűen azért, hogy rá legyen mutatva, hogy az ország vagy az állam czímere iránt más országokban is szoktak törvényeket alkotni. Azt gondolom tehát, hogy ha valaki erre egy indokolásban rámutat, ez által csakugyan semmi alkotmányelleni vétséget, vagy sérelmet el nem követ. Átmenve most magára a kérdésre, igen kérem a t. képviselőházat, méltóztassék a törvényjavaslatot elfogadni. Tökéletesen igaz az, a mit a képviselő ur mondott, hogy Magyarországnak ugy külön, mint egyesített czímerét különböző módon használják, de vannak annak bizonyos ismertetőjelei, amelyek szerint azt, hogy szándékban van a magyar czímert használni, constatálni lehet. És bocsásson meg a t. képviselő ur, a mi Verbőczy hármas könyvében van, az inarticulálva is van (Helyeslés) és az ép oly törvény, mint akármely más törvény. (Ellenmondás a szélső baloldalon.) Thaly Kálmán: Inarticulálva nincs! Tisza Kálmán ministerelnök: En ugy tudom, hogy az mindig törvénynek tekintetett és be lett véve a Corpus-Jurisba, tehát ép oly törvény volt, mint bármely más törvény. (Felkiáltások: Az usus folytán!) Minthogy némely képviselő ur azt mondja: usus folytán, kérdem, hát elfeledkeztek-e arról, /